Aktív pihenés, akár kerékpáron: Révész Máriusszal beszélgettünk a sárándi avatón

Az elmúlt több mint tíz évben országosan mintegy 1600 kilométer hosszúságban épültek kerékpárutak, ebből a Hajdú-Bihar megyében a legjelentősebb beruházás a Nagyváradot Debrecennel összekötő út. E nemzetközi bicikliútnak a Sárándot érintő szakaszát június 16-án, szerdán adták át ünnepélyesen.

Az avatót követően Révész Máriuszt, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztost kérdeztük a kerékpárút-hálózat növeléséről, az aktív pihenés lehetőségeiről.

A politikus elöljáróban elmondta: a kerékpárutak fejlesztésének nemcsak turisztikai jelentősége van, hanem az egészségmegőrzésben is kiemelt szerepet tölt be.

– Fontos az egészségtudatos hétköznapokra figyelmet fordítani, mert jelenleg a magyarok a világ negyedik elhízottabb nemzete, hazánkban a lakosság jelentős része akár 30-40 kilogramm túlsúllyal él. Nem mindegy, hogyan töltjük a mindennapjainkat vagy a szabadidőnket, és az sem, hogy mennyi időt áldozunk a mozgásra. Ha sportolásra tudnánk szánni egyebek mellett azt az időt, amíg eljutunk a munkahelyünkre, akkor az az egészségünk megőrzéséhez is nagyban hozzájárulna. Nem csak kerékpárutak, vízitúra-megállóhelyek is épülnek, de a gyalogos túraútvonalakhoz is építünk kilátókat, kisvasutakat, valamint 2018 óta 98 turistaház felújításához járultunk hozzá. Szeretnénk, ha Magyarország a legélhetőbb országok közé tartozna – mondta, hozzátéve, az életszínvonal növekedésével egyre tudatosabbak a magyarok, és több figyelmet fordítanak az egészségük megóvására. Ezt támasztja alá többek között az is, hogy

a tavalyi felmérések szerint a nyári szabadság tervezésénél a legfontosabb szempont az aktív túrázás lehetősége volt.

A kormánybiztos kiemelte: a fejlesztésekre folyamatosan szükség van, a terv pedig egy teljes egészében átjárható, összefüggő kerékpárhálózat kialakítása az országban. Ehhez az elkövetkező öt-hét évben még 1500-2000 kilométer kerékpárutat építenének, kiegészítve mindezt másik 4 ezer 500 kilométer hosszúságban erdészeti utakon, gátakon és kis forgalmú utakon létrehozott vonalakkal.

Át kell hangolni

Révész Máriusz szavai szerint a másik jelentős kihívás a következő időszakban a közlekedési felületek újraosztása. – Ez Nyugat-Európában sok helyen megtörtént. Az elmúlt évszázadokban városainkat közterekkel, közösségi terekkel építették meg, a mobilizációval azonban egyre több autó van jelen az utakon, így először csak egy, majd idővel két-három sávot foglaltak el, a gyalogosok pedig kiszorultak ezekből a terekből – mondta, kiemelve, végig kell gondolni, hogy milyen városokban szeretnénk élni. – A nyugat-európai nagyvárosokban folyamatosan növekszik a forgalomtól elzárt területek aránya, és újraosztják az útfelületeket jellemzően három részre, ennek értelmében gyalogosoknak, kerékpárosoknak és autósoknak fenntartott szakaszra. Azt gondolom, az elkövetkező évtizedekben nagy kihívás lesz, hogy a városainkat átalakítsuk. Mintegy egyharmadával gyarapodott az autók száma Magyarországon 2010 óta, de az elfogyasztott benzin mennyisége is közel ennyivel nőtt. Mindez egyre nagyobb dugókhoz vezet, ugyanakkor megoldás lehet, ha a belsővárosi közlekedésben előtérbe kerülnek a mikromobilitási eszközök, a kerékpárok, a vasúti közlekedés. Előrelépés lenne a közösségi közlekedés javítása, valamint annak összehangolása a kerékpáros közlekedéssel – mondta.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kutatások eredményei szerint akkor voksolnak többen a kétkerekűre, ha megfelelő, biztonságos infrastruktúrát találnak az alkalmazásához. Mint mondta, kimondottan balesetveszélyesek a városokban vezetett, kétirányú kerékpárutak, hiszen a kanyarodó gépjárművek a több irányból érkező bicikliseket nagyon gyakran későn veszik észre.

BBI