Egy főépítész akkor lesz jó, ha munkája nyomán színes a megye

Ebben az évben zárul az Európai Unió 2014–2020-as pénzügyi, gazdasági ciklusa, és jövőre kezdődik a 2021–2027-es hétéves időszak. A zárás és a tervezés időszakában van a megyei önkormányzat. Ennek egyik főszereplője a megyei főépítész. Gonda-Magyar Andreát kérdeztük munkájáról, aktualitásokról.

Mi a feladata a megyei főépítésznek?

Nagyon sokrétű. A jogszabály konkrétan meghatározza, hogy pontosan mivel foglalkozik egy megyei főépítész, a fő profil ezen belül a településrendezési tervek véleményezése, illetve az adatszolgáltatás. Emellett a megyei önkormányzat bizonyos szakmai dokumentumainak, például a területrendezési terveknek a gondozása. Az esetleges módosítása vagy felülvizsgálása esetén pedig az eljárásmenet lefolytatása.

„A megyei főépítész híd a politikai vezetők és a szakemberek között. A főépítészi rendszer hierarchiájában beszélhetünk országos, megyei és települési főépítészről. A megyei szinten megyénkként egy ilyen szakember van.”

Jómagam Hajdú-Biharban 82 települést támogatok, segítek, összefogok, a terület- és településfejlesztési, rendezési elgondolásokat egységesítem. Nyomon követem, hogy ki, mivel foglalkozik, és felhívom a figyelmet az együttműködésre, ha vannak egymásra épülő vagy hasonló projektek. Összefogom és koordinálom a települési főépítészek munkáját, közös szakmai találkozókat tartunk, tájékoztatom őket az országos információkról.

Melyek most a fejlesztési prioritások Hajdú-Biharban?

Két és fél éves munka eredményeként elkészült Hajdú-Bihar megye területrendezési tervének módosítása, ezt a megyei közgyűlés a június végi ülésén el is fogadta. Már ebben a dokumentumban megfogalmaztuk a következő, a 2021–2027-es időszak Hajdú-Bihar megyei önkormányzat által támogatni kívánt prioritásait. Ilyenek a gazdaságfejlesztési, infrastruktúra-fejlesztési, társadalomépítési, környezetfejlesztési intézkedések. Ezen belül a következő elhatározásokról beszélhetünk: a megyei önkormányzat fokozottan ösztönzi a gazdasági és iparterületek kijelölését, nagy fokú tekintettel a meglévő területek rendezésére.

„Nagyon fontos, hogy az ipar számára ne csak új területeket vonjunk be, hanem inkább a meglévőket fejlesszük. Ide tartozik az ipari parkok megközelítésének, parkolási lehetőségeinek javítása, valamint a meglévő iparvágányok újraélesztése is.”

Ugyancsak a gazdaságfejlesztéshez tartozik az úgynevezett körforgásos gazdaság kialakítása. Célunk ennek a folyamatnak a gyakorlati megismertetése, a jó gyakorlatok továbbadása, népszerűsítése. Ugyanakkor a fejlesztési prioritások között a minőségi turizmus fejlesztésének ösztönzése is hangsúlyt kap. Ezt támogatandóan, a következő időszakra el kívánjuk készíteni Hajdú-Bihar megye turizmusfejlesztési koncepcióját. Ide tartozik a Magyar Szürkék Útja megyei projekt. Támogatni, ösztönözni kívánjuk a Nyíradonyi, a Berettyóújfalui, a Püspökladányi járás helységein túl az ebben a projektben részt vevő hét települést, hogy ott a helyi közösségek összefogása által vidékfejlesztési célok valósulhassanak meg. Például a zöld utak kialakítása, a gasztronómiai értékek népszerűsítése, a helyi közösség erősítése.

„A tervezés fázisában van az „okos tanya” pályázati program. Ebben a fenntartható tanyák, környezeti értékeket megőrző, innovatív gazdasági hasznosítások bemutatása a cél. Elsőként egy pályázati rendszert dolgozunk ki, hogy a tanyák tudjanak jelentkezni, aztán térnénk át a gyakorlatra.”

Fontos megemlíteni, hogy a természetvédelem területén Hajdú-Biharban egy értékes előrelépést is sikerült elérni. A csillagos égbolt mint természeti érték és kulturális örökség védelme és fenntartható kiaknázása kapcsán egy nemzetközi szinten is egyre jelentősebb témakört sikerült beépíteni egy magyarországi kiemelt szakmai dokumentumba, a Megyei Területrendezési Tervbe.

A klímaváltozásra, annak hatásaira felkészülni napjaink egyik legfontosabb kihívása. Ebben Hajdú-Bihar hogy áll?

Megyénk Klímastratégiájának kidolgozásában is aktívan részt vettem. A módosított megyei területrendezési tervbe beépítettünk egy új, sajátos részt, mégpedig azt, hogy a megyei önkormányzat egyedileg meghatározott övezeteket hozhatott létre Hajdú-Biharban. Az egyik például az volt, hogy meghatároztuk a klímaváltozással fokozottan érintett térség övezetét. Ebben vannak a téma szempontjából nagyon rossz állapotban lévő területek. Különösképpen ide tartozik a megye nyugati része, amit piros színnel jelöltünk, és ez a fokozott érintettséget mutatja.

Ott gyakoribb a vagy nagyon aszályos, vagy a nagyon is csapadékos időszak. Ebben tervezési szinten azt próbálnánk elérni, hogy ha a települések rendezési tervet készítenek, akkor abban a klímaváltozás hatásaival is foglalkozzanak. Például az átszellőzés javításával, a vízmegtartó vízgazdálkodással, a víztakarékos mezőgazdaság meghonosításával. Cél, hogy ezekről már a tervezéskor induljon el a gondolkodás. A Klímastratégia másik része pedig az, hogy milyen intézkedéseket céloztunk meg a klímavédelem, a környezetfejlesztés kapcsán. Ide sorolom a tájvédelmet, az erdőgazdálkodást és a termőföldvédelmet is. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával jó a kapcsolatunk. Együttműködve próbáljuk a szakemberek, a lakosság, az önkormányzatok figyelmét felhívni a klímaváltozás hatásának mérséklésére. Például azzal, hogy a fásítás, a növényzet telepítése alkalmával az az őshonos fajokkal történjen.

A főépítész mikor végzi jól a munkáját, ha milyen a megye?

Ha színes. És attól lesz színes, ha segítjük, támogatjuk azt, ami Hajdú-Bihar, illetve az itteni települések számára a legkedvezőbb, amelyek értéket jelentenek az egyes települések számára. Ebben a komplex világban többrétű feladat jut egy főépítészre. Mind területi és települési szinten is foglalkozik a közlekedésfejlesztés, a gazdaságfejlesztés, a természetvédelem, a környezetvédelem és a társadalomépítés összehangolásával.

Lezárul egy európai uniós pénzügyi ciklus, és kezdődik egy új. Mi az, amit tovább kell vinni az előzőből, és mi az, amit újként be kell építeni?

A megyei önkormányzat friss fejlesztési és rendezési dokumentumokkal rendelkezik. Mindig próbálunk szélesebb körben előre tekinteni. A legfontosabb teendőink az együttes szemlélet az országos prioritások követésével, mint már említettem, a gazdaság, az infrastruktúra, a környezet fejlesztése, valamint a társadalomépítés erősítése. Ezt a négy szakterületet lehet kiemelni a fontosságát tekintve. Ezeket szakmailag nem lehet szétválasztani. Nagyon fontos az együttműködés települési szinten is. Beszéljenek egymással, tudjanak egymásról, ki-mit szeretne, azt miként szeretné elérni.

Kovács Zsolt