Maszk, regisztráció, igazolás: határhelyzet egy ingázó szemével

A tavaszhoz képest most sokkal gördülékenyebb az átjárás, nincs gond, a hatóságok jól kezelik a helyzetet.

Ekképpen összegezte az országhatáron történő napi átjárást Dávid Norbert körösszegapáti lakos. Őt és a faluból még legalább 80, a környékről pedig akár több száz embert is a borsi és a nagyváradi ipari park valamelyik üzeméhez, gyárához köt a munkája. A koronavírus-járvány első hulláma kezdetén, márciusban egyik napról a másikra megszűnt az országhatáron való átjárási lehetőségük, és igencsak kétségbe voltak esve, hogy elveszítik a munkájukat.

Legyen ott az igazolás

Akkor a magyar kormány a szomszédos országokkal pikpakk megegyezett, hiszen a gazdaságnak működni kell, és 30 kilométeres körzetből az ott lakók, így a munkába járók is szabadon közlekedhettek a szomszédos országba, elég volt csak a lakcímkártyával igazolni a lakóhelyet. A korlátozást a nyáron feloldották, majd a járvány második hulláma közeledtével szeptembertől ismét bevezették. Csaknem két hete pedig a kijárási tilalom is hozzájött. A munkába járást pedig egy dokumentummal igazolja; ennyivel „bonyolultabb” az élet a korábbihoz képest.

– Az országhatáron a vámosok is tudják, dolgozni kell, ehhez mérten állnak hozzánk, nap mint nap munkába járókhoz az ellenőrzésekkor. Ők is úgy rendezik a munkájukat, hogy gördülékenyebb legyen a napi munkába közlekedők átjárása. Amikor megérkezek az átkelőhöz, a személyi okmányomat elveszi, ellen­őrzi a járműben tartózkodó személyt, az igazolványt beteszi az olvasóba, regisztrálja, hogy átmentem a határon. Ez minden bizonnyal azért is kell, hogy betartom-e a 24 órás kinttartózkodási szabályt – részletezi a határ­átlépés procedúráját Dávid Norbert.

Azzal folytatja, hogy a mostani korlátozás az életet nem befolyásolja számottevően. Maszk legyen az emberen, az egymástól való távolságot be kell tartani, ezek miatt kicsit nehezebb a mozgás. Romániában a magyarországihoz hasonlóak a szabályok, annyi különbséggel, hogy ott este 11 óra után nem lehet kimenni. Magyarországon viszont este 8-tól van kijárási tilalom, de ez sem okozhat gondot. Mint mondja, az internetről le kell tölteni a munkába járáshoz szükséges igazolást, értelemszerűen odaírni az adatokat, a munkahelyen lepecsételtetni, és azt mindig magával vinni. Az országhatáron elkérhetik, sőt út közben is igazoltathatják.

Látja, hogy a közterületeken kint vannak a rend­őrök, figyelik a forgalmat, de eddig még egyszer sem állították meg, amikor a kijárási tilalom idején közlekedett. Nyilván látják, hogy nap mint nap ugyanaz a jármű elmegy reggel és visszajön este.

Az a bizonyos 30 kilométer

– Kérdés persze, hogy ki hogyan értelmezi azt a bizonyos 30 kilométert. Vannak, akik a határátkelőtől számítják, míg mások a határsávtól. Ez utóbbi esetében Debrecen is benne van. Van olyan ismerősöm Romániában, aki a határsávban él, és gyógykezelésre gond nélkül el tudott menni Debrecenbe. Semmi problémája nem volt belőle. Aki a 30 kilométeres határzónában lakik, lényegében bárhová elmehet, csak tartsa be a 24 órás kinttartózkodási szabályt. Bevásárolni is. Van ismerősöm, akinek a gyermeke jár Nagyváradra hetente kétszer sportolni.

Tudja, ez egy állapot, amit túl kell élni

– Az országhatáron nagyon változó a forgalom – beszél tapasztalatairól a naponta ingázó Dávid Norbert. – Néha megjelennek például Moldovából sokan, aztán hosszú ideig csak mi, naponta munkába járók vagyunk. Ilyenkor öt perc alatt átjutunk. Probléma, hogy a kisbuszokat nem irányítják az autópályára. Összességében óvatosak az emberek, nem jellemző, hogy átmennének a másik országba, csak ha nagyon muszáj. Mi van, ha a vámos nem engedi vissza, másként értelmezik a jogszabályt? Van egy internetes csoport, amelyben a Romániába vagy onnan Magyarországra gyakrabban átjárók vannak. Tanácsot adunk egymásnak, a kérdéseinkre hamar ott a válasz, és ha változás van, figyelmeztetjük egymást, nehogy a határon szembesüljön vele az illető, tudjon rá felkészülni. Hétvégente nem megyünk át szülőkhöz, pedig megtehetnénk. Próbáljuk lecsökkenteni a találkozások számát, az unokákat nem visszük. Nem múlt el ez a vírusprobléma, hiába voltak, lesznek, enyhítések a korlátozásokban. De itt a vírus, láthatatlanul. Ugyanazokat a szabályokat betartjuk ott is, itt is. Bihar megye egészen jól áll. A kinti kollégák is elfogadják a helyzetet.

„Tudják, túl kell esni, ez egy állapot, amiből a legjobbat kell kihozni. Nem állunk meg, élünk.”

Kovács Zsolt