„Vidék nélkül nincs nagyváros és ország”

– Debrecen, a kálvinista Róma, mindig is sajátos helyzetben volt a magyar történelem során. Nemcsak azért, mert Kossuth Lajos úgy döntött, hogy kezdeményezi egy időre a főváros áthelyezését a kelet-magyar térség legmeghatározóbb városainak egyikébe, hanem azért is, mert sokan úgy gondolják, hogy meg kell szüntetni Magyarország „vízfejűségét” is – mondta el a Napló érdeklődésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum szóvivője, aki a „A szabadság őrvárosa” címmel, kihelyezett civil akadémiai beszélgetés keretében tartott előadást a Debreceni Művelődési Központban pénteken. Hozzátette: kétségtelen tény, hogy 2010 után sok törekvése volt a nemzeti kormányzatnak arra, hogy megszüntesse a centrális jelleget, ennek a központosításnak a felszámolása azonban nem radikálisan, hanem csak lépésenként valósítható meg.

– Például egy-egy régiónak a jelentőségét növelni lehet azzal, hogy sport- vagy kulturális eseményeket rendezzen, és ne csak Budapesten valósuljanak meg ezek a rendezvények. Továbbá bizonyos kormányzati intézményeket is át lehet helyezni. Óriási jelentőségű, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyerhetik nagyobb jelentőségű városok is, s ez az adott környezetnek is az előnyére válik. A helyben maradást nemcsak kormányzati intézkedésekkel, hanem különböző programokkal, projektekkel és a központi vérkeringésbe való bekapcsolással kell lehetővé tenni – mondta.

VK