Idén is drágult az őszibarack

A nyár egyik slágergyümölcse az őszibarack, mely a nevével ellentétben július–augusztus környékén kezd beérni. Lédússága miatt nagyon jó szomjoltó, de készülhet belőle sütemény, gyümölcslé, lekvár és pálinka is. Gazdag többek között A-, B1-, B2- és C-vitaminokban. A benne található niacin jókedvre derít, rendszeres fogyasztásával megelőzhetők a szív- és érrendszeri betegségek, ugyanakkor ellensúlyozható a magas vérnyomás.

Teljesebb fedőszínnel

– Hazánkban a legelterjedtebb fajták közé tartozik a redhaven, a suncrest, a cresthaven és az early redhaven. Az újabb fajtáknak alacsonyabb a termésbiztonsága, de nagyobb a fedőszínük, emiatt a termelők ezek irányába bővítenek – mondta el a Haon megkeresésére Apáti Ferenc, a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Mint kifejtette, a fedőszín-borítottság alatt a gyümölcs beérett állapotában lévő színezettségét kell érteni. A régebbi fajtákban jellemző, hogy a napos oldalon szép pirossá válik a gyümölcs, míg a másik fele inkább sárgás, zöldes lesz. Az újabb nemesítések fontos tényezője már, hogy teljesebb legyen a fedőszín-borítottság, így ezek a fajták sokkal vonzóbbak a fogyasztók számára. A szakértő szerint a lakosság szereti a hazai barackot, mivel éretten szedett, és az íze is finomabb, mint az importé. A népszerűségét azonban beárnyalja, hogy nem „tiszta” gyümölcs.

– A „tiszta gyümölcsök” kényelmi szempontból fontosak a fogyasztóknak. Például az őszibarack azért nem „tiszta”, mert egy jól érett terméshez, aminek bő leve van, elő kell venni tányért, kést, hogy felszeletelje, kimagozza magának az ember, miközben még a cukros levével össze is kenheti magát.

Az őszibarackból továbbá általában gyümölcslé, lekvár készül a háztartásokban, ritkább esetben pálinka. Az ipari eljárások során velővé dolgozzák fel, amiből aztán leveket készítenek. 

Alig harminc hektáron termesztik megyénkben

A Fruitveb elnöke kérdésünkre elmondta: az őszibarack-termesztésben Hajdú-Bihar megye a középmezőnyhöz tartozik, mintegy 29 hektáron foglalkoznak itt vele. Az idei megyei termés a korábbi éviekhez képest kedvezőbb, a sok napsütés eredményeképpen pedig kiváló ízű.

A legnagyobb terület Csongrád-Csanád megyében van (1228 hektár), a szomszédos területek közül pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében 16 hektár, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 31 hektár, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 165 hektár, és Békés megyében 7 hektár területen termesztenek őszibarackot. Az elmúlt hét év alatt a termőterületek méretei is csökkentek: hét éve még 5705 hektáron foglalkoztak őszibarack-termesztéssel az országban, idén ez a szám már csak 2621. Ebből következik, hogy egyre kevesebb termett ebből a gyümölcsből hazánkban. 2015-ben 6,8 tonna érett be hektáronként, 2021-ben már csak 3,7 tonna.

Az elmúlt években folyamatosan drágult

Apáti Ferenctől megtudtuk: 2015 és 2021 között az őszibarack importja változó mértéket mutatott, de átlagosan 10–11 ezer tonna körüli mennyiségben hoztak belőle az országba évente. Ez idő alatt azonban az ára folyamatos emelkedést mutatott. A kiviteli oldalon ennél változatosabb a kép:

– Idén az őszibarack ára is emelkedett, mint a legtöbb élelmiszer esetében. Az alacsonyabb európai termés az, amely az EU piacain növeli az árakat, elsősorban a július végi-augusztusi fajták termése maradt el spanyol területeken a szokásostól – mutatott rá a szakember.

BS