Ismét Pajna Zoltán lett a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke

A Megyeháza Árpád-termében a megye több településének polgármestere, valamint a közgyűlés családtagjainak jelenlétében tette le esküjét az október 13-ai helyhatósági választáson mandátumhoz jutott 24 megyei önkormányzati képviselő. Őket hat szervezet jelölte, a választók voksolásának eredményeként a Fidesz-KDNP 16, a Jobbik 3, a DK és a Momentum 2-2, míg az MSZP 1 mandátumot szerzett a megyei közgyűlésben. Rácsai Lajos, a Területi Választási Bizottság elnöke elmondta, a megyei közgyűlés tagjainak megválasztásával összefüggésben nem érkezett észrevétel, kifogás, ezért már október 14-én tudható volt, kik a tagok.

Eskütétel után a megyei közgyűlés

„Folytatom az elmúlt öt év munkáját, a jövőben is hasonló stílusban vezetem a testületet.”

Ezt Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés régi-új elnöke mondta beszédében, miután a 24 tagú grémium 22 igennel újraválasztotta tisztségében. Pajna Zoltán kitért a megye sokszínűségére, arra, hogy történelmi Bihar megye és a Hajdú kerület mellett Debrecen városa adja Hajdú-Bihar stabilitásának harmadik pillérét. – A megye fejlődésének katalizátora lehet a közgyűlés. Akkor leszünk sikeresek, ha megtaláljuk a módját a működésünknek. Ebben segítségünkre lehetnek a nemzetközi projektek és a hazai támogatási források is – folytatta a közgyűlés elnöke, hozzátéve, hogy az előrelépéshez a polgárokat be kell vonni a közéletbe, továbbá a települési önkormányzatokkal, a vállalkozásokkal és a civil szervezetekkel együttműködve végzik munkájukat.

Új modellt kidolgozni

– Hajdú-Bihar népessége emelkedik, az országé csökken. Ez mutatja, hogy a megyénk, és Debrecen rendkívüli vonzerőt jelent az ország lakói számára. És ez kijelöli a felelősségünket – ezt már az eseményen jelen lévő Kósa Lajos országgyűlési képviselő mondta a közgyűlés tagjainak eskütételét követően. A politikus hangsúlyozta: a megye Debrecenen kívüli lakosságának mintegy háromnegyede napi kapcsolatban van a megyeszékhellyel. Emiatt ki kell dolgozni azt az agglomerációs modellt, ami megmutatja, hogyan lehet közösen még jobb eredményt elérni. – Debrecen az őt körülvevő megye nélkül nem tudná a napjainkban tapasztalt fejlődési pályát befutni. És az is világos, hogy az agglomeráció sem nélkülözheti Debrecent. Hajdú-Bihar erőforrásainak döntő része Debrecenben található, de nem lehetne ezt kiaknázni a megyében élők akarata, munkája, cselekvése nélkül. Nincs még ma Magyarországon olyan önkormányzati modell, ami szabályozási szinten követni tudná azt ezt az együttműködést. Nekünk kell ezt megalkotni – tette hozzá.

KZS