Szigorítanak a Tisza mentén talált fertőzött vaddisznótetemek miatt

Nagyobb területre terjesztették ki a biztonsági intézkedéseket.

Fotó: illusztráció, Pixabay

Az afrikai sertéspestis (ASP) járványügyi helyzetében történt változások miatt többek között a fertőzött területek növeléséről döntött augusztus 28-ai ülésén a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport. A döntés miatti intézkedések elsősorban a vadgazdálkodókat érintik – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A fertőzött és szigorúan korlátozott, valamint a közepes és magas kockázatú területek módosítása, növelése az ország keleti részét, azon belül megyénket is érinti.

Nemrég a sertéspestis vírusát mutatták ki a laboratóriumi vizsgálatok több, a Tisza mentén, köztük Tiszacsege térségében talált vaddisznóhullában. Az új esetek, valamint a Tisza mint közvetítő forrás jelentette kockázat miatt több terület kockázati besorolását is magas kockázatúról fertőzöttre módosította a szakértői csoport.

Korábban négy, a román határ mentén szintén elhullva talált vaddisznóból mutatták ki a fertőzöttséget; így megyénk 5 esettel érintett.

Lényegében egész Hajdú-Bihart besorolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusával fertőzött, vagy magas kockázatú terület kategóriákba. Míg augusztus végén még a megye déli része közepes kockázatú volt, mára az is piroslik a térképen (l. grafikánkat), a Tisza és a román határ mentét pedig fertőzöttnek nyilvánították. (Az egyes kategóriák vadgazdálkodási egységekre vonatkoznak, ezek olyan területek, melyek egy-egy vadászatra jogosult társaság tulajdonában, kezelésében vannak, megyénkben a számuk 82.)

Magas kockázat

A Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport augusztus 28-i ülésén – az aktuális járványügyi információk elemzése után – a fertőzött területek további növeléséről, valamint a magas kockázatú területek módosításáról döntött. Hajdú-Bihar megyében 16, korábban közepes kockázati besorolású vadgazdálkodási egységet magas kockázatúvá minősítettek, illetve 10, korábban magas kockázati besorolású egységet nyilvánítottak fertőzött-, illetve (a fertőzötten belül) szigorúan korlátozott területté. A besorolás módosítása a szomszédos megyékben, a Tisza árterében talált, fertőzött vaddisznóhullák, illetve a romániai új esetek miatt vált szükségessé – közölte érdeklődésünkre a Nébih.

Így szeptember elején Hajdú-Biharban 37 vadgazdálkodási egység fertőzött, ezen belül 13 szigorúan korlátozott terület, a többi magas kockázatot hordoz.

A Nébih közlése szerint házi sertésállományban még nem jelent meg a betegség. „Az ASP járvány jelentette kiemelten magas kockázat miatt a hatósági állatorvosok rendkívül szigorúan lépnek fel, már csupán gyanú alapján is elrendelhetnek állategészségügyi megelőző intézkedéseket. Gyanú alapján történő azonnali leölésre már sor került, azonban a laboratóriumi vizsgálatok ezen intézkedéseknél nem igazolták a betegség jelenlétét” – hangsúlyozzák.

Máshol jóval több

Az augusztus végi szigorítás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az M3-as autópályától délre fekvő, valamint Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyei vadgazdálkodási egységeket is érint.

A hajdú-bihari öt eset nem sok, a legtöbb fertőzött vaddisznót Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találták. Utóbbiban az első ASP-s esetet 2018 októberében állapították meg, azóta összesen 333 vaddisznónál igazolták a betegség jelenlétét. A Bodrogközben járványmegelőző célzattal az állategészségügyi hatóság már több házisertés-állományt felszámolt, többségükben néhány állatot kellett leölni. Az afrikai sertéspestis vírusát ez idáig nem mutatták ki a laboratóriumi vizsgálatok a házisertés-állományban.

Az ASP vírusa emberre nem veszélyes, egy járvány azonban nagyon súlyos gazdasági károkat okozna.

SzT