vajon mi lesz a sorsa?

2019.08.07. 17:39

Üres a ház, hullik a freskó a Kossuth Gimnáziumban

Továbbra is bizonytalan mi lesz a debreceni Kossuth Gimnázium elhagyatott épületszárnyával és a freskóval.

Fotó: Molnár Péter

Fotó: Molnár Péter

Egyre szembetűnőbb a kontraszt a debreceni Kossuth Gimnázium szépen felújított, jó állapotú főbejárata és az attól jobbra (a Vágóhíd utca felé) eső épületszárny között. A felüljáró felőli rész évtizedek óta elhagyatott, egyre rosszabb állapotba kerül.

Farost lapok az ablakokban

A ma iskolának használt épületek zöme eredetileg laktanya volt, a komplexum építését az 1840-es években kezdték el. Az 1989-es rendszerváltás után elhagyták a katonák. A 90-es évek végén, a 2000-es évek elején a házak nagy részét több ütemben felújították, kisebb részét lebontották. A megmaradt épületek többségében a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumát helyezték el, de szintén ott talált új otthonra a Központi Statisztikai Hivatal is. (Az Adóhivatalnak új épületet építettek a területre.)

A renoválásokból azonban kimaradt a gimnázium főbejáratától jobbra látható, egykori katonai Törzsépület, melyben 1996-ig a katonai ügyészség működött. Ott diákszállót akartak létrehozni, de arra a mai napig nem jutott pénz. A vakolata így mostanában mállik, a betört üvegeket farost lapokkal pótolták, az ajtók elvetemedtek, festésük levált.

Háló került a freskó alá

A főbejárattól balra eső, kívülről látszólag teljesen rendben lévő épületszárny renoválása sem volt azonban teljes körű. Annak az emeleti részén található az egykori szép tiszti étkezde, díszterem, kaszinó, ahol néhány éve melegítőkonyhát, iskolai menzát alakított ki az egyetem. A 100 férőhelyes ebédlő terem plafonjára (valószínűleg a XIX. században) szép mitológiai, egzotikus, valamint virágmotívumokat ábrázoló freskót festettek. Alá körbe a falakra olyan márványlapokat erősítettek, amik az ott állomásozott 39. gyalogezred nagy csatáinak emlékeit örökítették meg. Mindezt a szocializmus korszakában jó szándékú, az értéket megőrizni akaró emberek speciális álmennyezettel takarták el, s csak egy 1969-re tehető beázás, illetve később egy elromlott villanyvezeték javítása miatt derült fény rájuk. Az álmennyezetet megbontó villanyszerelő azt látta, hogy a freskó pocsék állapotba került. A motívumok egy részét barbárok összefirkálták, sőt vésték, az emléktáblák eltűntek. Ma sem jobb a helyzet.

Felújítva hasznosítanák

Azért, hogy a freskó lehulló darabjai ne essenek bele az ebédlőben étkezők tányérjába, a néhány éve végzett felújítás során a szúnyoghálóra hasonlító, acélszál erősítésű hálót feszítettek ki alá. A speciális kialakítás látszani engedi a falfestményt.

Megkérdeztük a fenntartó Debreceni Egyetemet arról, hogy mit akarnak kezdeni ezekkel a problémákkal.

Az üres szárnnyal kapcsolatban azt közölték, hogy az épület jelen állapotában használhatatlan. Renoválását követően oktatási célra igénybe vennék. 2017-ben a becsült felújítási költség csaknem 800 millió forint lett volna.

Sokba kerülne kijavítani

Az iskola melegítőkonyháját az egyetem 2015-ben alakította ki 30 millió forintos beruházással. Iskolaidőben a menza a gimnázium több mint 800 diákjának és 65 dolgozójának mindennapjait teszi komfortosabbá. Naponta csaknem 400 fő szokott az étkezőben ebédelni.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellára 2015-ben azt mondta, hogy az 1840-es években készülhetett mennyezeti freskó felújítására elkészített restaurátori tervek alapján 2000-ben kértek árajánlatot, akkor az 50 millió forintba került volna. A becsült költség jelenleg nettó 300 millió forint.

OCs

A 39-esek otthona

A Kossuth Gimnázium által használt épületeket évszázadokon keresztül Pavillon gyalogsági laktanyának nevezték, ez volt a törzshelye a híres Császári és királyi 39. gyalogezrednek.

Az alakulat alapítását még Mária Terézia császárnő engedélyezte 1755-ben. Attól kezdve nem volt olyan háború Európa közepén amiben ők ne vettek volna részt. katonáik harcoltak egyebek mellett a hétéves háborúban, a bajor örökösödési háborúban, a török-osztrák háborúban, napóleon ellen. 1849-ben részt vettek a szabadságharc tavaszi hadjáratában, Buda felszabadításában. Utolsó ütközeteiket az I. világháborúban vívták.

A II. világháború után a Pavillon laktanya Bocskai István nevét vette föl. 1945 és 1947 között több mint 200 ezer a Szovjetunióból hazatért magyar hadifogoly érkezett ide.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában