Feladatok, kötelességek, melyeket tudni kell

A közös képviselővel kapcsolatos szabályozást a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben a közös tulajdon egy speciális formájaként nevesített társasházakra vonatkozó, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény tartalmazza. Dr. Réder Erika ügyvédtől, ingatlanforgalmi szakjogásztól egyebek közt megtudhattuk, milyen feladatokat kell ellátniuk a közös képviselőknek, illetve kik alkotják az intézőbizottságot. – A társasház a tulajdonostársaknak egy olyan speciális közössége, amely önálló nevet fog viselni, és amely az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése folyamán jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit – mutatott rá elöljáróban.

A legfontosabb szabályok

– A perbeli cselekvőképesség a társasház képviseletét ellátó közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. Közös képviselőt vagy intézőbizottságot kell kötelezően megbízni, ha az önálló lakások száma alapján 6 lakásos társasházról beszélünk. A társasházi közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság végzi. A társasházi közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amely jogosult megválasztani a közös képviselőt vagy az intézőbizottságot. A közös képviselő a közgyűlés által választott és a társasházzal megbízási jogviszonyban álló természetes személy vagy ezen feladatokra szakosodott cég. Az új szabályok szerint ezt a feladatot akár ügyvéd is elláthatja. Intézőbizottságot akkor választanak, ha a képviseleti tevékenység több fő bevonását igényli. Intézőbizottság esetén a közgyűlés legalább 3 főből álló testületet választ, amelyből 1 főt mint elnököt kell megválasztani (szintén a közgyűlésnek). Az intézőbizottság tagjait kizárólag a tulajdonostársak közül választhatja a közgyűlés. Az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével – fűzte hozzá.

Akik ellenőrzik

A szakértőtől megtudhattuk, a közös képviselő, illetve az intézőbizottság ellenőrzésének leggyakoribb formája a számvizsgáló bizottság választása, illetve kisebb társasházaknál ezen ellenőrzési funkció ellátására a tulajdonostársak egyikének megbízása. A számvizsgáló bizottságot szintén a közgyűlés választja. – Ha a közösség éves pénzforgalma meghaladja a húszmillió forintot vagy az alapító okirat szerint külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma meghaladja az ötvenet, a számvizsgáló bizottság, illetőleg az ellenőrzési jogkör gyakorlója feladatellátásának segítésére gazdasági ellen­őrzést segítő személyt kell igénybe venni, aki könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy lehet – mondta.

– A gazdasági ellenőrzést segítő személy feladata a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolás és a következő évi költségvetési javaslat – éves közgyűlés elé terjesztett – tervezetének előzetes vizsgálata és véleményezése. A legjelentősebb ellenőrzési funkciót maga a közgyűlés látja el, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik a döntés a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról; a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról; a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke, tagja), illetőleg a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja (az ellenőrzési feladatot ellátó tulajdonostárs) ellen kártérítési per indításáról, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről. Egyfajta általános törvényességi felügyeletet lát el a jegyző, aki a társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét látja el. A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak. Működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak – sorolta.

A legfőbb teendők

A közös képviselő, illetve az intézőbizottság feladatai közé tartoznak: előkészíti és végrehajtja a közgyűlés határozatait, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek, minden szükséges intézkedést megtesz az épület fenntartásának biztosítása érdekében, közli és beszedi a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá a külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját, valamint érvényesíti a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. – Megőrzi az ingatlan­ügyi hatósághoz benyújtott alapító okirat és szervezeti-működési szabályzat egy példányát. A hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését – a közgyűlés összehívása nélkül – akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni – nyilatkozta.

A közös képviselőnek (illetve az intézőbizottság elnökének) a teendője a közgyűlés összehívása is. – Ez kötelező, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen – ki kell függeszteni – hangsúlyozta végül.

A számviteli bizottság

Dr. Réder Erikától megtudhattuk, a számviteli bizottság bármikor ellenőrizheti a közös képviselőt, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát. Véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolást és a következő évi költségvetést, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat. Javaslatot tesz a közös képviselő, az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására. Összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke ezt nem teszi meg.

Nagy Emese