A legélhetőbb városok közé tartozik Debrecen

Elkészítette a hazai városok élhetőségi rangsorát 2019. évre vonatkozóan az Otthon Centrum: a szakemberek a 25 ezer főnél népesebb városokat, azok életminőség szempontjából lényeges mutatóit vizsgálták. A rangsort a budapesti Várnegyed és a belváros vezeti, a vidéki városok közt Debrecen is ott van az élbolyban.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője kiemelte, hogy a korábbiakhoz hasonlóan idén is kedvezőbb értékek jellemzik a főváros belső kerületeit, míg kedvezőtlenebbek a kisebb vidéki városokat és egyes külső pesti kerületeket. Az agg­lomeráció és a megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. A foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás, valamint az oktatás mutatói a város méretének növekedésével arányosan javulnak, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában végeztek az élen.

Élen a főváros

A fővárosi eredményekről az elemzési vezető elmondta, hogy a tavalyihoz képest nincs lényegi elmozdulás, az első hat helyen továbbra is a fővárosi kerületek szerepelnek. Az élhetőségi lista élén az I. és az V. kerület áll 84 és 82 százalékos értékkel.

A vidéki települések tekintetében Veszprém és Eger értékei a legjobbak (67-61 százalék), ennek elsődleges oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-99 százalékos eredményt értek el ebben). A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (55 százalék) alig maradt el Győr és Szeged (54 százalék), illetve Debrecen (53 százalék). Egyedül Miskolc mutatója volt kicsit gyengébb (49 százalék). A megyei jogú városok többsége 46-55 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el.

Az ár visszahat

Az emberek a magasabb életminőséget kínáló környezetért hajlandók többet fizetni, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív – elemezte a felmérés adatait Soóki-Tóth Gábor. Hozzátette: amennyiben a rangsort összevetjük a KSH által publikált használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeivel, akkor két majdnem megegyező rangsort kapunk. Ez arról árulkodik, hogy az ingatlan­árakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók.

Akad néhány város és kerület, ahol az árak alul vagy felül reprezentálják a város életminőség rangsorban elért pozícióját. A főváros kerületeinek pozícióját az ingatlanárak jellemzően erősítik, míg a vidéki városokét gyengítik. Mindez azzal magyarázható, hogy az emberek költözés során olyan szempontokat is figyelembe vesznek, melyek nem, vagy csak nehezen mérhetők: ilyen szempont lehet az épített és természetes lakókörnyezet minősége, de a társadalmi közeg minősége is ide sorolható.

Az ingatlanárak legjobban a megyei jogú városok pozíció­ján rontanak, vagyis az árak nem tükrözik a rendelkezésre álló szolgáltatásokat, azok alulértékelődnek. Ebben olyan szempontok játszhatnak szerepet, mint a szórakozási lehetőségek szűkössége – írja az OC elemzése.

HBN