Megvan az év kiváló magyar méze

– Tizenhárom évvel ezelőtt megrendezték az első Év kiváló magyar méze megmérettetést, melynek a Békés megyei Göndöcs Benedek Méhész Egyesület volt az ötletgazdája. A verseny célja minden évben egy szakmai próbatétel a méhészek számára. Minden nevezett, kereskedelmi forgalomba kerülő, Magyarországon termelt, természetes eredetű méz lehetőséget kap arra, hogy szakszerű bírálaton és minőségi vizsgálaton essen át – osztotta meg lapunkkal Karádiné Dudás Magdolna debreceni minőségbiztosítási technikus, az Év kiváló magyar méze zsűritagja. – Rendszerint több kategóriában is lehet nevezni: akác-, repce-, vegyes virág-, napraforgó-, hárs- és egyéb fajta mézek. A verseny többfordulós és nyilvános, tehát bárki elmehet megnézni, hogyan is zajlik egy ilyen esemény. A zsűri háromfős csoportokból áll – tette hozzá.

Értékelési szempontok

A zsűritag elmondta, hogy elsőként kategóriánként, a fajtára jellemző szín, íz és illat tisztasága, a termelési tisztaság, a víztartalom, a csomagolás és mindezek harmonikussága kerül értékelésre.

– Fontos, hogy a paraméterek összhangban legyenek egymással. Egy mézet nem lehet csak egy kiragadott szempont szerint értékelni, habár egyes fajtáknak megvan a jellemző színe, íze, illata, de ezek együtt alkotnak egy harmonikus képet – emelte ki Karádiné Dudás Magdolna. – Ehhez még hozzátartoznak a beltartalmi tulajdonságok, amiket laboratóriumi vizsgálatokkal lehet kimutatni. Példának említeném az akácmézet, melynek az egyik legfontosabb ismérve az emberek számára a világos színe, pedig ennél lényegesen fontosabb az íze és a nektár összetétele. A bírálat során kapott pontok alapján, az egyes kategóriák legmagasabb pontszámait elérő mézek, laboratóriumi vizsgálaton esnek át. Ezen vizsgálatok során a pollen-, a víz-, a fruktóz- és a glükóztartalmát, valamint a termelésre jellemző paramétereit határozzák meg. A vizsgálati eredmények birtokában ül össze a háromfős, csúcszsűri, majd a versenyben maradt mézek újra érzékszervi bírálaton esnek át. Az eredményt kiegészítik a laborvizsgálati eredmények, majd mindent egybevéve kerülnek ki az egyes kategóriák győztesei, melyekből kihirdetjük a nyertest – folytatta. – Az idei évben 269 mézet neveztek a méhészek, és az ország minden részéről érkezett minta. Az elődöntőre Gyulán került sor november 27-én, a döntőre pedig december 4-én, majd az eredményhirdetés során kiderült, hogy Simai Krisztián repceméze nyerte meg a versenyt – mondta.

A szakma elsajátítása

Karádiné Dudás Magdolna 1990-ben kapott egy megbízást, egy akkor létesülő magán mézfeldolgozó üzemtől. – A feladatom egy kisüzemi laboratórium felállítása, és a vizsgálatok körének meghatározása volt annak érdekében, hogy az üzem alkalmas legyen a méz alapanyagként történő felvásárlására és feldolgozására. Immár harminc éve foglalkozom ezzel, és jelenleg is ebben dolgozom. A munkám legkedvesebb része a méz mikroszkópos vizsgálata és a pollen analízise – mondta a zsűritag. – A méz fajtameghatározásának fontos eleme a pollenanalízis, ami nagyon sok gyakorlással megszerzett jártasságot igényel a vizsgálótól. Mikroszkóp segítségével lehet meghatározni, hogy a méhek milyen növényeket látogattak és honnan gyűjtötték a nektárt. Ezt a vizsgálatot egészíti ki a cukorösszetevők vizsgálata, aminek segítségével már valóban pontosan meg lehet határozni, hogy milyen fajta mézzel van dolgunk – emelte ki.

Vámosi Kira