A népszerű chatrobottal interjúztunk, Debrecenről is kérdeztük

Az elmúlt hetekben igen népszerűvé vált az Elon Musk által alapított független kutatócég, az OpenAI alapítvány AI chatbot prototípusa (Musk ma már nem tagja a szervezet elnökségének). A ChatGPT névre hallgató, mesterséges intelligenciát és gépi tanulási technikákat alkalmazó rendszer lényege, hogy kérdésekre válaszoljon, információkat adjon a felhasználók számára. Azonban ennél többre is képes: a chatbot képes vitatkozni, ha úgy gondolja, valamit helytelenül értelmezünk, és olyan benyomást kelt, mintha valóban egy élő emberrel csetelnénk. Minél többen használják, annál többet tanul. A rendszer természetesen angol nyelven működik a legtökéletesebben, de a magyarral is nagyon jól elboldogul, ezért úgy döntöttünk, hogy mi is „meginterjúztatjuk”. 

A beszélgetést egy rövid bemutatkozással kezdtük, melyből kiderült, hogy partnerünk egy nyelvmodell, az Assistant névre hallgat, a kérdéseinkre válaszol és segít dolgokat megérteni. Elmagyarázta, hogy a nyelvmodellek olyan számítógépes programok, amelyek képesek megérteni az emberi nyelvet, és válaszolni kérdésekre az adott témában. – A működésem során több millió szöveges dokumentumot tanulmányoztam, és ezek alapján tanultam meg értelmezni a kérdéseket, és válaszolni rájuk – avatott be. Arra a kérdésre, hogy milyen ismeretekkel rendelkezik Debrecenről, kicsit pontatlan választ kaptunk. Abban nem tévedett, hogy a cívisváros Hajdú-Bihar megye székhelye, az viszont már helytelen volt, hogy az ország harmadik legnépesebb városa és a Tisza-folyó mellett fekszik. A látnivalók között említette a Déri Múzeumot, a Református Nagytemplomot és a Főnix Csarnokot. Kiemelte még a Debreceni Egyetemet, melyet „Magyarország legnépszerűbb és legnagyobb” egyetemeként jellemzett, továbbá a város gazdag sportéletéhez kapcsolta a DVSC és a DEAC működését.

Hajdú-Bihar megyével kapcsolatban is vannak pontatlanságok még a „tudástárában”. Debrecen mellett Berettyóújfalut és Hévizet ajánlja a turisták számára, utóbbi azonban nem ebben a megyében található. Kérésünkre figyelmünkbe ajánlotta még Hajdúböszörményt, Hajdúnánást és Nyíradonyt is. A leírásokban azonban itt is voltak téves információk, mint például a Hajdúböszörményt átszelő Hajdú folyó vagy a nyíradonyi Tisza-parti sétány. A Hajdú-bihari Naplóról is vannak pontos és pontatlan ismeretei egyaránt. Abban például nem tévedett, hogy napilapunk „a megye eseményeiről, híreiről, sportról, kultúráról és más témákról számol be, online is elérhető és olvasható elektronikus formában is”. Az sajnos már téves információ, hogy a Naplót 1871-ben Hajdú-Bihari Hírlap néven adták ki először Debrecenben.

Bár a tudása nem tökéletes – hiszen nem az internetről, hanem a felhasználókkal folytatott beszélgetésekből szerzi be az információit –, sok egyéb dologban is a hasznunkra lehet. Ha nincs ötletünk egy egyszerű vacsorára vagy épp a szabadidőnk eltöltésére, akkor több recepttel és ajánlattal is elő tud állni. Jól jöhet a segítsége akkor is, ha egy közösségimédia-felületre szánt bejegyzéssel vagy blogtémával kapcsolatban merítenénk ihletet.

Mindent egybevetve egy érdekes, olykor hasznos beszélgetőtárs.

BS