Elkísértük katonáinkat a tavaszi hegyi kiképzésre – fotókkal

Május 21-én a haza védelméért szolgáló katonákat ünnepeljük, hiszen 171 évvel ezelőtt, 1849. május 21-én a magyar honvéd hadseregnek sikerült visszafoglalnia Buda várát a császári csapatoktól. E hadtörténeti esemény emlékére 1992. óta minden évben ezen a napon ünnepeljük a magyar honvédelem napját.

– Ez a nap a katonák számára az egyik legfontosabb ünnepnap, mely emlékeztet bennünket pályánk fontosságára, szépségére. A katonai pálya ugyanis nem csak egy munka, ez hivatás.

„Bajtársak vagyunk egy kihívásokkal, kalandokkal teli úton, melynek célja biztosítani magyar honfitársaink védelmét és biztonságát”

– vallja Hajnal István ezredes, a 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred parancsnoka.

Ellepték a katonák az Örvény-kő sziklát

A magyar honvédelem napja alkalmából ellátogattunk a Magyar Honvédség 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred hegyi kiképzésére a Miskolc-Lillafüred mellett található Örvény-kő sziklához. A felderítő ezred katonái valódi terepviszonyok között gyakorolták a sziklamászást és a sziklafalról történő ereszkedést. Az elméleti ismeretek megszerzését követően az ön- és társbiztosítást, illetve a sziklamászás alapjait sajátították el a résztvevők.

Tudni kell az alapokat

– A kiképzést évente tartjuk, ez általában egyhetes intervallumban zajlik, május elején. Az ezred állományából alapvetően a csapat- és mélységi felderítő századok katonái vesznek részt a kiképzésen, kiegészülve más alakulatok felderítő alegységeivel. Jelenleg az MH 37. Műszaki Ezred és az MH 5. Bocskai István Lövészdandár felderítő katonái, valamint az „Acélkocka” altiszti tanfolyam felderítő szakos hallgatói vannak itt. Minden felderítő katonának tudnia kell ezeket az alaptechnikákat, amiket itt megtanulunk – osztotta meg a Naplóval Dudás Tamás százados, a 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred Mélységi Felderítő Századának századparancsnoka. Hozzátette: – A hangsúly az ereszkedésen van, mivel a felderítő katonák gyakran mozognak olyan terepen a feladat-végrehajtás során, ahol természetes akadályok vannak, ezért meg kell tanulniuk, hogyan küzdhetik le ezeket. Jelenleg a kiképzés három foglalkozás-vezető bevonásával zajlik, akik rendelkeznek a szükséges képesítéssel és tapasztalattal ahhoz, hogy ezt a gyakorlatot levezényeljék – tudatta a százados.

Hegyen és vízben is

Az ezredben szolgáló katonáknak évente több kiképzésen is kell részt venniük. – Szinte minden évben megrendezésre kerülnek a „Rejtett portya” és „Strong Will” gyakorlatok. Ezek az ezred saját szervezésű kiképzési rendezvényei, ahol a felderítő katonák egy komplex feladat-végrehajtás keretén belül adhatnak számot felkészültségükről. Továbbá éves szinten három gyakorláson veszünk részt: tavasszal hegyi, nyáron vízi tréningen, és van egy téli kiképzés is – részletezte Dudás Tamás százados.

A vízi kiképzésnél leginkább a vízpart megközelítését, felderítését és a vízen történő átkelési módokat gyakorolják a katonák. Ezen felül a helikopterből történő vízbe desszantolást is elsajátíthatják. Téli kiképzésnél leginkább a túlélésre helyezik a hangsúlyt, illetve arra készítik fel az ezred katonáit, hogy a zordabb időjárási körülmények milyen hatással vannak a feladat-végrehajtásra.

– Mindig a műveleti terület jellege határozza meg, hogy egy feladat során milyen terepen kell mozognia a katonáknak. Ha erősen átszegdelt, erdős, sziklás területen kell a felderítőknek feladatot végre hajtaniuk, akkor előfordulhat, hogy használni kell az itt elsajátított készségeket. Normál esetben a természetes akadályokat úgy a legkönnyebb leküzdeni, ha megkerüljük, de amennyiben ez nem megoldható, akkor tudnia kell, milyen technikával tudja ezt leküzdeni – mutatott rá a kiképzés fontosságára a századparancsnok.

Itt lehet feszegetni a határokat

A hegyi kiképzésen a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred képzést tartó házigazda szerepében volt, három másik alakulat is delegált katonákat a terepgyakorlatra. Három foglalkozás-vezető ügyelt a biztonságos feladathajtásra és az ismeretek elsajátítására. A fő oktató Trembeczki Tibor szakaszvezető volt, aki 15 éve foglalkozik sziklamászással, ipari alpinnal pedig 20 éve. A Bükkben hol a szikla tetején, hol a szikla alján láthattuk őt, folyamatosan koordinálta a kissé esős, nyálkás időben zajló kiképzést.

– Mi építjük ki azokat a kötélpályákat, amiket a katonatársaim használnak, ezek általában kettős biztosításúak, ami azt jelenti, hogy a mászásnál két bekötési pontot alkalmazunk, ha az egyik véletlenül kiszakadna, akkor a másik még tart. Minden túl van méretezve egy kicsit, a kötelek teherbírását tízzel el szoktuk osztani, ami azt jelenti, hogy 220 kiló terhet bír el egy kötél – ismertette Trembeczki Tibor szakaszvezető, a Mélységi Felderítő Század állományából, majd kitért a pálya sajátosságaira is. – A mászás része 18 méter, az ereszkedés kicsivel több, az 22 méter. Hosszabb pályát jelen körülmények között nem tudunk kiépíteni, így is örülünk, hogy tudunk dolgozni, a köd és pára miatt csúszósak a falak – mondta el a foglalkozás-vezető.

Lábból kell mászni

A pályát fémeszközökkel biztosítják, úgynevezett reversóval. – A reversónak az a célja, hogy amikor a katona mászik, ne tudjon visszacsúszni. Feszes a kötél, a mászást nem tudja segíteni, viszont ha a katona visszaesne, egy dinamikus kötélen van, aminek 30 százalékos nyúlása van. Egy statikus kötél teljesen átadja az energiát, ott nulláról egy másodperc alatt gyorsulsz százra, nem fékez, ami nem jó, mert a belső szervek károsodhatnak. De ennél a kötélnél van egy nyúlási hossz, a rugózása megfogja a katonát, ha megcsúszna – részletezte a mászás során használt eszközök fontosságát az oktató. – Különböző technikák vannak kürtő mászásánál: fogáskeresésnél általában három pontot fogunk, lábból kellene mászni, mert a láb nem fárad olyan könnyen, mint a kéz. A laktanyában is vannak különböző foglalkozások, mászófalak, ahol tudnak gyakorolni. De a természet teljesen más, mint egy kiépített pálya – mutatott rá Trembeczki Tibor szakaszvezető.

Mászócipő nélkül

A kiképzést vezető oktató szerint a technika és az erőnlét egyaránt számít.

„Szerencsére a katonák általában jó erőben vannak, bár itt lehet feszegetni a határokat.”

– A ruházatban nincs semmi speciális, a katona terepre nyilván nem visz magával mászócipőt. Egy nyolc fős csapatban elég két ember, aki jól tud mászni, ők felmásznak, kiépítenek egy standot, lemegy a kötél és már húzza fel a társait. Ereszkedésnél a legtapasztaltabb lemegy, őt nem biztosítja senki, kiépíti a pályát, a többi pedig jön utána lefelé – ismertette a szakaszvezető, éles helyzetben hogyan zajlik a sziklamászás.

Egymás biztonságáért is felelnek

Mászás során annyi idő van dönteni a következő lépésről, míg bírja magát tartani a katona.

Az éles gyakorlat előtt két héttel a laktanyában kezdték el a felkészülést a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred katonái, mely során felelevenítették a korábbi ismereteket.

– A kiképzés során többnyire párokban dolgozunk: sziklamászásnál mindig van egy végrehajtó és egy őt biztosító személy. A képzés során az állomány biztonsága mindig elsődleges szempont, hogy a katona maximálisan az előtte álló feladatra tudjon koncentrálni. Biztosítóként pedig az a dolgunk, hogy a társunk esetleges megcsúszása esetén ne szenvedjen sérülést: feszítem a kötelét, biztosítom arról, hogy itt vagyok. Esetleg ha lentről látom, hogy hová kellene tennie a kezét, – amit fentről nem mindig lehet látni – akkor segítek, irányítom – ismertette a gyakorlat végrehajtásának részleteit Jurás Dániel tizedes, aki 2013 óta szolgál a 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred Mélységi Felderítő Századánál.

Gyorsan kell dönteni

Jurás Dánieltől nem áll távol az emelkedett adrenalinszinten történő feladat-végrehajtás, a Mélységi Felderítő Századnál ejtőernyős búvárként dolgozik. A hegyi kiképzés közben elmondta, mi kell ahhoz, hogy a mászás és ereszkedés zökkenőmentesen menjen.

– Pozitív, ha valaki fizikálisan jól karban van tartva, de személy szerint úgy gondolom, még többet számít a technika. Viszonylag gyorsan kell dönteni, hiszen statikusan, megfeszülve kell tartani magunkat. Ha vannak a sziklán olyan pontok, ahol kicsit meg tud pihenni az ember, az jó, de ha éppen tartásból kell eldönteni, hogy éppen hová tegyem a kezem, akkor ott annyi időm van, amíg el nem fáradok – mutatott rá a tizedes.

Kiss Dóra

Két éve újra önálló

Az ezred jogelődje Esztergom táborban 1949 áprilisában alakult meg, többszöri költözés és átalakulás után a nagy változás 1962 őszén következett be, amikor a felderítő századot felderítő zászlóaljjá szervezték át 1962. november 1-től. Eger városa a felderítőknek 44 évig adott otthont. 2007-ben az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóaljat felszámolták, jogutódja az MH 5. Bocskai István Lövészdandár állománytáblájában létrehozott MH 5/24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj lett Debrecenben. 2018. január 1-jével a felderítő zászlóalj kivált a lövészdandár állományából, és önálló szervezeti elemként visszanyerte önállóságát MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred néven.