Új lehetőségek a takarmányozásban

2021.11.25. 11:44

Mi mindenre lehet jó a zöldség-gyümölcs maradvány?

Az antibiotikum-használat is csökkenthető a Debreceni Egyetem mikrobiom-kutatásai nyomán.

Fotó: Fábián György

A zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar nagy mennyiségű mellékterméket, úgynevezett passzírmaradványt termel, amelynek a feldolgozása nagyrészt megoldatlan. Ezek az élelmiszeripari melléktermékek azonban nagy mennyiségű, igen értékes bioaktív összetevőket (karotinoidok, antociánok, flavonoidok, likopin és így tovább) tartalmaznak, melyek hasznosak a szervezetnek: egyebek mellett immunrendszert erősítő, antioxidáns, antibakteriális, antiallergén, rákellenes hatásúak.

Ezeknek a vegyületeknek egy részét az állati szervezet nem képes előállítani, tehát a táplálékkal együtt kell felvegyék.

Ugyancsak gazdagok ezek a passzírmaradványok a prebiotikus hatású frukto- és galakto-oligoszacharidokban, melyek a vastagbél mikrobiális flórájának kialakításában fontosak. A Debreceni Egyetemen csütörtökön zárult az a kutatási projekt, mely négy év alatt, csaknem 630 millió forintból valósult meg, s az említett hasznos vegyületek kinyerésében, az összefüggések minél teljesebb feltárásában játszott kiemelkedő szerepet. A kutatások folyamán haszonállatok esetében végezték el a mikrobiomnak, azaz az élőlények szervezetében honos mikroorganizmusok életközösségének a különféle – genetikai, illetve a fehérjeállományukat célzó – vizsgálatait. Ahogy az a projektzárón kiderült, ezekben a kutatásokban a Debrecen Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, illetve Általános Orvostudományi Kara működött együtt, mintegy harminc – köztük sok fiatal – kutató részvételével.

Nyilvánvaló, hogy a világon a növekvő népesség fehérjével való ellátása csak nagyüzemi állattartás révén valósítható meg. A haszonállatok szervezete, a korszerű tudományos háttérnek köszönhetően is, egyre nagyobb hatékonysággal alakítja fehérjévé a növényi takarmányt, s ebben kulcsszerepe van az állatok szervezetében élő mikrobiomnak – ismertették a projektzárón.

Biró Sándor professzornak, a projekt szakmai vezetőjének a beszámolójából az is kiderült: az antibiotikum-rezisztencia elleni világszintű közdelemnek fontos terepe az állattenyésztés, azáltal, hogy a haszonállatok tartásakor visszafogjuk az antibiotikumok használatát, s ebben szintén igen fontos szerepe van az említett hasznos összetevőknek, melyeket a kutatásban kinyertek a passzírmaradványból, s takarmánykiegészítőket állítottak elő azokból.

HBN

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában