Nem trópusi záporokra tervezték a csatornahálózatot

Segíthetne a bajon, ha minden ingatlant rákötnének a Debrecen nyugati városrészében megépített új szennyvízcsatornára.

Fotó: Napló-archív

A cívisváros egyes részein 2020. június 16-án 60-67 milliméternyi eső is esett 1-1,5 óra alatt, mely kiugróan nagy mennyiség az átlagos júniusi havi 66 milliméterhez képest. A jelenlegi debreceni csatornahálózat képtelen rövid idő alatt trópusi záporokéhoz hasonló mennyiségű csapadékot elvezetni, ugyanakkor az üzemeltetői tapasztalatok szerint a kevésbé intenzív csapadékot biztonságosan képes levezetni a hálózat – egyebek közt ezt is megtudhattuk érdeklődésünk nyomán a Debreceni Vízmű Zrt. és a polgármesteri hivatal válaszából.

Intenzív felhőszakadás Debrecenben

Nem csupán a június 16-ai felhőszakadás alkalmával, hanem korábbi nagyobb esőzésekkor is többfelé lehetett tapasztalni, hogy helyenként nagyobb mennyiségű csapadékvíz gyűlik össze debreceni utakon, közterületeken, akár a közlekedést is akadályozva. Mit tervez tenni az önkormányzat avégett, hogy a következőkben mérsékelni lehessen egy-egy, a június 16-aihoz hasonló felhőszakadás efféle hatásait? Milyen eszközei, lehetőségei vannak ehhez? – e kérdésekkel fordultunk a keddi nagy felhőszakadás másnapján a cívisváros önkormányzatához.

Sokan nem törődnek a tiltással

A Debreceni Vízmű Zrt. és Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala szakemberei által készített válaszból elöljáróban kiderül: Debrecen város csatornahálózatának teljes hossza megközelíti az 1000 kilométert. Ebből a nyugati és a központi városrész egyesített csatornahálózattal rendelkezik, amelyen a szennyvizet és a csapadékvizet közös vezetéken vezetik el. Ez a teljes csatornahálózat 30 százaléka. Az e hálózattal – melynek vagyonkezelője és üzemeltetője a Debreceni Vízmű Zrt. – összegyűjtött vízmennyiség tisztítást követően a Tócó-érbe kerül. Az egyéb területeken üzemelő elválasztott, kizárólag csapadékvizet elvezető csatornákat az önkormányzat tartatja fenn szerződéses szakkivitelezők bevonásával. Ez utóbbi településrészen a csapadékvíz bevezetése a szennyvízcsatornába tilos, bár ezt a tiltást sajnos sok ingatlantulajdonos nem veszi figyelembe. A csatornahálózat főgyűjtői az 1950–60-as években épültek ki, az akkori időjárási és csapadékeloszlási feltételek szerint. A főgyűjtőkre a folyamatos fejlesztések hatására egyre több csatornázott területet kötöttek rá, ami a kapacitások szinte teljes mértékű kihasználásával járt – vázolják a hátteret a válaszban.

Gyakoribbak a heves esők

A csapadékeloszlás és -intenzitás az elmúlt években nagymértékben változott. Egyre gyakoribbak a heves esőzések, amikor nagy mennyiségű csapadékot kellene elvezetni rövid idő alatt. Erre a jelenlegi csatornahálózat képtelen, amennyiben trópusi záporokéhoz hasonló mennyiségű csapadék képződik.

2020 júniusában több nagy intenzitású zápor érte Debrecen térségét és okozott olyan terhelést, mely miatt a csapadékvizek elvezetésére kialakított csatornahálózat (nyílt árok, zárt csatornák, ezek befogadói) csapadékvízzel telítődött, és rövidebb ideig nem volt képes befogadni az extrém mennyiségű csapadékvizet. Ilyen esetekben a viszonylag alacsonyabban elhelyezkedő területeken a többletcsapadékvíz hosszabb-rövidebb ideig vízállásokat alkot. A befogadó csatornarendszer leürülésével egyidejűleg rendszerint rövid időn belül normalizálódik a helyzet, ugyanakkor az üzemeltetői tapasztalatok szerint a kevésbé intenzív csapadékot biztonságosan képes levezetni a hálózat – mutatott rá érdeklődésünkre a vízmű és az önkormányzat.

Intenzív felhőszakadás Debrecenben II.

2020. június 16-án Debrecen egyes városrészein 60-67 milliméternyi eső is esett 1-1,5 óra alatt, mely kiugróan nagy mennyiség az átlagos júniusi havi 66 milliméterhez képest (az éves debreceni átlag 549 milliméter). Ilyen intenzitású csapadék még a jelenlegi viszonyok között sem fordul elő évente több alkalommal. Általánosságban azt lehet mondani a tapasztalatok alapján, hogy a jelenlegi debreceni csatornahálózat jelentősebb elöntés veszélye nélkül maximum 25-30 milliméternyi, rövid idő alatt lehulló csapadékot képes elvezetni – tudhattuk meg.

A csapadékvíz-elvezető műveket a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően meghatározott előfordulási valószínűségű és az adott területre jellemző intenzitású csapadékvizek elvezetésére méretezve tervezik, a vízügyi hatóságnál engedélyeztetik és alakítják ki. A csatornarendszertől ezért nem várható el, hogy tetszőleges mennyiségű csapadékvizet fogadjon be és vezessen el azonnal. Ráadásul a vihartevékenység és az intenzívvé váló felszíni csapadékvízmozgás nagy mennyiségű növényi és egyéb eredetű hulladékot, hordalékot is megmozgat, mely anyagok keresztmetszet-csökkenéseket, dugulásokat okozhatnak a csapadékvíz-elvezető rendszerben – magyarázták a válaszban.

A csapadékhullás intenzitásának növekedése mellett súlyosbítja a helyzetet, hogy egyre több a burkolt felület a városban – legyen az közút aszfaltburkolata, járda, díszburkolat, vagy az ingatlanokon belüli burkolt felület –, amelyekbe a csapadék nem tud beszivárogni, hanem azonnal a csatornába jut. Az elöntéssel járó kritikus helyzetek megelőzése érdekében nem lehet a csatornahálózat kapacitását növelni. A jelenlegi főgyűjtők 1,5-2,0 méter átmérőjű vezetékek, és ez a legmélyebben épített közművek. A főgyűjtők cseréje nagyobb átmérőjűre elviselhetetlen költséggel és az építési munka óriási felfordulással járna – hívják fel a figyelmet a szakemberek.

Rá kellene kötni az ingatlanokat

Mit lehet tenni a Debreceni Vízmű Zrt. véleménye szerint? A Debrecen nyugati városrészében európai uniós támogatással megépített új szennyvízcsatornára minden ingatlant rá kellene kötni, így a korábbi egyesített csatornát tisztán csapadékcsatornaként lehetne üzemeltetni, és ennek a régi csatornának a vizét a Tocó-érbe vezetni. Ezt csak akkor lehet megtenni, ha minden szennyvíz leválasztásra kerül. Ennek még vannak hiányosságai, mert a nagyobb ipari létesítmények, egészségügyi intézmények belső csatornahálózatát is szét kellene választani, amire egyelőre nincs a tulajdonosoknak szándéka. Ha a szétválasztás működne, az egyesített csatornahálózat csak a városközpontban maradna meg. Az ingatlantulajdonosoknak is cselekedniük kell a rendkívüli helyzetek korlátozása érdekében – olvasható a válaszban.

FGY

Pályázati lehetőségekkel

Debrecen önkormányzata törekszik arra, hogy mind teljesebbé tegye a csapadékvíz-elvezető hálózatot. Ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a finanszírozást segítő pályázati lehetőségeket.

A „Városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések” című kiíráson sikerült forrásokhoz jutni, és a „Debrecen, keleti városrész csapadékvíz elvezetése” elnevezésű projektben 2017-ben megépült a Marokszedő, Málna, Cseresznye, Josta, Ribizli és a Köszméte utcák csapadékvíz-elvezető hálózata 2370 méternyi zárt gerinccsatornája.

A „Debrecen, Nagysándortelep (Vulkántelep és Fészek lakópark, Téglagyár városrész) csapadékvíz elvezetése” című projekt részeként 2019-ben épült meg a Kishegyesi úton, a Pósa, Harsona, Szent Mihály, Síp, Lant, Dob, Cimbalom, Gyulai, Barcaság, Érmellék, Torockó, Dévény, Világos, Furulya, Kadarcs és Gólyahír utcákon, valamint a Megyer közben összesen 3683 méternyi gerinccsatorna. Mindezeken kívül az utóbb említett kiírás további pályázati forrásainak felhasználásával újabb beruházások kivitelezése, illetve előkészítése van folyamatban:

a Tarján utca Gyimes és Bognár Rezső utcák közötti szakaszán, 220 méter hosszban jelenleg is zajlik zárt csapadékcsatorna építése, mely várhatóan a nyár végére befejeződik;

a Nagysándor-telep csapadékvíz-elvezetésének II. ütemében a tervek szerint a Császár Péter, Tegez és Tócópart utcákon mintegy 2390 méternyi gerinccsatorna kialakítására kezdődhet meg ez év második felében. A már megépült, a folyamatban lévő és a tervezett beruházások eredményeként hosszú távon biztosíthatóvá válik a bel- és csapadékvizek elvezetése az érintett utcákból – jelezte az önkormányzat.