Fotókkal, videóval

2022.06.22. 11:33

Ahogy mondják: nyomokban tavat tartalmaz

Fürdőzni ugyan már nem lehet Debrecen szeretett tavaiban, de nem reménytelen a helyzet.

A Vekeri-tóban még van víz, de nem sok.

Forrás: Kiss Annamarie

Ami egykor üdülők százait vonzotta, most kiszáradva, náddal vagy egyéb növényekkel borítva pihen Debrecen külterületén. A „macsi Balcsi” a jövőben biztosan nem üzemel tófürdőként, a fancsikaiak teljesen kiszáradtak, a Vekeri-tóban pedig csupán foltokban lelhető fel víz.

A Civaqua-program mint megmentő léphet be az egyelőre tragikusan szomorú történetbe, hogy visszafordítsa a – többnyire az éghajlati változások miatt elindult – folyamatot. 

Így fest a Vekeri
Forrás: Kiss Annamarie

Bár ahogyan arról nemrég beszámoltunk, az évi átlagos csapadékmennyiség nem csökkent városunkban, az egyre gyakoribb záporok miatt a talaj nem tudja a hirtelen érkező nagy mennyiségű csapadékot befogadni, így hiába van víz, nem egyenletesen érkezik a környékre. Több lesz a száraz időszak, nem csoda hát, hogy bizonyos, egykor strandként, vagy horgászati céllal is működő tavunk szenved a kiszáradástól. A lehetséges megoldásokról és a környező tavak állapotáról Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megbízott igazgatóját kérdeztük.

Vekeri, Fancsika

Fancsikára kilátogatva száraz, nádas területbe botlottunk. Mondhatni, nem éppen így emlékeztünk ezekre a területekre az elmúlt évtizedekből. Majd utunk a Vekeri-tóhoz vezetett, ahol a víz magasságát jelző oszlop már messziről „kiáltja”: ide bizony hiába jönnénk lubickolni. A lábunkat sem tudnánk már belelógatni a foltokban itt-ott fellelhető vízbe.

Ahogy mondani szokták: nyomokban tavat tartalmaz.

Néhány arra járó turistát, helyi családot kérdeztünk meg az ottani állapotokról. Egyöntetűen hangsúlyozták: ahol annak idején stégről ugráltak, vízibicikliztek, most egyes madárfajokat vagy néhány szitakötőt csodálhatnak meg csupán. Nincsenek ugyan már csónakok – mondták, de van remény, hisznek a Civaqua-program helyreállító szerepében. 

Kincses Dániel úgy fogalmazott, a Debrecentől keletre fekvő erdőspusztai tározók belvíztározóként jöttek létre az 1970-es években, elsődleges funkciójuk ma is a belvíztározás. A tározók feltöltése, vízpótlása azonban csak természetes úton, a vízgyűjtőn összegyűlő csapadékból lehetséges, emiatt csapadékszegény időjárás esetén a vízutánpótlás nincs biztosítva.

Emiatt jelenleg mindössze a Vekeri-tározó területén található foltokban víz, a Fancsika I., II. és III., valamint a Bodzás- és a Halápi-tározó ki van száradva.

A Fancsika ki van száradva
Forrás: Kiss Annamarie

Ami a tározók mesterséges vízpótlását illeti: a vízügy – Debrecen önkormányzata mellett – kezdeményezője és előkészítője volt a Civaqua programnak. A Keleti-főcsatorna vízbázisára épülő fejlesztés oldaná meg a Fancsikai-tározók víz­utánpótlását csapadékszegény időszakban. A Civaqua első ütemének megvalósítása 2021-ben elkezdődött, amelyben a Debrecentől nyugatra fekvő Tócó vízfolyás revitalizációja történik meg – fejtette ki.

Van megoldás

Ahogy azt Kincses Dániel lapunknak elmondta, ezzel párhuzamosan zajlik a Civaqua második ütemének előkészítése is. – Ennek részeként egyebek mellett a Nagyerdő, valamint az erdőspusztai tározók vízpótlásának műszaki megvalósítási lehetőségeit készítik elő a szakemberek.

Ehhez a rendszert kiszolgáló szivattyútelep fejlesztése mellett a víz szállításához nyomóvezetékek építése, valamint nyílt medrű csatornák felújítása, burkolása szükséges.

Nem várja a fürdőzőket a macsi Balcsi
Forrás: Kiss Annamarie

Ahogy kiegyenlítő tározókra, új műtárgyak létesítésére, valamint az érintett tározók közötti vízátvezetés megoldására is szükség van. A jelenleg zajló előkészítő munkák folyamán geodéziai felmérések, talajmechanikai vizsgálatok és szakvéleményezések, környezetvédelmi engedélyezési dokumentációk (EVD, KHT), valamint örökségvédelmi és lőszermentesítési dokumentációk készülnek – tette hozzá, kiemelve, koncepciótervben megvizsgálják a Nagyerdő vízpótlásának lehetőségeit is. – Egyes létesítmények esetében emellett részletes engedélyes és tenderszintű tervezés, valamint a tervezéskor kialakuló, a majdani fejlesztéssel érintett területekhez kapcsolódó területszerzés előkészítése is történik.

A Civaqua megvalósulása esetén ugyanakkor a Keleti-főcsatorna vizéből történő vízpótlás költsége a szivattyús átemelés miatt jelentős lesz, ezért az energiaigények kielégítéséhez a későbbiekben napelemparkot is terveznek a rendszerhez

– mondta a vezető. A köznyelvben Látóképi Tófürdőként vagy „macsi Balcsiként” ismert kiegyenlítő tározó a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) része. A HTVR üzemeltetője a TRV Zrt. A két fél közös megegyezése alapján a tófürdői feladatok ellátására kötött üzemeltetői megállapodás a TRV Zrt. kezdeményezésére megszűnt. A tározó a jövőben így nem üzemel tófürdőként – hangsúlyozta a megbízott igazgató. Ottjártunkkor egy lakatra zárt kerítés fogadott bennünket, talán jelképesen is, hiszen a közeljövőben biztosan nem hűsölhetünk ott vízben.

Új híd lesz a régi helyén

A Vekeri-tóval kapcsolatosan a Napló egy olvasóink által is gyakran emlegetett problémára is választ keresett. Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese tájékoztatott a tó hídjával kapcsolatban. – A Vekeri-tó szigetére két fahíd, egy gyalogos- és egy teherhíd vezet. A teherhidat a Nyírerdő Zrt. teljeskörűen felújította 2021-ben. A gyalogoshíd műszaki állapotát a társaság úgy ítélte meg, hogy balesetveszélyes, tartószerkezete felújításra szorul, ezért lebontották. A kivitelező azt vállalta, hogy 2022. június végéig megépíti az új gyalogoshidat – válaszolta érdeklődésünkre a műszaki vezérigazgató-helyettes.

PSz 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában