Kihívások Debrecen és a régió közlekedésében

Immár 16. alkalommal rendezték meg a Regionális közlekedés aktuális kérdései című konferenciát Debrecenben csütörtökön. Az online eseményen a közlekedéspolitika aktuális kérdései, a közlekedés- és gazdaságfejlesztés kapcsolatrendszere, illetve a pandémia városi közlekedési fejlesztésekre gyakorolt hatásai voltak terítéken.

– Debrecen mindig is példamutató volt a közlekedés- és városfejlesztésben – hangsúlyozta dr. Tóth János, a Közlekedéstudományi Egyesület főtitkára.

Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte, nagy öröm számára, hogy a cívisvárost évek óta egy nagyon dinamikus gazdaságfejlesztési folyamat jellemzi. – Az elmúlt 6 évben közel 10 ezer új munkahelyet jelentettünk be a megyeszékhelyen. Ez új vállalatok betelepülését és a meglévő vállalatok fejlődését is jelenti.

A városvezető arról is beszélt, hogy Debrecenben a gazdaságfejlesztés dinamikája miatt nagyon sok kihívás tárult eléjük, így újra kellett gondolniuk a város közlekedési rendszerét. Ennek érdekében a Debrecen 2030 program stratégiájának tervezésekor olyan terveket és megoldásokat fogalmaztak meg és készítettek elő, amelyek a következő évtizedekben megkönnyíthetik a cívisváros életét.

Csakis előre

Elhangzott, a megyeszékhely közösségi közlekedési rendszere is megsínylette a pandémiát, ám Papp László kiemelte, ennek ellenére a város nem vissza-, hanem előrelép. – Idén kötöttük meg a szerződést több mint 110 új autóbusz beszerzésére. Nagy öröm számunkra, hogy a megyeszékhelyünkön olyan autóbuszok közlekedhetnek majd a jövőben, amelyeket itt készítenek. Debrecen az európai járműipar egyik új központjává válik a következő években, amely komoly feladatokat generál számunkra, hiszen a Smart City programunkkal, az elektromobilitással igyekeznünk kell az új járműipari tendenciáknak is megfelelni – mondta.

Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon nagy változások várhatóak a közlekedéssel kapcsolatban. – Az Európai Unió három célt tűzött ki a közlekedés alakítására: legyen fenntartható, digitális és reziliens, vagyis ellenálló az olyan kihívásokkal szemben, mint amit a koronavírus adott az elmúlt hónapokban. A magyar stratégia ehhez teljes mértékben alkalmazkodik – fogalmazott dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette, a politikájuk lényege, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a vasúti és vízi szállítás, 2050-re pedig el szeretnék érni, hogy a közlekedés során ne termelődjön káros anyag, ne legyenek balesetek, és ne használjanak papíralapú dokumentumokat.

A közlekedés gazdaságfejlesztési aspektusairól Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere tartott előadást. – A gazdaságfejlesztéssel kapcsolatban tudomásul kell venni, hogy az ipar fejlődésének vannak árnyoldalai is. Jóval többen utazunk a városban, és többen szeretnének utazni az agglomerációból is. Ez feszültséget okozhat, és látható, hogy egy-egy csúcsidőszakban milyen helyzetek alakulhatnak ki – fogalmazott. Hozzátette, Debrecen feltörekvő városként próbálja elkerülni ezeket a közlekedési dugókat, ezért több projekttel is készülnek. Mint elmondta, terveznek egy keleti elkerülő utat is, valamint a Tócóskert irányába közlekedő 3-as és a reptér felé közlekedő 4-es villamosvonalak kialakítását is.

Debreczeni-Kondás Eszter

Borítókép: Nagy Attila (balra), a DKV Zrt. vezérigazgatója és Papp László, Debrecen polgármestere