Hosszúra nyúlik az indián nyár, sorra dőlnek a rekordok

A nagy napi hőingás általában olyankor fordul elő, amikor anticiklon ül fölöttünk, ilyenkor derült nappalt derült éjszaka követ, ennek az a következménye, hogy hajnalban erős harmat és a településeken kívül, a mélyedésekben talaj menti köd jelentkezik. Ez nyáron teljesen normális, ilyenkor ősz közepe, vége táján már nem annyira megszokott.

– A vénasszonyok nyarának nevezett jelenség tulajdonképpen azzal függ össze, hogy mielőtt feloszlana a mediterrán térség fölötti magas nyomás, illetve délebbre húzódna a Szahara területére, még egyszer utoljára kiterjed az egész mediterrán térségre, és általában minket is elér. Ez két-három hetes terjedelemben normális, azonban most gyakorlatilag augusztus óta folyamatosan fennáll ez a szituáció – ismertette a jelenlegi időjárás sajátosságait a Napló kérésére Szegedi Sándor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Meteorológiai Tanszékének munkatársa.

Hetek óta tombol a vénasszonyok nyara hazánkban, egyre több napi meleg rekord dől meg országszerte. Nem ritka, hogy 25 Celsius fok fölé emelkedik a hőmérséklet nap közben, ami októberben már nem teljesen megszokott. A fölöttünk elterülő anticiklon következménye az, hogy akár napi 15 fokos hőingás is lehet.

– Ezt a meleget kimondott szárazság is kíséri, hiszen azokat az időjárási frontokat, amelyek a csapadékot nagyrészt szállítanák, azt a magas nyomású légköri képződmény teljesen távol tartja a Kárpát-medencétől. Most tulajdonképpen a mediterrán időjárásból kaptunk ízelítőt, csak egy kicsit hűvösebbet – mondta el Szegedi Sándor, a Meteorológiai Tanszék vezetője, hozzátette: októberben már 20 fok fölé sem nagyon kellene mennie a napi maximumoknak, most pedig már akár a 25 fokot is elérik, tehát majdnem nyári napnak minősül. Meteorológiai értelemben azt hívjuk nyári napnak, ha eléri a maximum hőmérséklet a 25 fokot.

Erősödő mediterrán jelleg

Magyarország három éghajlat között helyezkedik el, a kontinentális, óceáni és mediterrán között, s ezek nem egyforma súllyal működtek korábban: óceáni kontra kontinentális átmenetiség volt, a mediterrán csak színező elemként jelent meg a klímánkban.

– A nagyjából 20-25 évvel ezelőtt készített klímaváltozási forgatókönyveknek egy megállapítása éppen az volt, hogy várhatóan a mediterrán klimatikus hatások súlya nőni fog, s nagyjából egy szintre kerülhetnek a másik kettővel. Úgy tűnik, hogy ez valóban bekövetkezik. Egyre nagyobb nyári melegek jellemzőek, még ha nem is dőlnek meg az abszolút maximumok. A csapadék jellege is változik, tehát ha megnézzük a csapadék tendenciákat, akkor azt látjuk, hogy az összmennyiség nem nagyon változott 1901 óta, az éven belüli eloszlás viszont igen, a nyáriról téli maximumra megy át, ami egy mediterrán jelleget tükröz – tudtuk meg a szakembertől.

Gyakori hőhullámok

Bár az abszolút maximum hőmérsékletek nem mentek feljebb, viszont a hőhullámok gyakorisága és tartalma növekszik. Hiába nincs 40 Celsius fok, de ha a napi átlaghőmérséklet 25-30 fok közé kerül, akkor az mégis annyira meleg napokat jelent, hogy mezőgazdasági és humán egészségügyi szempontból komoly kockázatokat rejt. Minél melegebb van, annál több csapadék kellene, így ugyanannyi csapadék egyre kevesebbre elég, hogyha a közben a hőmérséklet növekszik.

– Az átlagos ingásra azt mondhatjuk, hogy 10-15 Celsius fok között szokott lenni, ami inkább a nyári hónapokban jellemző, tehát ilyenkor októberben ez már mérsékeltebb szokott lenni. Tulajdonképpen azzal együtt, hogy a minimum hőmérsékletek nagyjából megfelelnek az ilyenkor megszokottnak, a maximum hőmérsékletek magasabbak, így pozitív irányba egy kicsit kiszélesedett a napi hőmérsékleti intervallum, ez okozza azt, hogy a hőingás is nagyobb – osztotta meg az egyetemi docens. Hozzátette: téli napnak szoktuk nevezni azt, amikor a nap során eléri a 0 fokot a hőmérséklet. Október elején volt már ilyen, viszont 25 fok is volt, ami pedig nyári napnak minősül. Most összecsúszott a kettő, az első téli, fagyos napot követően van még nyári nap, így hőmérsékleti értelemben zavaros az október időjárás, mindenképpen melegebb, mint kellene.

Legalább front nincs

Az időjárás változásának, mely során egyre melegebb van nyáron, s éves szinten a meleg napok száma növekszik, a szervezetünkre is hatása van.

– Ez időjárás az emberek hőszabályozását kifejezetten terheli, hiszen energia kell ahhoz, hogy hűtsük magunkat. Jóval több vizet kell fogyasztani mint egyébként, ahhoz pedig jóval több energia kell, hogy elpárologtassuk, és hűteni tudjuk magunkat – tudatta a szakember, aki kitért a téli időjárásra is: a téli időszakban szintén magasabb középhőmérsékletek figyelhetők meg, ezek pedig a különböző kórokozók szempontjából veszélyesek, nem pusztulnak el a baktériumok, vírusok.

– Ilyenkor októberben abból szokott probléma lenni, ha hirtelen felmelegedés vagy lehűlés következik be, ezek alapvetően megterhelik a szervezetet. Az időjárási jelenségek közül a legerősebb hatása az emberre a frontoknak van. Most pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a következő 1 hétben frontmentes időnk lesz, humán egészségügyi szempontból ez egy viszonylag nyugodtabb periódusnak tűnik – mondta el Szegedi Sándor.

Kiss Dóra