Díjazták a legjobb kézműves alkotásokat

„A mai elektronikus világban kézműveskedni nem hobbi vagy szórakozás, inkább komoly célkitűzést jelent. Ahhoz, hogy hiteles másolatot adjunk apáink és nagyapáink munkáiról, sok évet és fáradtságos kutatómunkát is igényel.”

– Ez mind megtérül, amikor a kész alkotásokkal örömet szerzünk gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt – hangsúlyozta Radics László, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) kézműipari tagozati alelnöke, Népi Iparművész, a Népművészet Mestere a 2020. évi Magyar Kézműves Remek pályázat díjátadó ünnepségén csütörtökön, a HBKIK székházában. – Egy ilyen díj és elismerés lendületet ad az alkotóinknak, hogy újabb és újabb alkotásaikkal ismét részt vegyenek a Magyar Kézműves Remek pályázaton – tette hozzá.

Kés, kerámia, citera

Idén összesen 101 alkotás érkezett be az alkotóktól, köztük négy pályamű Hajdú-Bihar megyében tevékenykedő kézművesektől. Ezek közül a zsűri Sánta Gyula hajdúszoboszlói késes Kanalas bicska (hármas kés) alkotását Remekek remeke elismeréssel díjazta, Bárczi Imre Zsolt püspökladányi keramikus és Tóth Sándor debreceni citerakészítő mester – aki egészségügyi okok miatt nem tudott részt venni az ünnepségen – pályaművét pedig kiállításra javasolta a szakmai grémium.

„Ilyen magas díjazásban még eddig nem részesültem, eléggé zavarban is vagyok emiatt”

– mondta a Naplónak Sánta Gyula hajdúszoboszlói késes. – Amit készítettem, az egy hármas kés vagy más néven, kanalas bicska. Ezt a formájú kést itt készítették Debrecenben 1901 környékén. Ennek a formának, amivel a díjat nyertem, az eredetije Amerikában van egy magángyűjteményben, illetve van egy másik még, ami Szegeden van, szintén egy magángyűjtőnél – árulta el.

– Nagyon örülök az elismerésnek, mert a jövőben nagy lendületet tud adni, hogy tovább folytassam a munkámat, főleg a mostani helyzetben, amikor egy kicsit mindenkinek nehezebb. A pályázatra egy kerámia kisplasztikával készültem, amit egy neolitikus régészeti kultúrának a műveltségéből merítettem. Ezt próbáltam egy olyan alakba önteni, amit a mai lakásokban lehet használni dísztárgyként – mondta a Naplónak Bárczi Imre Zsolt püspökladányi keramikus, aki már fiatalkora óta foglalkozik ezzel a művészeti ággal, ami azóta már a mindennapjai részévé vált.

Közös célok mentén

– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2002-ben indította útjára a Magyar Kézműves Remek pályázatot a magyar kézművesség értékeinek és mestereinek elismerésére. Minőségi kézműipari termékek bemutatása, a hazai és külföldi fogyasztók orientálása, a magyar termékek jó hírének öregbítése, javítása, a magyar kézműiparban a hagyományőrző vállalkozói kultúra elmélyítése, a kézműves szakma rangjának emelése, a magyar kézművesség turisztikai kínálatának gazdagítása, népi kézműves mesterségek hagyományainak továbbéltetése céljából – mondta az eseményen Nagyné Nagy Edit, a kamara kézműves tagozatának titkára.

Hubert Erzsébet, etnográfus, a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület (HBMNE) elnöke felidézte, mintegy két évtizede állnak együttműködésben az iparkamarával, a Tímárház működtetése kapcsán. Hivatalosan 2018-ban kötöttek megállapodást, a megyei kézműves alkotók munkájának támogatása, a népművészeti értékek népszerűsítése és a népi kézművességben évszázadokon keresztül felhalmozódott tudás átadásának elősegítése érdekében.

A megállapodás keretében a kamara a népművészeti rendezvények támogatásával, kiállítások szervezésével, az egyesület tevékenységének különböző kommunikációs csatornákon való bemutatásával, valamint a Magyar Kézműves Remek pályázatra beadott kézműves alkotások szállításával segíti az egyesület munkáját.

– A közös munka a két szervezet célkitűzéseiből természetesen adódik. Ezt Miklóssy Ferenc elnök úr úgy fogalmazta meg, hogy a hagyományok őrzésén túl, ösztönzőleg szeretnénk hatni a fiatal kézművesekre, rávilágítani, hogy a népi hagyományok képesek, mi több, érdemesek arra, hogy fennmaradjanak, fejlődjenek. A mestereknek pedig szeretnénk támogatást nyújtani, megbecsülésük erősítésével, munkáik szélesebb körben való megismertetésével – hangsúlyozta Hubert Erzsébet.

Az érdeklődők november 30-áig tekinthetik meg a HBKIK székházában kiállított kézműves alkotásokat.

Borítókép: Nagyné Nagy Edit, Radics László, Sánta Gyula, Bárczi Imre Zsolt és Hubert Erzsébet (balról jobbra) az ünnepségen