Kiaknázzuk a mesterséges intelligenciát

Az 5G a mobilhálózatok ötödik generációja. Nagyobb sávszélességgel, gyorsabban működik, mint a korábbiak, egyelőre azonban nem az átlagfelhasználó, hanem az ipar fogja alkalmazni – tudtuk meg dr. Bérczes Tamástól, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának docensétől.

Már működik itthon

Mint felidézte, az 1G, azaz első generációs rendszer még analóg volt, Magyarországon a kilencvenes évek elején jelent meg. Nagy sikert aratott, hamarosan jött is a 2G, ez már alapvetően digitalizált adással ment. Majd érkezett a 3G és a 4G (LTE), melyek egyre több szolgáltatást és egyre nagyobb sávszélességet biztosítottak.

Mostanra pedig eljutottunk az 5G-hez; Budapesten és Zalaegerszegen már működik adóállomása, vagyis ha valaki ezek körzetében tartózkodik és 5G-hez alkalmas telefonja van, rájuk tud csatlakozni. Egyébként egy mai átlagos mobilkészülék a 4G rendszerrel kommunikál.

– A mai telefonok már régen nem csak telefonok, sok mindenre használjuk őket. A 2G-seknél internetezésről még nem lehetett beszélni, mert ahhoz nagyon alacsony volt az általuk használt sávszélesség. A 3G-s telefonok esetén eredetileg a multimédiás képesség, vagyis hang- és videótovábbítás volt a feladat, ezekkel már lehetett például videóhívást csinálni, de netezni még nem igazán. Ma leginkább a számtalan szoftveres megoldás miatt használjuk a telefonunkat; e-mailt olvasunk, netezünk. A 3G-nél erre a sávszélesség még nem volt elég jó, a 4G-vel azonban már szinte mindenütt 10 megabit/másodperc (mb/sec) sebességgel működik az adattovábbítás; egy weboldal megnézéséhez elég 1-2 mb/sec sebesség, videó nézéséhez megfelelő az 5-10 mb/sec. Ez már bőven elég a hétköznapi felhasználónak, nincs szüksége az 5G által nyújtott nagyobb sávszélességre – mutatott rá a szakember.

Széles sávon

Mint kifejtette, az 5G-nek ipari felhasználási jelentősége van. Komolyan megnöveli a sávszélességet, itt már gigabitekről beszélhetünk (1 gb = 1024 mb), ami vetekszik az optikai kábelek által nyújtott lehetőségekkel.

Továbbá nagyon fontos szempont, hogy az 5G késleltetési ideje – vagyis hogy mennyi idő alatt ér el az adatcsomag a forrástól a célig – jóval kevesebb akár a 4G-hez képest is. A 4G-nél ez 20-30 milliszekundum, amit az átlagos hétköznapi használat során észre sem veszünk, az ipari felhasználásban azonban soknak számít.

– Például ha önvezető autókról beszélünk, azok reakcióidejének ez túl magas érték. Továbbá, jelentős le- és feltöltési sávszélességre van szükségük a szerverek irányába és az egymással való kommunikációjukhoz is; nekik már nem elég a 4G hálózat – magyarázta Bérczes Tamás, hozzátéve, hogy az 5G hálózaton a késleltetési idő kevesebb mint 10 milliszekundum.

Okos megoldások

Úgy véli, a jövő okosvárosainak is szükségük lesz az 5G hálózat teljesítményére.

„Az okosvárosok tele lesznek majd szenzorokkal, például az utak, a jelzőlámpák, és nemcsak látjuk majd a lámpa színét, hanem a lámpa azt közvetíti is a járműveknek. Ilyen szempontból az 5G nagy előnye, hogy egy négyzetkilométeren körülbelül 1 millió okoseszköz tud rácsatlakozni.”

– Emellett, amikor a tárgyak internetéről beszélünk, az azt jelenti, hogy már ma is nagyon sok eszközünk „okos”, vagyis a hálózathoz csatlakozik, és ez a tendencia erősödik, a jövőben lényegében minden mindennel kommunikál majd – tette hozzá a docens, megjegyezve, hogy mindez néhány éves távlatban valósulhat meg.

– Egy másik fontos alkalmazói az 5G szolgáltatásnak a gyárak, azokban a robotok, melyekhez ma optikai kábelek vannak kiépítve, és szükség esetén az átszervezésük, áttelepítésük igen bonyolult, az 5G-vel azonban sokkal mobilabbá válik.

Mélyebb változások

Az egyes mobilhálózati generációk közt lényegében lineáris a fejlődés, habár a 4G a 3G-hez képest igen nagy ugrást jelentett 2009 körül, és most az 5G a 4G-hez képest szintén jelentős lépés. De ma már nem is emlékszünk a régebbiekre, teljesen természetesnek vesszük azokat a szolgáltatásokat, amiket a 4G nyújt – mutatott rá Bérczes Tamás.

– Az 5G-hez kapcsolódó lehetőségek nem látványosabbak, hanem mélyebbek lesznek, és nem annyira a kütyüinkben, hanem ipari területen. A mesterséges intelligenciát sokkal jobban ki tudjuk majd használni. Később megjelenhetnek az 5G szolgáltatásai a mindennapjainkban is, de ehhez még idő kell – összegezte a szakember.

Inkább gazdasági kérdés

Vita van az 5G hálózatok kapcsán arról, hogy mely cégek szállítsák a szükséges hardvertechnológiát, például hogy lehetnek-e ezek kínai cégek.

– Meg kell jegyezni, ma mindenünk csatlakozik a digitalizált világhoz. Ha belépünk valamelyik gépünkbe, az „megnézi”, hol vagyunk, és annak megfelelően bombáz minket reklámokkal. A gyártók már ma is túl sokat tudnak rólunk, ebbe pedig mi magunk egyezünk bele, amikor engedélyezünk különböző hozzáféréseket az eszközeinkhez. Ez a tendencia csak erősödni fog, minél több eszközünk csatlakozik a hálózathoz – tudtuk meg dr. Bérczes Tamástól, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának docensétől.

– Az 5G-hez megfelelő hardverelemek szükségesek a szolgáltató oldalán, ezeket különböző cégek gyártják, köztük az egyik legnagyobb, a kínai Huawei. Lehet vitázni arról, hogy mennyire láthatnak bele a mindennapjainkba, ezek a viták azonban nem annyira technológiai, inkább politikai és gazdasági természetűek. Egyébként a hardvereket szükség esetén akár le is lehet cserélni – mondta.

Szőke Tímea

Nincs köze a vírushoz (sem)

Sok „hír” kering a neten arról, mennyi kárt okoz nekünk az 5G, például a Covid-19 vírust is terjeszti. Erre annyit mondott dr. Bérczes Tamás, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának docense, hogy ezek mögött semmilyen tudományos, megalapozott érv nincs. – Hosszú távú kísérleteket az 5G-vel kapcsolatban még nem lehetett végezni, hiszen most kezdjük használni, valószínűleg ezért vannak a félelmek vele szemben. A WHO hivatalos álláspontja is az, nincs rá bizonyíték, hogy az 5G károsítana minket – hangsúlyozta Bérczes Tamás.

Kifejtette: az 5G három frekvencián sugározhat Magyarországon: 700, 2100 és 3600 Megahertzen. A 2G 900 és 1800 MHz-et használt a 4G hálózat pedig 800, 1800 és 2600 MHz tartományban sugároz. Ami ténylegesen új, az a 3,6 GHz-es tartomány, de még ez is arányosan magasabb a többinél.

– Később, ha az 5G jobban kiépül és elterjedtebb lesz, akkor fog használni 28-39 GHz-es tartományt is, ez már tényleg jóval magasabb frekvencia a mostaniaknál. De még ennél sincs tudományos bizonyíték, hogy károsodást okozna, és még mindig messze van attól a frekvenciától, amiről tudjuk, hogy problémát jelenthet. Nyilván azonban ezeket vizsgálni kell, az Informatikai Karon mi is tervezzük ilyen tanulmányozás elvégzését – tette hozzá.