Hosszú az út az örökbefogadó családok előtt

– Tavaly 47 volt a Hajdú-Bihar Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (HBM GYERMI) által közvetített, lezárult örökbefogadások száma – mondta a Naplónak Erdei Sándor, az intézmény igazgatója. A szép számú végeredményből 46 gyermek házastársaknál kapott új lehetőséget, egy kicsit pedig egyedülálló fogadott örökbe. A 47 örökbe adott gyermek közül 29 lány volt, 18 fiú. A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedők, így az örökbe adható és az örökbe adott gyermekek származását illetően azonban nem vezet nyilvántartást a HBM GYERMI, azt nem is teheti.

Az elmúlt időszakban az örökbefogadásokkal kapcsolatos jogalkotói intézkedéseknek köszönhetően növekedett azok száma. S mennyit kell várnia a leendő szülőknek? Igen változó: függ az örökbe adható gyermekek státuszától – ilyen többek között a kor, az egészségi állapot, a testvérek száma –, illetve a szülők igényétől.

Hosszú út

– A várakozási idő több év is lehet. Minél kisebb és egészségesebb gyermeket szeretne valaki, annál hosszabb – tette hozzá Erdei Sándor. Vannak szabályok is, amelyeket be kell tartani.

Örökbefogadó az a teljesen cselekvőképes nagykorú lehet, aki örökbefogadási tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon (40 óra) eredménnyel részt vett, személyisége, körülményei alapján – a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozat értelmében – alkalmas a gyermek örökbefogadására, legalább 25 éves, a gyermeknél pedig legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb.

– Házasságban élő örökbefogadóknál a fiatalabb életkorát kell alapul venni – fejtette ki az igazgató a 2013. évi V. törvényből hivatkozva az örökbefogadás feltételeire.

Tavaly megyénkben az örökbe fogadni szándékozók száma 194 fő volt, a nevelőszülőké pedig 483. Utóbbiak nyolc nevelőszülői hálózatban végzik tevékenységüket, így a gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett gyermekek és fiatal felnőttek számára biztosítanak teljes körű ellátást, gondozást-nevelést.

Bizonytalan jövő

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek száma még mindig igen magas, tavalyi adatok alapján 1677-en voltak. Közülük örökbe adhatóak 177-en.

Újszülöttet titkos és nyílt módon is örökbe lehet adni, utóbbinál ismeri az örökbefogadó szülő a gyermek vér szerinti édesanyját, előbbinél nincs információja sem a biológiai, sem az örökbefogadó szülőnek egymásról.

Nagyobb gyerekek esetén fontos a szülők megismerkedése a gyermekkel, szinte minden esetben van összeszokási időszak: az örökbefogadó rendszeresen látogatja a gyermeket.

Az pedig ritka, mikor testvérek egy családban maradhatnak: ez az elszakadás újabb traumát okoz. Sok esetben nevelőszülőktől fogadják örökbe a gyerekeket, kivétel, amikor a vér szerinti család veszélyt jelent rá.

– Munkám során találkoztam két fiúcskával, akik súlyos traumákat éltek át, mielőtt nevelőszülőhöz kerültek, nem egyszer próbálta őket erőszakosan felkutatni a vér szerinti család, emiatt külföldi örökbefogadásra került a sor, és a gyerekek egy szerető olasz családba kerülhettek, együtt. Igazi „happy end”, melyet szeretnénk minél több esetben megtapasztalni – mondta Nagy Gitta pszichológus, aki dolgozott már családsegítőben, és segített nevelt, illetve örökbefogadott gyermeknek is.

Élet nevelőszülőknél

Minél fiatalabb egy gyermek, annál könnyebben kötődik nevelőjéhez. Nehéz azonban, hogy sok esetben a gyermek igazi családja visszakaphatja őt, amint a szülők rendezik anyagi körülményeiket, lakóhelyüket, vagy terápián vesznek részt. Ennek hátránya, hogy 3-6 hónapra, olykor többre elkerül egy kisgyermek nevelőszülőkhöz, itt sok esetben nagy szeretettel, odafigyeléssel veszik körül, majd mikor elkezd a kötődés kialakulni, elveszik tőlük a gyermeket, aki visszakerül régi otthonába, ahol a változások gyakran csak átmenetiek. Mindez a nevelőszülőket is megviseli, kiégnek egy idő után, hiszen az anyai-apai érzelemvilág képtelen elviselni befásulás, személytelenedés nélkül a gyerekek elvesztését. A nevelőszülők kérdését azért nem lehet kikerülni, mivel tőlük mennek a nagyobb gyerekek az örökbefogadó családokba.

Számos nehézséggel is meg kell küzdeniük

Ezek a gyerekek maximális hátrányból indulnak – vallja a szakember. Példaként említhetjük, hogy a nem megfelelően gondozott terhesség, ingerszegény környezet, bántalmazó otthoni légkör sem kedvez a kicsik fejlődésének. Elég egyet is leküzdeniük, sokszor a nehézségek azonban együttesen vannak jelen. Bezárkózottá, visszahúzódóvá válhatnak, magatartási problémáik lesznek.

„A tünetekkel a gondozók szélmalomharcot vívnak: a biztonságos háttér kialakítása nélkül, ami minden gyermek számára az alapot jelenti a további készségekhez, a próbálkozások ritkán érnek célt.”

– Gondoljunk bele: hogyan tudna bárki úgy kiegyensúlyozott lenni, teljesíteni, megfelelni a társadalmi elvárásoknak, ha közben bármelyik pillanatban érte jöhetnek a gyámhivatal dolgozói, a nevelőszülők visszaadhatják őket, és nem tudják, egy év vagy pár hónap múlva hol fognak élni és kivel? – fejtette ki Nagy Gitta.

Az, hogy a gyerek hogyan éli meg az örökbefogadást, igen változó. Fontos, hogy a nevelőszülők, gondozók hogyan kommunikálják feléjük. Van, amikor a misztikus „elvisznek titeket” az egyedüli üzenet, ami megmarad egy gyerek fejében, így emiatt – korábbi tapasztalatai mellett – retteg minden változástól. Az pedig, ha valamelyik társuk családhoz kerül, szintén kihatással van érzelmeikre. A járvány miatt lassulnak az örökbefogadási folyamatok is, de az újszülöttek örökbe adása nem változik a jelenlegi állás szerint.

Laszkács Denise