Új oktatási módszerrel próbálkoznak a Debreceni Egyetem egyik karán

Értékteremtés az oktatási folyamatban – Tantárgyak közti szinergia megteremtése a mérnökképzésben címmel tudományos előadásokat és kerekasztal-beszélgetést tartottak a Debreceni Egyetem Műszaki Karán – közölte az unideb.hu. A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvényen Korondi Péter, a kar professzora elmondta, az oktatásban a tudást rendszerezetten kell átadni, a rendszerezésnek pedig általánosan elfogadott módja az, hogy a tudást tantárgyakba soroljuk. Ezzel szemben a gyakorlati életben a problémák nem a tantárgyak szerint kategorizálva jelentkeznek. 

Sok hallgató nem tudja összekötni a különböző tantárgyakban tanultakat. 

Például megtanulja a matematikusok által leadott differenciálegyenletek elméletét, és ha kap egy matematikai formában felírt differenciálegyenletet, akkor a matematika tantárgyban kapott sablon szerint meg tudja oldani, de ha kap egy műszaki problémát, akkor arra már a differenciálegyenletet sem tudja felírni, nemhogy megoldani. Ez egyben azt is jelenti, hogy sok hallgató a megtanult elméletet nem tudja a gyakorlatban hasznosítani.

– Kesereghetünk azon, hogy ez borzasztó és az ilyen embernek nem szabad semmilyen mérnöki diplomát adni. Az a határozott álláspontunk, hogy ehelyett inkább próbáljunk ezeken a hallgatókon segíteni, és nem azt a fejükre olvasni, hogy ti nem vagytok elég jók, mert az ipar az ő munkájukat is igényli, persze nem kutatómérnökökként. Ha egy szóval szeretnénk jellemezni azt az utat, amelyen elindultunk, akkor az a szó a szinergia – fogalmazott Korondi Péter. 

 Igazán ott dől el, hogy a vezetőoktatók által kigondolt tantárgyi szinergiák a gyakorlati szinten is megjelennek-e.

Hajdu Sándor hangsúlyozta, a mérnöki gyakorlatban használt tudományterületek és tantárgyak, továbbá az elmélet és gyakorlat szinergiáját is szeretnék megteremteni. Ezt azzal kívánják elérni, hogy két kiválasztott problémakört több tantárgyban, többféle megközelítésben, és a tanulmányok előrehaladtával egyre alaposabban próbálnak megvizsgálni, így egyre összetettebb válaszokat adnak.

– A két problémakör látszólag egymástól távoli, de matematikájában szinte teljesen azonos és ez is egy fontos üzenet a hallgatók felé. Ha van egy mérnöki problémánk, annak megoldásában sokszor segíthet egy teljesen más területen látott megoldás adaptálása – magyarázta a műszaki kar tudományos dékánhelyettese.  

Kocsis Imre elmondta, az egyik problémakör a jármű-kerékfelfüggesztés, melynek során olyan eseteket vizsgálnak meg a hallgatók, hogy mi történik akkor, ha a jármű különböző sebességgel áthalad egy fekvőrendőrön, mikor emelkedik el a kerék a talajról, mikor ütődik fel a felfüggesztés, valamint a kocsiszekrény mikor csapódik a talajhoz, végül egy modern járműben hogyan lehet aktív lengéscsillapítással ezt orvosolni.  

A másik problémakör egy villamosmotor internetes mérése. Az már önmagában vonzó a hallgatók számára, hogy időkorlát nélkül a mérést bármikor, akár éjfél után is elvégezhetik. A diákok informatikai, mérési és jelfeldolgozási, valamint a legkülönbözőbb szabályozási problémák megoldásával találkoznak – tette hozzá a tudományos dékánhelyettes.