Csökkent a tananyag, sokkal változatosabbak lettek az órák

Az általános iskolákban első és ötödik osztályban szervezték a 2020/2021-es tanévet az új kerettanterv szerint. A Debreceni Epreskerti Általános Iskola pedagógusait kérdeztük arról, milyen változásokat kellett eszközölniük a tananyag feldolgozásában. Gállné Luterán Anita magyartanár elmondta, az irodalomórákon a család, az otthon és a nemzet fogalma hangsúlyosabban megjelenik. Ezekhez kapcsolódó versek, mesék, mondák, mítoszok szerepelnek az új ötödikes tankönyvben.

– Tartalmában változott a tankönyv, a Biblia is sokkal fajsúlyosabban jelenik meg, régebben egy-két történet volt. Az új könyv nagyon gazdagon illusztrált, a mesékhez a Magyar népmesék sorozatból válogattak képeket – tudatta a szaktanár. Mint mondta, okostankönyvet használnak, digitálisan is elérhető a tananyag, ami a jelenlegi járványhelyzetben különösen fontos.

„Ez a profilunkba is vág, hiszen iskolánkban emelt szintű informatikai osztályok vannak. A tanórákon is könnyebben használható, kivetíthető, jóval követhetőbb a tananyag. Újfajta szövegfeldolgozási módszerek is megjelentek, például egy mesénél nemcsak egy mesét látunk egyben, hanem részekre van tagolva.”

– Minden rész után egy-egy kérdés van, illetve a következő részre vonatkozóan megjelenik jóslás is: mit gondolnak a gyerekek a folytatásról. Ez az önálló gondolkodást, munkát és kreativitást is fejleszti – fogalmazott Gállné Luterán Anita. A családdal kapcsolatos alapművek mellett – mint például Petőfi Sándor Füstbe ment terv vagy Arany János Családi kör című költeménye – megjelenik a tankönyvben többek között Weöres Sándor Ó ha cinke volnék, valamint Kányádi Sándor Nagyanyó-kenyér című verse. A magyartanár szerint az új NAT a tantárgyak közötti átjárhatóságot is jobban biztosítja. Mint mondta, a nyelvtannál nem volt olyan markáns változás az előző tankönyvhöz képest, egy kis egyszerűsítés történt csupán.

Tanári szabadság

Ötvösné Sárádi Ildikó, az iskola intézményvezető-helyettese és egyben történelem szakos tanára úgy véli, az új NAT-tal több időt lehet szánni egy-egy tananyag feldolgozására.

„Mi, történelemtanárok sokat panaszkodtunk a tananyag zsúfoltságára, tulajdonképpen most valós tananyagcsökkentés történt. A tankönyv kiindulóalapként alkalmas arra, hogy aztán a tanári szabadsággal élve a pedagógus megvalósítsa azokat az új módszertani eljárásokat, amelyek kívánatosak lennének a történelem tanítása kapcsán is.”

– Az élménypedagógiai, az életmódtörténet tanítása, a kooperatív módszerek alkalmazása és a kompetenciafejlesztés, a tevékenykedtetés előtérbe kerülhet – fogalmazott a szaktanár. Ötvösné Sárádi Ildikó a tanári szabadságával élve multidiszciplináris foglalkozásokat épít az óráiba, így egy-egy témakört múzeumi látogatással is kiegészítene. – Az lenne a cél ilyenkor, hogy a tanulók egy-egy témakörhöz kapcsolódva részt vennének múzeumpedagógiai foglalkozáson, sajnos a járványhelyzet miatt most ez nem valósulhatott meg, csak online módon vehettek részt ilyen programokon – mondta.

Elvi és módszertani újítás

Az új NAT-ban bizonyos tantárgyak elnevezése megváltozott, többek között az informatika most digitális kultúra néven van jegyezve. – Az új NAT-ban egyrészt elvi, másrészt pedig módszertani változtatások jelentek meg. A NAT lényege az egységesség, hogy az ország minden iskolája számára egységes alapelvek legyenek. Módszertani alapelvként megjelenik az aktív, a tanulói együttműködésen alapuló tanulás, ajánlja a multidiszciplináris órák megszervezését, tehát olyan foglalkozásokat, amelyek alkalmával egyszerre több tudományterülettel is foglalkoznak a tanulók. Módszertani alapelv a digitális technológiával támogatott módszerek alkalmazása. Ezek eddig is jelen voltak a pedagógiában, de most még inkább ezeket az alapelveket preferálják – mondta Ötvösné Sárádi Ildikó.

Már nem csak a számítógépekről szól

Az informatika szakos Epreskerti Általános Iskolában az első osztályban maradt a heti egy óra, az ötödik osztályban kettőről négyre növekedett a heti óraszám.

„Nagyobb hangsúlyt kapott a gyakorlatiasság, az algoritmikus gondolkodás, és a robotikát is igyekeztünk még inkább beépíteni a tanmenetbe. Az okosteremben túlmutatunk a számítógépek használatán, minden digitális eszközt megpróbálunk az oktatásunkba vonni, legyen az tablet, tanulói telefon.”

– A kezükben lévő okostelefonon sok mindenre adnak lehetőséget: játékos kvízek elkészítésére, de QR-kód leolvasásával konkrét feladatokhoz juttatjuk őket – mondta Debreceni-Borók Szilvia informatikatanár.

A megfelelő helyen

A szaktanár hangsúlyozta, próbálják az okoseszközök használatának etikai oldalát is tanítani a gyerekeknek. – Cél az, hogy az internet világát etikusan és hasznosan tudják használni. Igyekszünk még jobban felhívni a figyelmet a mindennapokban használt oldalak veszélyeire, és tudatosítani ezeknek az eszközöknek az okos használatát. Több alkalommal átbeszéljük, miket tegyünk ki az oldalakra, miket kommenteljünk, igyekszek azt is tudatosítani bennük, hogy fenntartással kezeljék az interneten talált tartalmakat – tudatta. Debreceni-Borók Szilvia informatikatanár szerint a tantárgy új elnevezése – a digitális kultúra – is arra utal, hogy a diák minden eszközt etikusan, megfelelő helyen, megfelelő mennyiségben, okos célokra tudjon használni.

„Az is fontos, hogy az önfejlődésre utat mutassunk, hiszen ez egy napról napra változó tudomány. Nem tudjuk, hogy 10 év múlva milyen fejlesztések lesznek.”

Az új NAT-ban egy témára részletesebben ki tudnak térni a tanórákon, már ötödik osztályban megkezdődik alapszinten az ECDL-vizsgára való felkészülés. – Bizony nekünk is tanulni kellett az új programokat, de az digitális oktatás során még inkább rájöttünk, hogy a digitális oktatóoldalaknak és digitális eszközöknek van létjogosultságuk az oktatásban – fogalmazott a szaktanár.

KD