Debrecenben is kitört a Karády-láz

A siker se vakította el, és önmaga veszélyeztetése árán is segítette a bajbajutottakat – ezt is felelevenítette Karády Katalinról a Hajdú-bihari Napló nyugalmazott főszerkesztője, Bakó Endre irodalomtörtész, aki könyvet írt Karády-láz Debrecenben címmel az 1940-es évekbeli, debreceni eseményekről, és azok részleteit zenés előadásban osztotta meg az érdeklődőkkel kedden délután, a debreceni Méliusz Benedek Elek Fiókkönyvtárában. A kollégákat, helytörténészeket, valamint fotó- és festőművészeket is vonzó összejövetelt a Soós Judit énekes-előadóművész által tolmácsolt Karády-dalok tették még gazdagabbá. A műsor olyan hatásos volt, hogy a közönségben többen állva tapsoltak, vagy éppen a könnyeiket törölgették.

„Sztárból közellenség”

Karády Katalin egy kőbányai, hétgyerekes, sváb családban született 1910-ben, és az eredeti neve Kanczler Katalin. Fiatalított magán, és azt állította, hogy 1912-ben látta meg a napvilágot. Szintén csalt azzal is, hogy szerinte 16 évesen ment feleségül Varga Dezső adótisztviselőhöz, hiszen valójában ekkor már 20 éves volt. Hat évvel később elhatározta, hogy színészetet fog tanulni, s ebben ösztönözte a későbbi menedzsere, Egyed Zoltán színházigazgató is, akinek nagy szerelme volt.

Beiratkozott Aczél Annához, a Nemzeti Színház örökös tagjának a tanodájába is, és ott is hamar kiderült, hogy nagyon tehetséges. Ennek köszönhetően azt is elérték, hogy felléphessen Jób Dániel színházában, majd a Pesti és a Vígszínházban is szerepeket kapott. Az igazi áttörést Zilahy Lajos 1939-es filmje, a Halálos tavasz hozta meg a számára, hiszen a mű óriási siker lett, és az országos hírnevének köszönhetően még a kabarékben is ő volt a téma. Nem meglepő tehát, hogy Debrecenben is óriási érdeklődés mutatkozott iránta.

Először 1940-ben jött a cívisvárosba, akkor még csak egy „haknibrigáddal”. A Csokonai Színházban lépett fel, de a műsorát a rádióban és a szemközti Angol Királynő Szálló hangszóróiban is sugározták. Elmondása szerint addig se Debrecenben, se vidéken soha nem járt, pedig a világot már beutazta. Beleznay Unger István visszahívta a teátrumba, s végül a tervezett két produkció helyett hármat kellett adni a hatalmas közönségigény miatt.

Karády Katalin 1943-ban a Bikában lakott, és a hollywoodi sztárokhoz hasonlóan egy amerikai limuzinnal gördült be, óriási felhajtás kíséretében. Kétezer pengőért lépett fel, ami akkor egy kistisztviselő éves fizetése volt, és 6 ezer pengőért már házat lehetett venni. A színházhoz rendőrt kellett hívni, mivel az emberek összevesztek a jegyeken.

A művésznő egyébként akkor és máskor se nyilatkozott a magánéletéről, de ezt leszámítva őszintén és kedvesen válaszolt a kérdésekre. Mégis, az elutazása után az addig őt dicsérő lapok is hirtelen szekálni kezdték őt. Az ellene felhozott kifogások között még az is szerepel, hogy mikrofonba énekel. Ugyanakkor a Debreceni Újság – Hajdúföld nevű orgánum amiatt is szidta, hogy „többször megsértette” a zsidótörvényt. Bakó Endre felelevenítette azt is, hogy a németek Karády Katalint és a vőlegényét, Ujszászy István tábornokot is elfogták. A férfit meggyilkolták, Karády Katalint hónapokig fogva tartották, megkínozták, és a fogát is kiverték.

Visszavonultan az USA-ban

A legjobb barátnőjével, Frank Irma kalapossal 1950-ben disszidált több országon keresztül az USA-ba. Az itthon maradt hozzátartozóit kitelepítették, és az édesanyja bele is halt a megaláztatásokba. Karády Katalin a tengerentúlon egy kalapszalont vezetett, visszavonultan élt, és nem vállalt fellépéseket. 1990-ben hunyt el. Bakó Endre ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy Karády Katalin imádta a kalapokat, így nem véletlen, hogy egy kalapos volt a legjobb barátja. A filmbeli jelenetben is úgy tudta feltenni a kalapot, hogy megőrültek a nézők, s a frizuráját, öltözékét nagyon sokan utánozták.

Pedig Karády Katalin ennél sokkal több volt, hiszen emberségből is megannyi dicső tettet mutatott, és például a lakásán bújtatta a megmentett zsidókat, köztük gyerekeket. Ezért a Világ Igaza kitüntetést is kiérdemelte.

Debrecenben a Karády Katalint Kedvelők Klubja mellett 2017 óta emléktábla is őrzi a nevét.

Vass Attila