Hajdú-Biharban is védekezési készültség van az aszály miatt

Egyre-másra érkeznek a lesújtó hírek a hazai vizeink állapotáról, melybe a tartós aszály miatt kerülnek. Egyes prognózisok már azt sugallják, hogy hazánk hamarosan pusztasággá válik. Emiatt a Haon/Napló a tavaink minapi terepszemléjét követően ezúttal arról kért tájékoztatást a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságtól (TIVIZIG), hogy mi a helyzet e téren Hajdú-Bihar nagyobb folyóin.

Alig 158 milliméter csapadék

Szegi Attila, az igazgatóság PR referense elöljáróban arra emlékeztetett, hogy az aszály az egész országot, valamint a Duna és a Tisza vízgyűjtőterületeit is érinti, így a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse július 20-án megkezdte működését azért, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységeket. A TIVIZIG működési területén augusztus 14-ig ebben az évben területi átlagban mindössze 157,9 milliméter csapadék hullott – ismertette a szakember.

Megtudtuk azt is, hogy az év első nyolc hónapjára jellemző, sok éves csapadékátlaghoz (390,5 mm) viszonyítva jelenleg 232,6 mm csapadékhiány van a területünkön. Augusztusban például eddig területi átlagban mindössze 0,4 mm eső esett a TIVIZIG 28 hidrometeorológiai állomásának értékei alapján. Az utolsó nagy csapadékhullám július 30–31-én volt, amely átmeneti javulást hozott a vízfolyások vízhozamában, ám azóta sajnos a vízgyűjtőterületeken sem esett számottevő csapadék.

Folyamatos csökkenés

A Tiszának a TIVIZIG működési területét érintő szakaszán a tiszai vízlépcsők üzemrendje a meghatározó, így jelenleg biztosított a térség vízpótlása szempontjából kiemelt jelentőségű Tiszalöki Öntözőrendszer vízellátása, mégpedig a Keleti- és a Nyugati-főcsatornán keresztül. Példákat is bemutatva Szegi Attila jelezte, hogy Tiszalöknél augusztus 15-én reggel 74 m3/s volt a Tisza vízhozama. A Berettyó és a Sebes-Körös esetében a határon túli duzzasztók teszik kiegyenlítetté a vízjárást, szabad (öntözési célra felhasználható) vízkészletek azonban jelenleg nincsenek a két folyó hazai szakaszain. A Hortobágy, illetve a Hortobágy-Berettyó vízellátása a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer keretében biztosított.

A PR referens azt a szomorú tényt is közölte, hogy térségünkben a mesterséges vízutánpótlással nem rendelkező belvíztározók, tavak, csatornák mentén vízhiány, többfelé kiszáradás tapasztalható. A talajvíz szintje folyamatosan süllyed, a felszín alatti vízkészletek is csökkenek. A TIVIZIG működési területén a legnagyobb kiterjedésű vízhiánykezelő körzetben, a Tiszalöki Öntözőrendszerben már március vége óta vízhiány elleni védekezési készültség van érvényben, amelyet június 30-án III. fokúra növelt az igazgatóság.

A Berettyó – Sebes-Körös vízhiánykezelő körzetben július 13. óta, míg a Tisza közvetlen vízhiánykezelő körzetben július 29. óta van érvényben III. fokú készültség. A vízügyesek hétvégéken is dolgoznak, a vízkormányzási és az ellenőrzési feladatokat folyamatosan végzik.

Rendkívüli vízhasználat

Az öntözési lehetőségekkel kapcsolatos kérdésünkre Szegi Attila arról is tájékoztatott, hogy július végéig már több mint 13,5 millió köbméter vizet szolgáltatott a TIVIZIG öntözési célra, mely mintegy 15 ezer hektár területet érint. A korábbi évekhez képest ez jelentős növekedés a vízigények terén. Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy a nyár végéhez közeledve, augusztusban a kiadott vízmennyiségek az előző hónapokhoz képest már csökkenő tendenciát mutatnak, azonban a gazdák továbbra is élnek a rendkívüli vízhasználat igénylésének lehetőségével.

A TIVIZIG a rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével ad ki új hozzájárulást, szem előtt tartva, hogy a szerződéses vízhasználók érdekei ne sérüljenek. Mindezeken kívül azt is megtudtuk, hogy a növekvő öntözési és ökológiai vízigények miatt a TIVIZIG tavasz óta folyamatosan végez beavatkozásokat a több mint 1300 kilométer hosszúságú, öntözéshez kapcsolódó rendszerében, amelyből 392 kilométer öntöző és 930 kilométer kettős működésű csatorna.

A szárazság miatti teendők közepette például a Keleti- és Nyugati-főcsatornák beeresztő zsilipjeinél uszadékot kellett eltávolítani. A Király-éren, a Kösely-Hajdúszováti átmetszésen, a Derecskei-tápcsatornán, a Tordai-, a Móriczföldi II.- és az Irázi-csatornákon lefolyási akadályt képező növényzet eltávolítására volt szükség. A Sárréti-főcsatorna egy 8 kilométeres szakaszán a hét eleji beszélgetésünkkor is kotrási munkák zajlottak.

Kielégítve az igényeket

Szegi Attila hangsúlyozta továbbá: a vízhiány elleni védekezés keretében megtett intézkedések eredményeként és a kialakított öntözési menetrendek jóvoltából a vízügyi igazgatóság továbbra is ki tudja elégíteni a szerződéses mezőgazdasági vízigényeket. Az aktuális helyzetről azt is elmondta, hogy a Tiszalöki Vízlépcsőnél a Tisza felvízszintje 443 cm (nyári átlagos érték 460 cm).

A Keleti-főcsatorna felvízszintje a tiszavasvári beeresztő zsilipnél 419 cm (nyári átlagos érték 440–450 cm), míg a Hortobágy-Berettyón Ágotánál mínusz 33 cm volt a vízszint a szokásos nyári vízszintnek megfelelően. A Berettyó vízszintjének pedig Pocsajnál mínusz 50 cm-t mértek, amely 27 centiméterrel magasabb az eddig mért legkisebb (1992-es) vízszintnél.

Vass Attila