2021.03.18. 19:00
Sokakat érintő probléma a pajzsmirigybetegség
Tapintásos vizsgálattal, vérvétellel az eltérések felismerhetők.
Indokolt esetben már endokrinológus specialista általi további vizsgálat és kezelés szükséges | Fotó: illusztráció / Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A pajzsmirigy által termelt hormonoknak meghatározó szerepük van a szervezet megfelelő anyagcseréjének biztosításában. Amennyiben a hormonok előállításában, szintézisében zavar keletkezik, és kórosan sok, vagy éppen kevés termelődik belőlük, komoly következményekkel járó állapotok alakulhatnak ki. A témáról Bodor Miklós belgyógyász, endokrinológus, a Debreceni Egyetem docense beszélt részletesen a Naplónak.
Alulműködés esetén
A szakember elmondta: a pajzsmirigy működésének zavarai nem ritkák.
– Tényleges alulműködés (hipotireózis) a lakosság 0,1–2 százalékát érinti, az általában tüneteket nem okozó, úgynevezett szubklinikus eltérések azonban ennél jóval gyakoribbak, mintegy 4–10 százalékban fordulnak elő. Utóbbiak gyakran csak szűrővizsgálattal kerülnek felismerésre – hangsúlyozta Bodor Miklós. Elmondta: az idült hipotireózis leggyakoribb oka a pajzsmirigy autoimmun gyulladása, amely a pajzsmirigy hormontermelő szövetének pusztulásához, az általa termelt szabad pajzsmirigyhormonok csökkent elválasztásához vezet. – Az agyalapi mirigy által termelt, a pajzsmirigyműködést fokozó hormon (TSH) szintje emelkedik, amely gyakran megelőzi a szabadhormon-szintek változását, és szubklinikus alulműködés jön létre. A gyakori tünetek közé tartozik a súlygyarapodás, a hajhullás, a bőrszárazság, nőknél a menstruációs ciklus zavarai, a koncentrációzavar, a fáradékonyság, az aluszékonyság, illetve a fázékonyság. A tünetekkel forduljunk a háziorvoshoz, de a laboratóriumi eltérés esetén már indokolt endokrinológus által végzett szakvizsgálat – mondta a szakember.
Az autoimmun pajzsmirigygyulladás alulműködéssel járó formája nőkben gyakoribb, így hölgyeknél teherbeesési nehézség, vagy a szülést követő időszakban jelentkező kóros fáradékonyság esetén is gondolni kell rá. Bodor Miklós elmondta: a betegség kezelése egyszerű. – Az endokrinológus szakorvos által beállított hormonpótláson alapul, a pajzsmirigyhormont a betegeknek életük végéig, naponta kell szedni. Egyes esetekben autoimmun folyamatot lassító szelénkészítmény szedését javasoljuk kúraszerűen, valamint szükség lehet a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatára is – részletezte.
Ha túlműködés áll fenn
A pajzsmirigyhormonok túlzott elválasztása hipertireózishoz, pajzsmirigy-túlműködéshez vezet, ennek előfordulása mintegy 0,5–1 százalék, jellemző tünetei pedig izzadékonyság, nyugtalanság, szapora pulzus, hőintolerancia, hajhullás, illetve hölgyeknél a menstruációs ciklus zavarai. Súlyosabb esetben álmatlanság, koncentrációzavar, nyugalmi kézremegés vagy étvágyfokozódás mellett észlelt indokolatlan fogyás jelentkezhet. – Leggyakrabban itt is autoimmun betegség állhat a betegség hátterében, amely nőknél gyakoribb, és jellemzően 20–40 éves kor között jelentkezik, ritkán serdülőkorban, illetve idősebb életkorban is kialakulhat. Idősebb betegeknél szívritmuszavart és egyéb kardiológiai eltéréseket is okozhat. A pontos diagnózist a laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok adják ebben az esetben is.
Az endokrinológus által beállított gyógyszeres kezelés a tüneteket viszonylag gyorsan csökkenti, de előfordul, hogy műtétre van szükség. Egyes esetekben az autoimmun betegséget szemtünetek kísérik, ilyenkor a szem dülledtté válik, fájdalom és kettős látás jelentkezhet. Fontos a megfelelő és időben alkalmazott kezelés, hiszen azt elmulasztva akár látásvesztés is kialakulhat. A szemtünetet rontja a dohányzás, így túlműködéssel járó autoimmun tireoiditisz esetén a dohányzás elhagyása fontos. Emellett a pajzsmirigy göbös betegsége is vezethet túlműködéshez. A göb méretétől és a pajzsmirigy-túlműködés súlyosságától függően gyógyszeres kezelés, műtét vagy radiojód-kezelés jön szóba kezelésként. A pajzsmirigygöbök előfordulásának gyakorisága évről évre nő. Ritka esetben a göb hátterében jól kezelhető rosszindulatú betegség, pajzsmirigyrák állhat, de az esetek túlnyomó részében a göbök jóindulatúak – emelte ki a szakember.
Bodor Miklós a Naplónak arról is beszélt, hogy igazolt pajzsmirigybetegség esetén nem szükséges speciális diétát tartani. – Elegendő az egészséges, mozgásban gazdag életmód és a friss alapanyagokból készített, kalóriában szegény táplálék bevitele. Kialakulóban lévő, túlműködéssel járó autoimmun pajzsmirigybetegség esetén a jódpótlást javasolt kerülni – mondta, hozzátéve, a pajzsmirigyeltérések szűrése fontos háziorvosi feladat. – Rendszeres tapintásos vizsgálattal, vérvétellel az esetleges eltérések gyakran és időben felismerhetők, indokolt esetben endokrinológus specialista általi további vizsgálat, kezelés válik szükségessé. Bár hazánkban a korábban jellemző mérsékelt jódhiány a hatásos megelőző tevékenységnek köszönhetően az elmúlt évtizedekben sokat javult, a jódozott só használata pajzsmirigybetegség meglététől függetlenül általánosan továbbra is mindenkinek javasolt – mondta az endokrinológus.
A magzatra is veszélyes
Bodor Miklós figyelmeztetett: a pajzsmirigy túl- vagy éppen alulműködése a teherbeesést nehezítheti, a terhesség lefolyását befolyásolhatja, a magzatra fokozott veszélyt jelenthet. – Fokozott szakorvosi figyelem, gyakori ellenőrzés indokolt ebben az esetben, és a kezelés módosítására is szükség lehet. Ismert pajzsmirigybeteg hölgy soron kívüli endokrinológiai kontrolljára már a terhesség elején, a hatodik hét környékén szükséges sort keríteni, ilyenkor az sTSH-értéken kívül a szabadhormon-szinteket is ellenőrizzük – mondta.
Bucsi Bernadett Ildikó