Sertéspestis elleni harcban segít a Debreceni Egyetem

A monitoringrendszer kidolgozásáról szóló szerződést szerdán írták alá a Vadászati és Természeti Világkiállításon. A hazai vaddisznóállomány elhúzódó afrikai sertéspestis-fertőzöttsége közvetlen veszélyt jelent a házi sertésekre. A betegség átterjedése akár a teljes hazai sertéshúsexport leállításához is vezethet – hangzott el a megállapodás aláírása alkalmából rendezett október 13-i eseményen – írja a hirek.unideb.hu.

– A vad- és a házisertés állomány megmentése nemzetgazdasági érdek. Jelenleg hazánkban 10 megyében van jelen az afrikai sertéspestis (ASP). Az elrendelt hazai intézkedések és a szabályozás következetes betartása miatt az ASP-járvány Magyarországon lelassult. A Debreceni Egyetem tudományos vizsgálatainak eredményei hasznos adatokat, információkat nyújthatnak a még hatékonyabb és még sikeresebb ASP elleni védekezéshez – mondta el Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke.

Az egyetem és a NÉBIH együttműködésének célja egy olyan érzékeny és költséghatékony monitoringrendszer kidolgozása, amely alkalmas a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések – köztük az ASP –, továbbá az esetleges állatról emberre terjedő betegségek kimutatására, megelőzésére azáltal, hogy jelzi a fertőzés veszélyét, az állomány egészségi állapotának romlását. A monitoringrendszer segíti az ASP-vel fertőzött területek kockázati besorolását is.

– A Debreceni Egyetem molekuláris biológiai kutatásainak eredményeit szeretnénk a szakmai gyakorlat számára felhasználhatóvá tenni. Az intézmény tudásbázisára, a korszerű infrastruktúrára alapozva megkezdődhetnek a Hajdú-Bihar megyei erdőségekben a vizsgálatok. A NÉBIH és az egyetem – a tájegységért felelős fővadászok támogatásával – komoly eredményeket érhetnek el a vadállományt tizedelő betegségek diagnosztizálásában, terjedésében és a lehetséges előrejelzések területén – fejtette ki Stündl László, a mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási kar dékánja.

Remenyik Judit, a kutatás vezetője kiemelte: a molekuláris biológiai technológián alapuló vizsgálati módszer segítségével a mikrobiális flóra legszélesebb feltérképezésével azokat a módosulásokat, eltéréseket keresik, amelyek később előre jelezhetik az állomány leromlását, a fertőzésre való nagyobb kitettséget. – A vizsgálatok során a vaddisznók elhullott, valamint diagnosztikai elejtésből származó példányainak nyál- és ürülékmintáit elemzik egyebek mellett. A vizsgálatokat a hajdúsági erdőségekben kezdik, az első eredmények három hónap múlva várhatók – mondta a kar tudományos főmunkatársa.

A napjaink legnagyobb állategészségügyi problémáját okozó afrikai sertéspestist 2014-ben diagnosztizálták először az Európai Unió területén, hazánkban 2018. áprilisában jelent meg. Az ASP vírusa iránt a házisertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP-vírus szabad körülmények között 3-5 hétig fertőzőképes. Talajban nyáron legalább 100, télen legalább 200 napig túlél. Tetemben, vérben, húsban hónapokig megtartja fertőzőképességét. A jelenlegi vírusellenes állatgyógyászati készítmények nem hatnak a sertéspestisre, hatékony oltóanyagok sem állnak rendelkezésre.