Nem megúszták, kivédték a járványt Hajdúdorogon

A koronavírus-veszély kapcsán milyen intézkedéseket kellett meghozni?

A szándékunk mindig az volt, hogy a kormányzati intézkedésekkel összhangban hozzuk meg a helyi döntéseket. Az eddig ismeretlen helyzetben igyekeztünk a lehető leggyorsabban reagálni az új kihívásokra. Első lépésben létrehoztunk egy krízistanácsot.

„A résztvevők először március 15-én ültek le egy asztalhoz azért, hogy a lehető leggyorsabban, legeredményesebben tudjuk meghozni és végrehajtani a vírushelyzettel kapcsolatos döntéseket.”

A krízistanács összetétele aszerint változott, hogy éppen milyen jellegű feladat állt előttünk. Intézkedéseink alapvetően hasonlatosak voltak a többi településéhez, már a veszélyhelyzet elején az intézményeink bezárásáról döntöttünk. Bezártuk a piacot is, amit aztán 7 hét elteltével, a fokozatosság elvét követve, nyitottunk meg ismét. A gyermekétkeztetésben hathatós lépéseket tettünk, már a veszélyhelyzet legelejétől kiszállítással oldottuk meg az egyszeri melegétel-ellátást, ezzel is ösztönözve az embereket arra, hogy aki teheti, maradjon otthon.

A 65 év felettiek és a krónikus betegek segítésében önkénteseink vállaltak szerepet: bevásároltak, kiváltották gyógyszereiket, elintézték a csekkbefizetéseiket a postán. Létrehoztunk egy krízisalapot is, amibe a gazdaság szereplői és a hajdúdorogi lakosok közel kétmillió forintot adtak össze. A pénzt a járvány elleni helyi védekezés költségeire fordítottuk, például arcmaszkok varrására, amelyhez számos önkéntes csatlakozott. Minden három év feletti hajdúdoroginak biztosítottunk egy hosszú használati idejű, kétrétegű textil szájmaszkot. Városunk lakói és vállalkozói részéről mindemellett számos, természetbeni felajánlás is érkezett.

„A járványügyi helyzet első szakaszában nem volt regisztrált, koronavírussal fertőzött beteg Hajdúdorogon. Nagyon fontos kiemelnem, hogy nem megúsztuk, hanem kivédtük a járványt. Köszönhető ez a hajdúdorogiak szabálykövető és rendkívül együttműködő hozzáállásának. Igazi csapatmunka volt, ami közösséget tudott kovácsolni a városlakókból.”

Feltételezem, hogy vannak olyan intézkedések, amelyeket a későbbiekben is tovább lehet vinni.

A közösségi életnek vannak olyan területei, amelyek megváltoztak. Óvatosabbak lettek az emberek, a higiénés szabályokat tekintve sokkal körültekintőbben járnak el. Példaként említem, hogy a beszerzett kézfertőtlenítő automaták használata mindennapossá vált a közintézményekben és az orvosi rendelőinkben. A helyiek megszokták és rendszeresen használják ezeket a készülékeket. De mondhatom azt is, hogy a személyes fogadóóra mellett telefonon is állok a lakosság rendelkezésére.

A beruházásokat hogyan érintette a válság?

Amikor városvezető lettem, azt tapasztaltam, hogy a pályázatokon elnyert források felhasználása nem, vagy csak részben történt meg. Finoman szólva is akadoznak ezek a beruházások.

„Nagyon fontos célja és feladata ennek az évnek, hogy a projekteket a lehető leghamarabb el tudjuk indítani és lehetőség szerint be is tudjuk fejezni. Ezt a járványügyi helyzet idején is igyekeztünk szem előtt tartani.”

A projektek többségénél az látszik, hogy a 2-3 éve elnyert támogatásból nem, vagy csak nagyon nehezen lehet megvalósítani azokat. Új közbeszerzési eljárásokat írtunk ki, ezért bízom benne, hogy a beérkező árajánlatok közelebb lesznek a rendelkezésre álló forrásokhoz. Amennyiben nem, a feladat adott: minden lehetséges módon elő kell teremtenünk a beruházások megvalósításához szükséges pénzt!

Soroljuk fel ezeket a projekteket!

A kerékpárút-hálózat Tokaji úti szakasza a napokban készül el. A felnőtt orvosi rendelőt bővítjük, az emeleten több rendelőt alakítunk ki, liftet szerelünk be, vizesblokkot hozunk létre. A helytörténeti gyűjteményünk épületének energetikai korszerűsítése is tervben van, mint ahogy egy dűlőút felújítása is várat magára. Fut még a leromlott városi területek rehabilitációja, itt szociális bérlakások, közösségi tér és közösségi kert kialakítása fog megvalósulni.

Tervek?

Új városvezetőként az első év arról kell szóljon, hogy a futó beruházásokat mihamarabb befejezzük. Továbbá meg kell alkotni a város előtt álló világos jövőképet. Ez jelenleg is zajlik. Elfogadtuk az 5 éves gazdasági ciklusprogramot, de célszerűnek látom a tízéves távlatban való gondolkodást. Sajnálatos módon a helyben elérhető szolgáltatások színvonala alacsony, ezen javítanunk kell.

„Azokra az adottságainkra, egyediségeinkre, jelesül a kiváló termőföldjeinkre, a gyógy­vizünkre, a görögkatolikus hajdú mivoltunkra építve kell programot alkotnunk, mely évtizedes távlatban határozza meg városunk jövőjét az életminőség vonatkozásában.”

Nem lehet csak a turisztikára vagy a gazdaságra összpontosítani, hanem ezeket összefűzve kell egy egységes egészet létrehoznunk ahhoz, hogy működő és élhető, szép kisváros lehessen Hajdúdorogból. Városunk lakossága sokkal többre érdemes, mint amit az jelenleg nyújtani tud számukra.

Kovács Zsolt