A családi kötelékek is megszenvedték a diktátum következményeit

Az 1920. június 4-i párizsi békediktátum kíméletlen fájdalmat okozott az egységes nemzettest megcsonkításával, az értékek méltatlan, koncként elosztásával. Legmélyebben az emberi lelkekben keletkeztek sebek, melyeket az elmúlt száz év sem tudott orvosolni. A határon túlra kerültek fájdalmas sorsától, kiszolgáltatottságától mérsékeltebb sérelem érte mindazokat, akik a trianoni döntéssel határ menti településsé váltak. Az egykor Bihar vármegyéhez tartozó Nagyléta község és lakossága sorsát is megpecsételte az öt kilométerre húzódó államhatár.

Szerves kapcsolatok

Előzmény: az 1739-es pestisjárvány hatalmas pusztítást okozott a lakosság körében. A hiányzó munkaerő pótlására a Partiumból görögkeleti vallású, román nemzetiségű jobbágyokat, illetve Munkács környékéről ruszinokat telepítettek le. Érkeztek családok a Szilágyságból is. A reformátusok mellett a betelepült lakosság is felépítette saját templomát, s abban 1920-ig egyszer román, máskor ószláv nyelven tartották az istentiszteletet. Természetesen nem szakadtak meg a betelepülők családi kapcsolatai sem.

Az Érmellék 35 községe 1920 júniusáig a Székelyhídi járáshoz tartozott. A terület történelmi összetartozását erősítette az itt átvezető hadi út és sóút. A közigazgatási kapcsolaton túl Nagylétát gazdasági, kulturális, oktatási szálak kötötték Biharhoz és Nagyváradhoz. Nagyon sok itt élő család anyai, apai felmenői, rokonai ma is a határ túloldalán, Romániában élnek.

Az első világháború súlyos embervesztesége után következett a Tanácsköztársaság egy hónapos uralma, majd 1919 áprilisában ellenállás nélkül bevonultak a román csapatok. A lakosság egy része örömmel, a másik része ellenszenvvel tekintett a románokra, amit csak elmélyített a Trianonban kényszerrel aláírt egyezmény.

Háttérbe szorult

A trianoni diktátum alapján a település elvesztette jó minőségű termőföldjének 40 százalékát, megszűnt több évszázados orientációja, ellehetetlenültek a családi kapcsolattartás feltételei. 2004-ig – a határátkelő megnyitásáig – aki székelyhídi, bihardiószegi rokonaival akart találkozni, annak 60 kilométeres kerülőt kellett tennie.

Bár 1920–1955 között Nagyléta járási székhely volt, de a közigazgatási előnyt a határmentiség miatt nem tudták a fejlődés szolgálatába állítani. Hiába volt és van kedvező térszerkezeti ponton, a fejlesztési koncepciókban megmaradt a „funkcióhiányos” minősítés.

2012. június 2-án az önkormányzat trianoni emlékfalat állíttatott, ahol minden évben koszorúzással emlékeznek a nemzetet szétszakító gyászos napra.

Turóczi Barnabás

Borítókép: Létavértes és Székelyhíd között 2004-ben megnyílt a határátkelő, ami hosszú idő után közvetlenebbül összekötötte a két oldalon élőket