Debreceni innováció: azonosító chipek juhoknak, kecskéknek

Egy nemzetközi program keretében a juh- és kecsketenyésztési ágazat fellendülését támogató innovatív technológiák meghonosításán dolgoznak a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaságának (AKIT) szakemberei. A Sm@RT elnevezésű projekt idén januárban kezdődött, és 3 évig tart majd.

– A juh és kecske húsa a zsírszegényebb élelmiszerek közé tartozik, tejüknek számos pozitív élettani hatása van, ezért amellett, hogy ezek a termékek szélesítik a termékpalettát, egyre nagyobb szerepük van az egészségtudatos táplálkozásban – mondta el érdeklődésünkre Bagi Zoltán, a DE AKIT Sm@RT projektjének szakmai vezetője. Hozzátette: régen ezen állatok húsának és tejének fogyasztása elterjedtebb volt, aztán kikopott a konyhákból, ma pedig elsősorban réspiacokat szolgálhatnak ki az ágazatban termelő gazdák.

– A precíziós állattenyésztés azt jelenti, hogy próbáljuk optimalizálni lehetőleg egyedi szinten az állatok igényeinek kielégítését. Ha ugyanis az állat jól érzi magát, akkor fog a legjobban termelni, jobb minőségű és egészségesebb termékeket tudunk előállítani. Gazdaságosabb, környezetkímélőbb, ezáltal fenntarthatóbb is lesz a termelés, tehát a gazdák számára is előnyös ezen technológiák bevezetése, melyeknek nagyon széles a köre – magyarázta a szakember. Kifejtette: a precíziós gazdálkodásban többféle megközelítés létezik. Egyik a biológiai alapok fejlesztése korszerű módszerekkel, különböző marker- és genom­alapú szelekcióval, amikor például molekuláris genetikai és genomikai eszközökkel segítik a legjobb genotípusok (örökítőanyag-állomány) kiválogatását. Más szempontból a tudományos eredmények gyakorlatba ültetésének segítségével lehet a takarmányozásban is optimalizálni, hogy az állatok által felvett élelem a lehető legjobban hasznosuljon, maximálisan kielégítve az egyedek biológiai igényeit. Az állategészségügyi beavatkozásoknál is hatékonyabb, ha egyedileg kezelünk, nem állományszinten, gondoljunk csak a túlzott antibiotikumkezelés veszélyeire.

Tapasztalatcsere

– A precíziós gazdálkodáshoz tartoznak a tartástechnológia modern megoldásai is, itt kapcsolódnak be a digitális módszerek. Egy korszerű hodályban vagy istállóban például a takarmánykiosztás egyedi igények szerint történik. Minden állat azonosító chippel vagy nyakörvvel rendelkezik, és amikor odamegy az etetőhöz, az a biológiai szükségletei, életkora, aktuális termelési fázisának megfelelő igényei alapján a számára összeállított takarmánykeveréket és mennyiséget fogja kiadagolni – mondta Bagi Zoltán. – A tejelő teheneknél már régóta működik, hogy a reggeli fejés alapján, a tej mennyiségét és összetételét figyelve a gazdák azonnal tudnak reagálni, ha szükségesnek látják. Mivel a kiskérődző-ágazatban az állatok egyedi értéke alacsonyabb, ide lassabban gyűrűzik be ez a fajta modern megközelítés és technológia – tette hozzá.

– A Sm@RT projekt pontosan azt célozza, hogy előmozdítsa ezen technológiák összegyűjtését és kommunikációját, vagyis hogy a gazdálkodók értesüljenek ezekről, megértsék működésüket és jelentőségüket. Az információkhoz való hozzáférésen túl előbb-utóbb nyilván azt is segítenünk kell majd, hogy a gyakorlatban, a telepeken megjelenjenek a modern módszerek – vetítette előre a projektvezető.

Elmondta, hogy nyolc ország (Magyarország mellett az Egyesült Királyság, Franciaország, Norvégia, Írország, Olaszország, Izrael és Észtország) összesen 11 partnerrel vesz részt a programban, abban kutatóintézetek és állattartó telepek is vannak. Összegyűjtik egymás tudását, a tapasztalataikat, a máshol már bevált, jó gyakorlatokat, majd ezekből kommunikációs anyagokat készítenek: prospektust, technológiai leírásokat, de YouTube-­videókat is. A DE AKIT az egyik munkacsoport társvezetőjeként épp a kommunikáció egyik felelőse, nagy szerepe lesz a kiadványok elkészítésében és terjesztésében.

– A projektben nem új dolgokat fejlesztünk, hanem a már meglévő, bevált módszereket próbáljuk a gazdáknak kiajánlani. Természetesen minden résztvevő lefordítja az anyagokat a saját nyelvére, majd a gazdálkodó szervezeteken, szaklapokon keresztül, kiállításokon, vásárokon való megjelenéssel fogja eljuttatni a termelőkhöz, de a közösségi médiát is használjuk majd, valamint farmlátogatásokat, workshopokat is szerveznek itthon és külföldön egyaránt – részletezte Bagi Zoltán. Úgy véli, a gazdák részéről lesz fogadókészség, a kulcs valószínűleg a gazdasági racionalitás: vagyis hogy megértsék, hogyan lesz az olcsóbb, hatékonyabb termelés mellett könnyebb és környezettudatosabb a munkájuk, jobb minőségűek a termékeik. Egy technológiai beruházás persze költséges, de éppen ezért ajánlanak majd olyanokat, melyek valahol már működnek, és életképesnek, hatékonynak bizonyultak.

Elmondta, hogy a projekt összköltségvetése 2 millió euró, és a hároméves időtartam második felében várhatóak majd látványosabb eredmények.

Messziről figyelhetnek

Bagi Zoltán elmondta, legelőre alapozott tartás esetében, amilyet általában a juhnál és kecskénél is alkalmaznak, vannak olyan technológiák, amikor videóval figyelik az állatokat, testalakulásukat, viselkedésüket. Megfelelő szoftver segítségével ki lehet szűrni a beteg egyedeket. Például parazitafertőzéseknél, de más betegségeknél is megváltozik az állat viselkedése, és ezt időben észlelve akár egy tömeges fertőzés, járvány is megelőzhető. Számos megoldás létezik ilyen monitoringrendszerekre. Gondoljunk csak a mindannyiunk telefonjában is megtalálható lépésszámláló funkcióra, amivel az állat aktivitásáról gyűjthetünk információt. Ha a gazda a normális napi bioritmustól eltérő értékeket tapasztal, akkor tudja, hogy meg kell néznie az állatot, más esetben viszont nem szükséges kimenni érte és befogni, feleslegesen lekötve az értékes munkaerőt.

SzT