A „kék gyilkost” is szabadon engedték Debrecenben – fotókkal, videóval

– Magyarországon évente közel 230 ezer madarat gyűrűznek meg. Hazánkban jelenleg 429 szakember végzi ezt a tevékenységet, melynek során az állatok bal lábára helyeznek fel egy egyedi sorszámmal ellátott fémgyűrűt. Ez olyan, mint a személyiigazolvány-szám, vagy az autók rendszáma. A gyűrűzés egyfajta kutatási módszer, amellyel sok információ tudható meg többek között a madarak életéről és vonulásáról – ismertette Molnár Petra, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának tagja.

A madarak – amelyeket az egyetem botanikus kertjében felállított speciális függönyhálók segítségével fogták be – színes vászonzsákokban várták a gyűrűzést.

Dr. Juhász Lajos egyetemi docens, a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási tanszék mb. vezetője szemléltette a gyűrűzés folyamatát, mely közben az érdeklődők megismerkedhettek a különböző madárfajokkal, sőt, a bátrabbak meg is simogathatták a kis tollas állatokat.

– idézte fel a szakember. Azt is megtudhattuk, hogy a különböző méretű madarakra eltérő méretű gyűrű kerül. A legkisebb darab például az ökörszem és az őszapó, a legnagyobb pedig a gólya és a nagyragadozók lábára. A gyűrűzés előtt minden esetben feljegyeznek bizonyos adatokat a madarakról. Láthattuk, ahogy precíziós mérleggel megmérték az állatok tömegét, majd leírásra került a nevük mellett a koruk és a nemük is.

Az első madár a sorban egy kis széncinege volt, amely negyvenegy grammot nyomott. A szakember megállapította, hogy idén már a második életévét tölti. Ezután következett a mindössze hét grammos őszapó, amelyet hosszú farka miatt rudas cinegének is neveznek. A törékeny kis állat ritka vendég a madáretetőkön, hiszen picike csőrével nem tudja feltörni a napraforgót, ehelyett apró rovarpetékkel és pókocskákkal táplálkozik. Elhangzott, hogy már március elején elkezdi a fészeképítést, amelyet olyan művészi alapossággal végez, hogy az elkészült „mű” szinte tökéletesen beleolvad a környezetébe. A kék cinegéről megtudtuk, hogy kis termete ellenére olyan erőset tud csípni, ami miatt sokszor csak „kék gyilkosnak” becézik. Végül az élénk sárga csíz is sorra került, akiről kiderült, hogy nálunk csak télen vendégeskedik. 

– A csízek a hideg beköszöntével a környező magasabb régiókból nagy csapatokban a síkvidéki területekre húzódnak. Ha találnak olyan madáretetőt, ahol rendszeres az etetés, akkor azt meglepik. Régebben a madártartók kedvenc madara volt, mert a hímek szépen énekelnek. A nevét is a hangjáról kapta – tette hozzá a dr. Juhász Lajos.

A gyűrűzés után minden madarat szabadon engedtek.

Panyiczki-Berényi Viktória