Modern megoldás a természet nevében

Ha zöldtetőről beszélünk, nem egy mohás palára kell gondolni, hanem egy vízszintes vagy közel vízszintes térlefedő szerkezetre, amely speciális módon van beültetve különböző növényekkel. Egy szűkre szabott belvárosi épületnél az építkezés után sok esetben nem, vagy csak alig marad udvar. Ilyen esetekben remek lehetőség a zöldtetős megoldás arra, hogy visszaadja az épített környezet természettől elvett területeit. A részletekről Geronó Zoltán, a Debreceni Szakképzési Centrum oktatója beszélt lapunknak.

Hasznos befektetés

A szakember szerint a zöldtető gazdaságos üzemeltetése mellett a környezetszennyezés csökkentésére is remek alternatíva lehet. – A termőföldnek hőszigetelő képessége van, a hő nem tud a tetőn keresztül távozni, így akár 75 százalékkal is jobb szigetelést érhetünk el egy hétköznapi verzióhoz képest. Ráadásul a tető különböző szerkezeteit is megvédi a káros, nyári ultraviola sugárzásoktól.

„Ha be van ültetve növényekkel, egy négyzetméter zöldtető egy év alatt 5 kg szén-dioxidot képes megkötni.”

Ehhez hozzájön az üzemeltetés során megtakarított szén-dioxid, így összesen akár 8 kg káros anyagot is megspórolhatunk évente. Ez egy túlnépesedett városban hatalmas előnyt jelent, de akár kisebb településeken is segítség a környezetünk számára. Mi több, a zöldtetőn virágokat, zöldséget is termeszthetünk – emelte ki Geronó Zoltán, hozzátéve, két fajtáját különböztethetjük meg az innovatív technológiának.

– Járható, illetve nem járható formában is létezik zöldtető. A nem járható 10-15 cm vastag, és csak olyan növényeket lehet rajta termeszteni, amelyek ekkora rétegben is megélnek, a megfelelő karbantartás, művelés mellett. Közösségi életet azonban itt nem lehet élni. Ezzel szemben a járható verziónál akár olyan növényfajták is szóba jöhetnek, amelyek másfél méter mély gyökérzettel, gyümölcsöt, sőt árnyékot is tudnak adni. Ebben az esetben park vagy pihenő is kiépíthető a zöldtető alkalmazásával.

Megéri az árát

A szakoktató szerint a zöldtetőeljárás nem olcsó, hiszen sűrű alátámasztást igényel, vastagabb betonacélt kell beépíteni a szerkezetbe, illetve a vasbeton födémet is vastagabbra kell tervezni a földmennyiség súlya miatt. – Lapos tetőnél statikussal megoldható, hogy megerősítsék a függőleges teherhordó szerkezeteket (például falak) egy régebbi háznál is, de a zöldetős megoldás általában inkább a modern épületeknél megfigyelhető, ahol a tervezés első fázisaiban már a kellő erősítésekkel számolnak. A földterítés vastagsága szerint 20 centimétertől akár egy méter mély is lehet, a nagyobb gyökereket eresztő növények miatt (tuják, más fafajták). Az elkészítés azonban meglehetősen költséges, hiszen a megfelelő eredményhez több szakmának kell összedolgoznia: a gépészet az öntözőrendszer kiépítéséért, az építészek a tervezésért, a park­építők a növények tervezéséért felelnek.

„A megoldás részeként a vízszintes szakaszra úgynevezett lejtbetont fektetnek, ami a vízelvezetés szempontjából kihagyhatatlan.”

A termőföldréteg alatt egy elszivárgó réteg, illetve egy elválasztó réteg is helyet kap. Az elválasztó réteg azért felel, hogy a csapadék ne mossa be a földet az elszivárgó rétegbe. A szivárgó réteg felfogja a maradék csapadékot, és csak annyit vesz fel, ami a növények szempontjából szükséges. A maradék víz lefolyik a lejtbetonon, vízköpőkön keresztül, vagy egy csőhálózaton futtatva – hangsúlyozta Geronó Zoltán.

A zöldtető kiépítése négyzetméterenként – munkadíjjal, illetve tervezéssel és anyagárral együtt – nagyjából 200 ezer forintba kerülhet. Jelenleg Magyarországon inkább a középületek, multinacionális cégek által ismert és használt forma, amely egyre inkább divatba jön.

Péter Szabolcs