Az aszály és az ukrán búza is sújtja a Hajdú-Bihar vármegyei mezőgazdaságot

Február 24-én, pénteken tartotta soron következő közgyűlését a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat, tíz napirendi pontot tárgyaltak ezúttal. A másodikban Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezetének elnöke tartott tájékoztatót a szervezet 2022. évi munkájáról, valamint Hajdú-Bihar vármegye mezőgazdaságának 2021-2022-es évi helyzetéről.

Az összefoglalóból kiderült, a 2022-es történelmi mértékű aszály rendkívüli veszélyeket hordoz magában a mezőgazdaságra vonatkozóan. 2021 júniusa és 2022 júniusa között az Alföldön összességében a szokásos csapadékmennyiségnek alig a fele esett. A 2022. évi aszály az alföldi megyékben – így Hajdú-Bihar vármegyében is – a növénykultúrákban sorra jelentősen csökkent termésátlagokat, vagy teljes megsemmisülést eredményezett.
Szólláth Tibor az aszályhelyzetre adott válaszra is kitért. 

 – szögezte le. Az elnök kifejtette, az a világ megszűnt a Tisza-szabályozással, hogy a folyó bizonyos időközönként kiterült és vízzel látta el a területet. Mint mondta, az egész Kárpát-medence jelentős mértékben szárad kifele. – Nagyon hathatós és komoly beavatkozásokra van szükség. Egyrészről paradigmaváltásra; minél több vizet meg kell őrizni a tájnak – summázta. Tudatta, tavaly elindítottak egy mintaprojektet a Tiszántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen ezen területen. Hangsúlyozta, nem öntözésről, hanem ökológiai vízpótlásról kell beszélni.

Két program is segít

Kosztin Mihály képviselő (Momentum) megköszönte az őszinte beszámolót. Kiemelte, a legfontosabb a víz, és arra kérte Szólláth Tibort, hogy Debrecen önkormányzatának is tartsa meg ezt a beszámolót. Majd azt kérdezte, hogy nagy teljesítményű kutak fúrásának lehet-e racionalitása az öntözési problémák megoldására. 

Arra reagálva, hogy a debreceni önkormányzatnak is tartsa meg a beszámolót elmondta, Debrecen elöl jár a vízpótlásban, a Civaqua-program egy 40 éves álmot fog megvalósítani. – El kell mondani, hogy mindez nem fog érni semmit, ha a Keleti-főcsatorna kotrása nem történik meg. A Keleti-főcsatorna jelenleg 40 százalékos kapacitással működik. Pénzügyi forrásra lesz szükség, eltökéltek vagyunk abban, hogy a kotrás megtörténjen – hangsúlyozta.

Antal Szabolcs képviselő (Fidesz-KDNP) többek között arról beszélt a vízellátással kapcsolatban, hogy Hajdú-Bihar vármegyében a Civaqua-program az, amely segíti az ökológiai vízellátást, de van egy másik fontos program is, amely szintén a vízellátást segíti elő. 

Gyengébb minőség

Az a kérdés is felmerült, az ukrán búza hogyan hatott a hazai piacra. A NAK megyei elnöke kifejtette, hogy ez egy begyűrűző probléma. Az Európai Unió, segítve Ukrajna „gazdasági nyomorúságát”, eltörölte a vámot és a mennyiségi korlátozást, minden gabona előtt megnyitotta a kaput. Az volt az elképzelés, hogy ez Afrikába fog eljutni. 

– Azok a piacok, ahova korábban a hazai termelők szállítottak lisztet, onnan hoznak most ukrán termésű feldolgozott búzát, aminek minősége elmarad a magyartól. Az ideérkező gabona gyengébb minőségű, mint a magyar – szögezte le.

A NAK megyei szervezetének munkáját elismervén a képviselő-testület elfogadta a beszámolót.

KD