Két gyászos áprilisi eseményre is emlékeztek a szoboszlóiak a napokban

Egy 20. század eleji és egy 17. századi jelentős gyászeseménye van a fürdővárosnak, amelynek áldozataira, hőseire évről évre megemlékeznek. A pandémia miatt most először bárki hivatalos ünnepség nélkül helyezhette el a kegyelet virágait.

A „Lenin-fiúk” tettei

A Hajdúszoboszlói Gazdakör kezdeményezésére 1994-ben készült el a tábla a városháza oldalfalán, azóta tartanak itt a rendőrkapitánysággal és az önkormányzattal megszervezve emlékünnepséget. 1919. április 24-én Szamuely Tibor, embereivel végigszáguldva az országon, Szoboszlón is megállt. A helyi gazdakör 100 éves krónikáját megörökítő könyv szerint csak a jegyző és a polgármester tartózkodott a városházán. Fél óra múlva Szamuely parancsára a főtéri fákra felakasztották őket a megrögzötten ellenforradalmárokat kereső „Lenin-fiúk”. Fekete László polgármester, Tokay József rendőrfogalmazó főtiszt és egy tekintélyes polgár, Körner Béla malomtulajdonos volt a harmadik kivégzett. A negyedik áldozatnak szánt Csiha Márton városi főjegyző egyébként gazdaember volt, őt a lakosok bekiabálásai miatt tétovázva életben hagyták, de túszként magukkal vitték.

360 éve történt

Szejdi-dúlásként emlegetve is ismert a város történelmének talán leggyászosabb eseménye, amely 1660. április 29-én következett be. A török bosszúhadjáratot indított a II. Rákóczi György mellett kitartó hajdúk ellen, a fejedelem hitegette a hajdúkat, segítséget nem küldött. A lakosságot sikerült időben elmenekíteni, a városvédők maradtak. A református templom melletti erődfalon tábla örökíti meg a történést.

Háromszáz katonájával vállalta az ellenállást Szejdi Ahmed 60 ezres seregével szemben Kecskeméti Balázs hajdú százados, de bátorságuk, hősiességük kevésnek bizonyult, a török nemcsak felkoncolta, levágatta fejét a védőknek, hanem a települést is felégette. Napjainkig vita tárgya, hogy az összecsapás a református templomot védő erődfalnál vagy az egykori Kis-Szoboszló irányában, a mai közgazdasági iskola helyén zajlott. Ott szintén emléktábla őrzi a szomorú múltat. Tény, hogy az irdatlan pusztítás után nem sokkal később visszatértek a túlélők, s újjáépítették hajdúvárosukat.

Tibai Irma

Borítókép: a Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör képviseletében Csanádi Imréné, Szél Jánosné és Agárdi István járultak az erődfalhoz