Tovább nőtt a madagaszkári őslakosok száma a Nagyerdőn

Ez idén sincs másképp, miután két nőstényük nemrég egy-egy egészséges utódnak adott életet a mintegy négyhónapos vemhességet követően. A kifogástalan étvágyú, életerős kölykök egyelőre anyjuk bundájába csimpaszkodva töltik idejüket, de napról napra kíváncsian ismerkednek társaikkal és a külvilággal, az anyatej mellett pedig most már szívesen belekóstolnak a felnőttek táplálékába is. A közönségkedvenc kattacsapattal a kert újranyitását követően testközelből is találkozhatnak majd a látogatók – közölte az állatkert.

Az egykor magyar uralkodóval is rendelkező Madagaszkár szigetének endemikus makifajai közül a gyűrűsfarkú maki (Lemur catta) tölti a legtöbb időt az otthonául szolgáló száraz erdők talajszintjén, ahol lehullott gyümölcsök után kutat. Bár az egyik legjellegzetesebb és állatkertben leggyakrabban tartott főemlősfaj, vadon élő populációinak helyzete rendkívül aggasztó. A becslések szerint 2000 és 2017 között 95%-kal csökkent egyedszáma az élőhelyzsugorodás, az orvvadászat és a befogások következtében – így immár jóval több katta él emberi gondozásban, mint természetes élőhelyükön, a faj pedig veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.

A jelen körülmények között ezért is különösen fontos, hogy az állatkertek stabil és életképes állományokat tartsanak fenn, így igen örvendetes, hogy az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) résztvevőjeként a Debreceni Állatkert évről évre sikeres szaporulatról számolhat be.