2023.04.30. 07:00
Méhek napja: érdekességek, amiket eddig biztososan nem tudtál ezekről a rovarokról
Fél kiló méz előállításához 1152 méh, 180 ezer lerepült kilométer és 4,5 millió virág meglátogatása szükséges.
A méz finom csemege, de nem csak ezért fontosak a méhek az embernek
Forrás: Illusztráció: MW-Archív
Bár az ENSZ hivatalosan május 20-át jelölte ki a Méhek Világnapjának, hazánkban – a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére – 1994 óta április 30-án ünnepeljük ezeknek a beporzó rovaroknak a napját. A nap célja, hogy felhívják a figyelmet a méz fogyasztásának a fontosságára, illetve a méhek nélkülözhetetlenségére. A méhek napja kapcsán Váradi Zoltán amatőr természetbúvár, a debreceni Természettár vezetője beszélt a Hajdú Online-nak e különleges rovarokról.
– Ezek az apró állatok igazán szorgosak, 500 gramm méz előállításához 1152 méh, 180 ezer lerepült kilométer és 4,5 millió virág meglátogatása szükséges – fogalmazott Váradi Zoltán, hangsúlyozva, hogy a méhek a beporzást végző legfontosabb rovarok.
Ha nem poroznák be a virágokat, akkor nagyon sok gyümölcs- és zöldségfajtát kellene nélkülöznünk a tányérunkról, sőt, hús és tejtermékek sem állnának rendelkezésre, hiszen az ezeket adó állatok számára nem teremne takarmány. Vigyáznunk kell tehát rájuk, mert munkájuk létfeltételünk.
Egy Einsteinnek tulajdonított jóslat szerint (bár sokan városi legendának tartják, hogy ezt Einstein mondta volna) –, ha a méhek eltűnnek, az emberi fajnak négy éve van hátra a kipusztulásig. Vannak olyan területek a világban, ahonnan hiányoznak a méhek, ott a betakarítás érdekében emberek végzik a beporzást manuális módon, rengeteg idő- és energiaráfordítással – nyomatékosította a Természettár vezetője.
Forrás: Napló-Archív
Létünk múlik az apró rovarokon
Ma már veszélyeztetett fajnak tekinthetjük a méheket, melyért elsősorban az emberiség a felelős.
A fő veszélyeztető tényezők az agrokemikáliák, melyekkel a növényeket permetezik, ezáltal a virágról nektárt gyűjtő méhek egyedszáma drasztikusan csökken. Sajnálatos módon a méheknek is vannak betegségeik, ezek megjelenésekor egy méhészet nagy károkat szenvedhet. Probléma a tápláléknak, azaz a virágban gazdag területeknek a hiánya, melyeket ezek a rovarok rendszeresen látogathatnak.
Ez rendkívül fontos, hiszen innen szerzik táplálékukat, a nektárt. Az aszályos időszakokban ezek a területek eltűntek, a virágzás elmaradt. Az akácvirágzás a méhészetek egyik nagy szezonja, azonban a virágzás időpontjában bekövetkező fagykár szintén kedvezőtlen a méhek számára – magyarázta Váradi Zoltán.
Váradi Zoltán ugyanakkor rámutatott, az utóbbi években világszerte, így hazánkban is rengeteg kampány és program indult el, mely felhívja a figyelmet a méhekre és védelmükre. Ezek egy része a táplálékot biztosító növényekre irányul, azaz ültessünk olyan növényeket a kertbe, balkonra, melyeket szívesen látogatnak a méhek!
Ilyenek a lonc, a levendula, a rózsák vagy a kúpvirágok. Másrészt olyan helyeken, ahol vadvirágok nyílnak, hagyjuk meg azokat hervadásig, így a terület méhlegelőként funkcionál; azaz maradjon elvirágzásig a garázsban a fűnyíró! – A meleg nyári időszakban készíthetünk magunk is méhitatót a kertbe, ugyanis a méhek nap mint nap isznak is. Ez egy lapos tál, melybe kavicsokat helyezünk és kevés vizet öntünk, így a méhek a belefulladás veszélye nélkül tudnak belőle inni. A házi méhen kívül még sok méhfaj honos hazánkban, számukra készíthetünk rovarhotelt vagy darázsgarázst. Itt az egymás mellé szorosan helyezett nád- vagy bambuszpálcák üregeiben teremtenek maguknak otthont, miközben szorgosan járnak virágról virágra, elvégezve a beporzást – tanácsolta a természetbúvár. Hozzátette: a világ számos nagyvárosában alakítottak ki méhészeteket a háztetőkön. A magasban lévő kaptárakban lakó méhek a városi parkokban lévő fákat és virágokat látogatják.
Környezeti nevelési programok keretében már egyre több helyen lehet találkozni látványkaptárokkal, melyeknek üvegfalain át bepillanthatunk a kaptár életébe, feltárul előttünk a méhek csodálatos világa.
Váradi Zoltán további érdekességeket is megosztott a méhekkel kapcsolatban portálunkkal: ezeket a beporzó rovarokat ősidők óta ismeri az emberiség. Barlangrajzokról tudjuk, hogy már az ősemberek is meglátogatták időközönként a faodvakban, sziklapárkányokon lévő telepeket, így szereztek csemegét. A történelem későbbi időszakaiban az egyiptomi és a római kultúrában is megjelentek, megörökítették pénzérméken, ékszereken őket, sőt, Napóleon nagy becsben tartotta a méhet és országa egyik jelképéül is választotta.
Saját társadalmuk van
– A házi méh államalkotó rovar, egyedei jól irányított társadalomban élnek. Ugyanezzel a formával találkozhatunk még a hangyáknál, a termeszeknél és egyes darazsaknál is. Egyetlen példány, a királynő vezetése alatt történik minden, csak az rak petét. A méheknél azonban ezt nem királynőnek, hanem anyának nevezzük. Egy méh élete 40 nap.
A kikelés után első feladatuk a kaptár tisztán tartása, majd a lárvák etetése. Folyamatosan előrelépnek a ranglétrán, így következő feladatuk a beérkező gyűjtőméhektől a nektár és virágpor átvétele, majd lépsejtet építenek és a kaptárbejárat őrzői lesznek. Életük utolsó szakaszában gyűjtögetővé válnak, nektárt, virágport és vizet szállítanak a kaptárba. Csak azok a méhek élnek tovább, melyek ősszel kelnek ki, így az egész telet a kaptárban töltik. Az anyák jóval hosszabb életűek, általában 3 évet élnek – tudtuk meg.
Forrás: MW-Archív
Váradi Zoltán elmondta, a lép mérnöki pontossággal épül fel. Az egymáshoz szorosan kapcsolódó hatszögek a legszilárdabb és legpraktikusabb megoldást eredményezik.
A lépet alkotó sejtek anyaga viasz, melyet a méhek maguk állítanak elő hasi viaszmirigyük segítségével. – A méhek háziasítása több mint 6 ezer éves múltra tekint vissza. Hivatalosan egyetlen fajt, a nyugati mézelő méhet (Apis mellifera) nevezzük házi méhnek. Hazánkban a méhfélék családjának számos képviselőjével találkozhatunk: ide tartoznak a zömök testű poszméhek, vagy hazánk legnagyobb méhféléje, az ibolyásfekete színű kék fadongó is – tette hozzá a természettár vezetője.
PTZ
