Csúnya ügy

2023.03.21. 20:00

A tisztességes horgászok érdekeit is sértik az orvhalászok

Reagált az „éhes” halászok vádemelésére a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervetek Szövetsége.

Magyarországon halászni kizárólag halászati engedéllyel lehetséges, amit hatóság ad ki

Forrás: Illusztráció / MW-archív

Korábban a Hajdú Online is beszámolt arról, hogy a Hajdúböszörményi Járási Ügyészség orvhalászat vétsége és más bűncselekmény miatt emelt vádat két férfi ellen, akik tiltott eszközzel, engedély nélkül halásztak a Nyugati-főcsatornán. A vádirat szerint, az eszközök elkobzása mellett, közérdekű munka végzésére és pénzbüntetésre tett indítványt a vádhatóság

A megállapított tényállás szerint a két férfi megélhetési gondjaik miatt határozta el, hogy a lakóhelyükhöz közeli főcsatornából halat fognak és azt megeszik. Az idősebbik férfinek voltak halfogáshoz szükséges eszközei: gumicsónak, evezők és halfogó hálók. December 31-én, hajnali 3 óra körül kieveztek a vízre és ott úgynevezett nyakzó hálókkal kifogtak egy 8 kilogrammos pontyot és egy 14 kilogrammos amurt, melyek értéke 110 ezer forint. A vádlottakat a hivatásos halőr érte tetten a gáton. Az ügyészség által kért büntetéssel azonban nem ért egyet a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetsége.

Megítélésünk szerint több sebből is vérzik a történet. Halőreink az orvhalászokat a vízen, a szükséges eszközökkel, a kifogott halakkal érték tetten. Ez már arra enged következtetni, hogy nem először végezték ezt a jogszabálysértő tevékenységet, ráadásul a helyszínt korábban már halőreink felfedezték az ott hagyott hálóval, így ez is a folytatólagosságot erősíti 

– magyarázta Cserepes Norbert Ernő. A megyei szervezet ügyvezető elnökének véleménye szerint az sem állja meg a helyét, hogy a két férfi az éhezésre hivatkozott, ugyanis egy 15 x 15 centiméter szembőségű nyakzó hálóval dolgoztak, amely a nagyobb halak kifogására alkalmas. Mint fogalmazott, ezzel a kisebb halakat – amelyekből jellemzően több van a csatornában – nem lehet kiemelni.  

Cserepes Norbert Ernő
Forrás: Napló-archív

Állatkínzás lehet a nyakzó háló használata

– Magyarországon halászni kizárólag halászati engedéllyel lehetséges, amit hatóság ad ki. Mivel 2016-ban megszűnt a kereskedelmi célú halászat, így már csak úgynevezett rekreációs engedély váltható. Ez az állami horgászjegyhez hasonló: megfelelő vizsgát kell hozzá tenni, le kell adni minden évben a fogási naplót és ugyanazok a limitek vonatkoznak a halászokra, mint a horgászokra – ismertette. Ilyennel a két férfi nem rendelkezett, területi engedéllyel pedig végképp nem, mert azt a szövetség vizeire nem adnak ki.  

Az ügyvezető elnök továbbá elmondta, a szabályszerű halászathoz csak varsát vagy emelőhálót használhatnak az engedéllyel rendelkezők. A két „éhes” halász viszont nyakzó hálóval tevékenykedett, ez egy műanyagszálakból öntött háló, amibe a hal ha belemegy, akkor abban a kopoltyúja fennakad és úgymond „felakasztja magát”.

Ez lényegében állatkínzás, amit a hatóságok nem vettek figyelembe. A két férfi biztosra ment, ugyanis 300 méternyi hosszú hálót húztak ki részletekben, a csatorna pedig azon a részen körülbelül 25-30 méter széles – mutatott rá.  

A szövetség ügyvezető elnöke elmondta, a Nyugati-főcsatorna egy államilag nyilvántartott halgazdálkodási terület, amely a kezelésükben van. Erre adnak ki területi engedélyeket a horgászoknak, a bevételt pedig halasításra és őrzésre fordítják.

Ennek fejében a horgászoknak az az érdeke és jogos elvárása, hogy azok, akik nem váltanak területi engedélyt ne horgásszanak, ne halásszanak azon a részen és ne vigyék el a halakat. Úgy gondolom, a tisztességesen horgászók érdekei csorbultak

– fogalmazott. Hozzátette, hogy a halászati igazgatásban csak a tettenérés számít, így valakit csupán a háló birtoklásáért nem lehet elmarasztalni, az orvhalászokat viszont jelen esetben tetten érték, ahogy a nyakzó hálót használják, amely megalapozhatta volna a Büntető Törvénykönyvben nevesített állatkínzást.

– Ha egy horgász ilyen jogsértést követ el és azt halgazdálkodási hatóság vizsgálja, akkor a büntetés 10 ezer és 500 ezer forint bírság és legalább 3 hónap, legfeljebb 3 évig tartó eltiltás lehet. Ráadásul ez köztartozásnak minősül, így például közmunkára nem lehet átváltoztatni. Ezzel szemben ezek az emberek ledolgozzák a bírságukat. 

Megítélésünk szerint ez a büntetés nem szolgál érdemi elrettentő erővel 

– mondta Cserepes Norbert Ernő.

BS 
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában