Az intermodális központról is volt szó a megyei közgyűlésen

Ünnepi pillanatokkal kezdődött a Hajdú-bihari Önkormányzat képviselő-testületének novemberi közgyűlése. A pénteki tanácskozáson vette át Varsányiné dr. Antal Erzsébet a „Hajdú-Bihar Megye Közigazgatásáért” feliratú emlékérmet, melyben a megye napja alkalmából részesült.

Napirenden volt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Hajdú-Bihart érintő közúti, kerékpárúti, valamint vasúti fejlesztéseinek aktuális helyzete is. A folyamatban lévő kivitelezések között szerepel többek között a 48. számú főút Debrecen–Nyírábrány országhatár szakasz fejlesztése; a Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggőközúti fejlesztések az M35 autópálya és a 35-ös főút között; a 33. számú főút 2x2 sávra bővítése az ipari fejlesztési terület és az M35 autópálya között; az M35 autópálya meglévő, 354-es főút csomópont átépítése, valamint a 471. számú főút Debrecen belterületi szakaszainak fejlesztése is.

Folyamatban van a Berettyóújfalu nyugati elkerülő előkészítése; a 4. sz. főút (R4) Debrecen és Nyíregyháza közötti szakasz négynyomúsítása; a Debrecen keleti elkerülő szakasz; az M4 Püspökladány és Berettyóújfalu közötti szakasz előkészítése, továbbá a Debrecen Intermodális Közlekedési Központ építése és a főpályaudvar-rekonstrukció is. Ezzel kapcsolatban az előterjesztés kiemeli: az intermodális csomópontok szakmai felülvizsgálatáról szóló kormányhatározat alapján Debrecen esetében továbbra is kiemelten fontos az intermodalitás megvalósítása, ugyanakkor – a korábban tervezetthez képest – egy költséghatékonyabb és alapvetően szakmai funkciót ellátó intermodális csomópont is megfelelően ki tudná szolgálni az igényeket.

A megvalósíthatósági tanulmány tartalmát az önkormányzat elfogadta, és támogatja az abban javasolt változat továbbtervezését. A szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatását követően várhatóan 2022. II. negyedévben kezdődhet meg a részletes tervezés.

Új kerékpárutak

A Debrecenben folyamatban lévő fejlesztések sorát gyarapítja a Nyíl utca – Hadházi úti csomópont átépítése, ugyanakkor előkészítés alatt lévő projekt a 48-as főút, Vámospércsi út kapacitásbővítő fejlesztésének I. üteme, a Hétvezér – Budai Nagy Antal utcai csomópont komplex fejlesztése, valamint a Rakovszky – Ótemető – Árpád tér, jobbra kanyarodó sáv kialakítása 60 méter hosszon, valamint a Debrecen, Árpád téri csomópontban jobbra kanyarodó sávok létesítése 77 méter hosszon. A kivitelezés kezdetének legkésőbbi várható időpontja 2022. december – 2023. január.

Szó volt a tanácskozáson az aktuális kerékpárút-fejlesztésekről is. Idetartozik a Tiszafüred, Hortobágy és Balmazújváros közötti, 50 kilométeres kerékpárút előkészítése is, melynek az engedélyezése zajlik. Ez jellemzően új nyomvonalon vezetett önálló kerékpárút lesz, és érinti a Hortobágyi Nemzeti Park területét is. Mindezeken kívül vasútfejlesztések is történnek térségünkben. Már tart a Debrecen–Nyíregyháza vasúti vonalszakasz fejlesztésének előkészítése, és a megvalósítás 160 km/óra sebességet tesz majd lehetővé. A tervezési szerződést júniusban kötötték meg.

A vasúti közlekedésünket javítja a Püspökladány–Biharkeresztes szűk keresztmetszet kiváltása és a villamosítás is, a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggő közúti, vasúti és közmű-infrastruktúrafejlesztések megvalósítása, továbbá a Debrecen, Nagyvárad, Szeged, Szabadka és Pécs nagyvárosokat összekötő Déli vasút fejlesztési tervének az elkészítése.

Ezek mellett megvalósíthatósági tanulmány készül a Debrecen és Nagyvárad közötti tram-train kapcsolatra, valamint a Debreceni Repülőtér vasúti kapcsolatának fejlesztésére.

A pénteki tanácskozás napirendjén szerepelt a Hajdú-Bihar megye 2020. évi idegenforgalmi és turisztikai helyzetéről szóló tájékoztató is. Eszerint Hajdú-Bihar megyében az ország összes kereskedelmi szálláshelyének 4,4 százaléka található 1792 szálláshellyel; a kiadható férőhelyeknek a 4,7 százaléka, a kiadható szobáknak szintén a 4,7 százaléka volt elérhető 2020-ban az országos értékhez viszonyítva. A megyében a szálláshelyeken rendelkezésre álló férőhelyek száma (25 ezer 293 férőhely) 8 százalékkal csökkent a 2019-eshez képest. A férőhelyek fele-fele arányban oszlanak meg a kereskedelmi és a magánszálláshelyek között.

Visszaesés a turizmusban

A megye kereskedelmi szálláshelyeinek szobakapacitás-kihasználtsága 2020-ban 28,9 százalékos, a férőhelykapacitás-kihasználtsága pedig 21,3 százalékos volt. Az összes szálláshely vendégforgalmára vonatkozó adatok alapján kijelenthető, hogy 2020-ban Hajdú-Bihar megye az országos összes vendégszámhoz (7,3 millió) 4,9 százalékkal, a teljes vendégéjszakaszámhoz (19,7 millió) pedig 5,2 százalékkal járult hozzá. A szálláshelyek forgalmának mutatószámait tekintve általánosan elmondható, hogy összességében csaknem 50 százalékos csökkenés volt megfigyelhető a vendégek és a vendégéjszakák számában egyaránt, valamint a külföldiekre vonatkozó értékek 70–72 százalékkal, míg a belföldi értékek 36-38 százalékkal csökkentek.

A közgyűlési anyag leszögezi: a megyében hazai és európai uniós forrásból megvalósuló attrakciófejlesztések, a szolgáltatások bővülése és a megyei önkormányzat erősödő koordináló szerepköre minden alapot biztosít az elkövetkező időkre az ágazatnak, hogy a vírushelyzet előtti időszakhoz hasonló sikerek születhessenek a járvány levonulását követően.

Közös érdek, hogy a kialakult járványhelyzet után a magyarországi és a megyei turisztikai piac minél előbb talpra álljon, sőt erősebb piaci pozíciót tudjon kiharcolni hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

Téma volt az ülésen A globális fenntarthatósági programok dilemmái, kihívások és lehetőségek az agrárium számára című előterjesztés is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának összeállítása szerint Hajdú-Bihar megye az ország kiemelkedő jelentőségű agrár megyéje, és ezen belül az állattenyésztésnek az országos átlaghoz képest nagyobb súlya van. A megyében a termőterület nagysága 531,6 ezer ha, ez a megye legfontosabb természeti erőforrása. A megye területének 73 százalékán mezőgazdasági művelés zajlik.

A mezőgazdaságban előállított bruttó hozzáadott érték abszolút nagysága alapján Hajdú-Bihar megye a megyék sorrendjében a második helyen áll. Az állattenyésztés termelési értékeit tekintve minden állatfaj esetében kiemelt jelentőségű a megye. A sertésállomány alapján szintén első a megye, az országos állomány 13 százalékával. A megye magasan első a juhtenyésztésben is (az anyajuhállomány 23 százaléka itt van). A megye ugyancsak első a szarvasmarha tenyésztésben is (az országos állomány 11,82 százaléka található itt). A hazai tyúkállomány 16,7 százaléka van a megyében (szintén országos első). A pulykaállomány 13,8 százaléka található a megyében (országos első), míg a lúdállomány 26,7 százaléka (országos első) és a kacsaállomány 24,77 százaléka van a megyében (országos második).

Baljóslatú prognózisok

A NAK hivatkozik arra is, hogy 2050-re az Európai Unió maradéktalanul teljesítse az ENSZ összes fenntarthatósági célkitűzését. A mezőgazdaság és élelmiszeripar vonatkozásában elsősorban két stratégiát határoztak meg: Termőföldtől az asztalig (Farm to Fork – F2F) stratégia, valamint a Biodiverzitás Stratégia. Ezek közös elemei, amelyek hatásai mind a hazai, mind az európai agrárium számára negatív hatásokat vetítenek előre, a következők: növényvédőszer-használat 50 százalékos csökkentése, a műtrágya-használat 20 százalékos csökkentése, az ökológiai művelés alatt álló területek mértékének 25 százalékosra emelése uniós szinten (jelenleg Magyarországon ez hozzávetőlegesen 5 százalék).

Az egyes érdekképviseletek félelmeit, vagyis a Megállapodás mezőgazdaságra gyakorolt hatásait tovább erősíti a Wageningen Egyetem tanulmánya. Ez ugyanis azt vetíti előre, hogy a megállapodás várhatóan alacsonyabb mezőgazdasági hozamot eredményez a növényvédőszer és a nitrogén műtrágya használatának csökkentésével, így gabonafélékből és marhahúsból importra szorulnánk a jövőben. Szállításuk további üvegházhatású gáz kibocsátásához vezet. Az alacsonyabb termelés áremelkedéshez, kevesebb európai exporthoz és több, Európán kívüli mezőgazdasági termék behozatalához vezet. A növényvédőszerek és műtrágyák használatának csökkentése pedig minőségi problémákat is eredményezhet.

VA