Remegés, fájdalom, szédülés: sokakat kínoz még poszt-Covid

Bár március óta Debrecenben is működik ambuláns ellátás, egyelőre nem nyilatkozhatnak a tapasztalatokról.

Dr. Demeter Erzsébet háziorvos rendelőjében már kétszázan kapták meg a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinát.

Fotó: illusztráció / MW-archív

Az országos hírek szerint napjainkra megtízszereződött a Covid-szövődményekkel orvoshoz fordulók aránya. Akiknek az új koronavírus kétoldali tüdőgyulladást okozott, a gyógyulás után fél évvel is légzési nehézségekről, átlagon felüli fáradékonyságról számolnak be. Ez azonban nemcsak a tüdőgyulladás miatti hegesedésekre vezethető vissza, hanem szívizomgyulladás, magas vérnyomás, valamint egyéb olyan szív- és érrendszeri panaszok (például trombózis) is lehetnek a háttérben, amelyek csak nagyon lassan vagy egyáltalán nem javulnak segítség nélkül.

A vírus a betegek egy részében idegrendszeri károsodásként is jelentkezik, amelyre a legjellemzőbb tünet a szaglás- és ízvesztés, de legalábbis ezen érzékelések csökkenése. Szintén gyakori panasz a több fejfájás, továbbá a rossz emésztés. A szakemberek ezzel együtt türelemre intenek, vagyis hasonló problémákkal rögtön a fertőzöttség megszűnését követően értelmetlen orvoshoz futkosni. Hozzáteszik: a vizsgálatok egy részében semmilyen szervi eltérést sem találnak, inkább a fertőzés miatti szorongás, a bezártság és a járvánnyal összefüggő érzelmek okoznak pszichés alapú tüneteket. A páciensek körében előfordul – mondják –, hogy olyan fájdalomról beszélnek, amelynek valójában nincs biológiai okuk; ilyenkor inkább pszichológus javasolt.

Legalább 3 hónap teljen el

A Debreceni Egyetem Klinikai Központja márciusban indította el poszt-Covid-szakambulanciáját, mondván, a betegek 10–20 százaléka esetében jelentkeznek elhúzódó panaszok. Honlapjukon azt írják, hogy a szindróma a Covid-tünetek utáni 4–12. hétig, vagy annál is tovább tarthat. Ők a „poszt-Covid–19-szindróma” és a „hosszú Covid” kifejezéseket használják. Előbbin az értendő, amikor a fertőzés alatti vagy utáni tünetek 12 hétnél tovább tartanak, nem magyarázhatók alternatív diagnózissal, továbbá általában egymással átfedésben lévő, az időmúlással változó tünetegyüttesek jellemzik. Utóbbival az akut koronavírus után folytatódó vagy kialakuló tüneteket írják le, a fogalom magába foglalja a folyamatos tünetes koronavírust (4-12 hétig) és a poszt-Covid–19-szindrómát (12+ hét).

Nem rejtik véka alá, hogy a panaszok és tünetek kanyargós útvesztői nehéz helyzetbe hozzák mind a kezelőorvost, mind az alapellátás orvosát, és sokszor túlzó vagy éppen fordítva, elégtelen kivizsgálás történik. Ezen segítene az ambulancia, ahová a háziorvos küldheti a beteget.

Az első vizsgálatra a fertőzés lezajlása után legalább 3, de nem több mint 6 hónappal lehet bejelentkezni (jelentős panaszokkal 3 hónapon belül is fogadhatnak, de csak a fertőzés megszűnésével). A Cívishír megkereste a fenntartó Debreceni Egyetemet, hogy beszéljenek az elmúlt két hónap tapasztalatairól, de ez az interjú az Emberi Erőforrások Minisztériuma engedélyének hiányában egyelőre nem jött össze.

Közben a közösségi médiában, poszt-Covid-témában több csoport alakult, melyek tagjai egymással osztják meg észleléseiket, véleményeiket, félelmeiket. Ezek tényleg ezerfélék. Van, aki a jó laboreredmények ellenére hat héttel a fertőzés után is kiugró pulzusra panaszkodik, akár egy séta után. Mások a hozzászólás alatt hasonló megélését jelzik, s vannak, akik éppen a vérnyomásuk és pulzusuk eséséről írnak.

„Nekem mindig jó volt a vércukrom, de a gyógyulás után többször is a határon van”

– írta valaki, mire több ezt megerősítő komment érkezett; azért a hozzászólásokból ott is az derül ki, hogy idővel ez a probléma is rendeződik. Egy másik posztoló tavaly decemberben volt covidos, aki azóta sem érez ízeket, szagokat, s még az orvos által felírt gyógyszer sem használ – írta.

Remegés, szúró érzés

Sok hozzászóló számol be hasonló károsodásról, de többségüknek visszatértek ezek az érzékelések, ha tompábban is, mint előtte. A lábfájás megint gyakori panasz. A fájdalomérzet persze rendkívül szubjektív; van, aki arról ír, hogy aludni sem bírt tőle éjszakánként, más az izomlázhoz hasonlítja. Egyesek merev, gyenge, remegős végtagokról számolnak be, másokat égető, szúródó érzés gyötör.

Mindemellett a szédülés sem megy ritkaságszámba. Többen arra panaszkodnak, hogy még éjszaka, az ágyban is szédelegnek, amikor egyik oldalukról a másikra fordulnak.