Csak szigorú képzés után kísérletezhet valaki állatokon

– Az állatkísérletek a tapasztalatok és az összesítések alapján 71–95 százalékban járulnak hozzá a gyógyítás haladásához, illetőleg annak minőségéhez – mondta elöljáróban prof. dr. Furka István, a Debreceni Egyetem Munkahelyi Állatjóléti Bizottság (DEMÁB) elnöke, az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács (ÁTET) elnökhelyettese, akit a kísérleti állatok védelmének világnapja (április 24.) alkalmából kérdeztünk.

Mint kifejtette, az állatok sokféleségét használják a kísérletekhez – külön tudomány­ág alakult ki így. Az egyes állatok, -fajok alkalmasak egy-egy betegség, elváltozások modellezéséhez, bizonyos vegyületek használhatóságát is lehet ezek alapján vizsgálni. A gyomron történő beavatkozásokat egyes állatok sokkal rosszabbul tűrik, mint maga az ember; egyes rágcsálókban az embernél zavart vagy kellemetlenséget nem okozó anyagok daganatot eredményezhetnek. A laborállat-tudomány ezzel a kérdéskörrel is foglalkozik.

– Az államok többségében szigorú szabályok szerint lehet állatkísérleteket végezni, így hazánkban is. Hármas szűrőn keresztül történik az engedélyezés. A kutatóhelyen, illetőleg -helyeken, így a Debreceni Egyetemen is törvényes előírásoknak megfelelően működik a Munkahelyi Állatjóléti Bizottság (MÁB). Ide kell engedélyeket benyújtani, ez az első szűrő. Alapos mérlegelés után titkos szavazás megejtése szerint kerül a kormányhivatal illetékeséhez a kérelem (második szűrő). A harmadik szűrő az Állatvédelmi Tudomány Etikai Tanács (ÁTET), tagjainak törvényi előírás szerint felsőfokú, élettani jellegű végzettséggel kell rendelkezniük. Az ide beérkező kérelmeket ismét alapos mérlegelés, majd szavazás után engedélyezhetik – hangsúlyozta a professzor. Hozzátette: nemcsak az egyetemeken folynak állatkísérletek, hanem sok egyéb laboratóriumban, és a törvényt szigorúan, minden szinten be kell tartani!

„Jelenleg a Debreceni Egyetemen körülbelül száz kísérlet folyik állatok felhasználásával, elsősorban gyógyszerészettel és orvoslással kapcsolatosan. Ezek helyszíne biztonsági és titoktartási szabályok miatt nem nyilvános”

– tudatta Furka István.

Azt is elmondta, állatkísérletek végzésére, illetve azokban való közreműködésre csak olyan személyek jogosultak, akik szigorú, EU-konform 80 órás elméleti és gyakorlati képzés után vizsgát tettek, valamint éves továbbképzés is kötelező, melyet a Debreceni Egyetem maradéktalanul betart és teljesít a MÁB szervezésében. – A sokirányú feladatok nagy felelősséget rónak törvény szerint a MÁB-ra, a kormányhivatalra és az ÁTET-tagokra. A magyarországi állatvédelmi törvény Európában az egyik legszigorúbb – hangsúlyozta a professzor, megemlítve, annak idején ő maga is részt vett a törvény kidolgozásában.

Minden részletre kiterjedő előírásokkal

Dr. Furka István professzor néhány példát is felsorolt, milyen előírásoknak kell megfelelni a kísérleti állatok védelmében. Így többek közt tilos harci jellegű kísérletek végzése és kozmetikumok állatokon történő tesztelése. Számtalan meghatározott paraméter alapján kell optimális körülményeket biztosítani az állatoknak; többek közt egyedenként előírt területet, adott óraszámú világítást és sötétséget, hőmérsékletet, továbbá meg van szabva, mikor és mivel kell etetni az állatokat. Külön rendelkezések szólnak az érzéstelenítésről vagy az állatok elpusztításáról is. Mindezeket nem lehet megkerülni, figyelmen kívül hagyni.

SzT