Noé bárkájaként mentik a fajokat a Debreceni Állatkertben

– Szerencsés abból a szempontból, hogy az első vidéki és természetvédelmi területen létesült állatkert, a Nagyerdő növénytársulása ideális az állatkert lakói és látogatói számára is. Jelenleg 170 faj 900 egyedét gondozzuk a hazai és európai sztenderdeknek megfelelően, működésünket számos szakhatóság, például a természetvédelmi és állategészségügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi – mutatta be a létesítményt Dr. Nagy Gergely Sándor ügyvezető igazgató.

Fontos az állatjólét

Míg néhány évtizede még menazséria-rendszerben működtek a világ állatkertjei, azaz a fajok elhelyezésére egy-egy kifutó és ketrec szolgált, ma élőhely típusú bemutatásra törekszenek, vagyis az állatok természetes környezetéhez hasonló életteret igyekeznek kialakítani. Fejlődik a tartástechnológia és az elvárások is, így még nagyobb hangsúly van az állatjóléten. Például az az állatház, ami 30 éve a csúcsminőség volt, ma elavultnak tűnhet. Az állatok alapvető szükségletei mellett a környezetgazdagítás folyamatosan bővülő tárháza segíti az állatkerti állatok jólétét, az akár hosszabb és magasabb életminőséget, mint eredeti élőhelyükön. Továbbá az is szempont, hogy minél fenntarthatóbb és környezettudatosabb alapon működjenek az állatkertek. A debreceni intézmény jelenleg 14,5 hektáron, a vidámparkkal együtt 17 hektáron működik, ami európai szinten közepes méretnek számít; a tervek szerint növekszik majd, az egykori nyári tábor helyét is birtokba veszi az intézmény.

Mint Nagy Gergely Sándortól megtudtuk, jogilag a vadasparkok (melyek rendszerint városoktól távolabb, erdős tájon és nagyobb területen, minimum 30 hektáron működnek), szintén állatkertnek számítanak, ahogyan például a Tisza-tavi Ökocentrum is, vagy akár olyan tanyák, ahol struccokat tartanak és a látogatók előtt is nyitottak.

Kevés helyen tartott fajok

– Ma mintegy 103 ezer állatfajt ismerünk, harmaduk, 28 ezer veszélyeztetett. A mai állatkertek egyik legfontosabb szerepe, hogy ezekből minél többet – Noé bárkájaként – igyekezzenek megmenteni, fenntartani. Európában 420 fajmentő program létezik, ebből húsznak a debreceni állatkert is részese, s ennek nyolcvan százalékában már szaporulatunk is volt! Ez mutatja, hogy az állatok jól érzik itt magukat – mondta. Kiemelte: 2017-ben a leopárdmacska megmentésébe alapító tagként kapcsolódott be a debreceni zoo. – Mindezt ráadásul úgy értük el, hogy olyan állatokat is vállaltunk a fajmentő programjainkban, melyek általában „nemszeretem” fajok az állatkertek számára, vagyis nehezen tarthatók. Ilyen például a recés zsiráf, mely a zsiráfok közül az egyik legérzékenyebb, magas környezeti igényű, eredeti élőhelyén is mindössze 5 ezer egyed él belőle. Vagy az észak-kínai leopárd, amit szintén nagy kihívás gondozni, de, ha mi nem karoljuk fel ezt az ügyet másik 10 európai állatkerttel együtt, közelebb kerül a faj a kipusztuláshoz… Számos olyan fajmentő programban veszünk részt, amellyel Európában nem sok helyen próbálkoznak meg. Egyre ritkább például a nílusi víziló, mert más intézmények inkább a kisebb változatot, a törpe vízilovat tartják. Az európai állatkerti víziló állománynak egyébként a magyar állomány az alapja – tette hozzá.

– Fentieknek is köszönhetően nemzetközi szakmai körökben is jó híre és komoly rangja van a debreceni intézménynek – hangsúlyozta.

Vonzóak a gyerekes családok számára

– A debreceni állatkert szerepel azon szűk ligában is, ahol állatkert vidámparkkal együtt, egy cégként működik. Mindössze 10 tagú az európai klub (ide tartozik például az írországi, Tayto Park, a francia Le Pal, a belga Bellewaerde, vagy a svéd Kolmarden) – mondta az igazgató, megjegyezve, hogy nagyon sok állatkert szeretne ilyen szimbiózist.

– Önkormányzati tulajdonban van például a finnországi Tampere vidámparkja, vagy a svédországi Göteborg vidámparkja is. Az állatkertek egyébként nemcsak Magyarországon vannak többségében önkormányzati tulajdonban, hanem Európában is. Az ilyen vegyes profilú intézmények nagyon vonzók a gyerekes családok számára, amit éves látogatószámuk is igazol; Európában fél- és hárommillió között alakul. Parkunk az elmúlt években 96 ezerről 140 ezerre tudta növelni a látogatószámát, amihez kis- és közepes volumenű fejlesztéseket hajtottunk végre, ennél nagyobb ugráshoz azonban jelentős fejlesztések kellenek, melyeket hosszabb távon szeretnénk megvalósítani. Ilyen elem többek közt egy komoly hullámvasút, vagy egy tematikus elefántház… Úgy vélem, ha fejlesztési elképzeléseink megvalósulnak, akkor elérhetjük az évi 450-500 ezres látogatottságot és Debrecen első számú, nemzetközi hírű turisztikai attrakciója leszünk. – vetítette előre.

Az elit

A Magyar Állatkertek Szövetségének velünk együtt 13 tagja van, és mindegyiknek megvan a maga profilja. A debreceni intézmény 1994 óta teljes jogú tagja az Európai Akváriumok és Állatkertek Szövetségének. Mint Nagy Gergely Sándor szavaiból kiderült, ebbe a szervezetbe korántsem egyszerű bekerülni, ez az európai állatkertek elitje.

– A kontinensünkön úgy 1000-1500 állatkertnek nevezhető létesítmény van, ebből mindössze 300 tagja a szövetségnek, a többi azért nem, mert nem tudják teljesíteni az előírt feltételeket. Nálunk négy éven át rendszeresen vizsgálódtak, ellenőriztek a szervezet munkatársai, mielőtt beválasztották állatkertünket a tagjaik sorába, 10 évvel Magyarország eu-s csatlakozása előtt. S persze, nem volt elég megszerezni a címet, folyamatosan fenn kell tartani a színvonalat – mondta.

Helyi igényekre szabva

Nagy Gergely Sándor arról is beszélt, mindemögött rengeteg munka és tanulás van, mert „készen” semmilyen tudást nem kapnak.

– Jogszabályok és szakmai sztenderdek határozzák meg nemcsak a vidámparkok működését, de az állatkerti állattartás feltételeit is. Az, hogy mekkora legyen egy állattartó hely és oda milyen tartástechnológia szükséges, az írva vagyon, de hogy az olyan legyen, mint a természet egy szelete, ahhoz kell az évtizedek alatt felhalmozott és folyamatosan frissített speciális állat- és növénykerti, vagy adott esetben vidámparki tudás és tapasztalat. Hosszú évek kitartó munkájával sajátítja el minden kollégánk, amit itt tudnia kell, annyira egyedi szakma ez. Ez akkor is igaz, ha egy állatgondozó más állatkertből jön, mert előfordulhat, hogy a debreceni állatok az itteni kifutóban nem pont ugyanúgy fognak viselkedni, mint mondjuk a bronxi állatkertben! – hangsúlyozta.

– Egy új, addig nem tartott faj érkezése akár komoly felkészülést is igényelhet. Mielőtt 2006-ban három zsiráf tenyészbikával elkezdtük a recés zsiráf fajmegmentő programot, elmentünk azokba az állatkertekbe, ahol évtizedes tapasztalattal rendelkeznek és úgy alakítottuk ki a debreceni helyüket, hogy ma is európai hírű és szintű zsiráfházunk van. 2011-ben érkezhetett az első zsiráftehén, és 2016-ban született meg az első zsiráfborjúnk. Tehát hosszú évek előkészítő munkája egy-egy sikerünk – mutatta be a folyamat főbb mérföldköveit.

Nemes célok szolgálatában

– A természet védelme mellett az egyik legfontosabb feladatunk a látogatói igények minél magasabb szintű kiszolgálása is, szórakoztatni és élményeket adni, edukálni és környezeti érzékenyíteni a hozzánk érkező vendégeket. Igyekszünk tudatosítani a látogatókban; azzal, hogy megváltják a belépőjegyet vagy a bérletet, nemcsak a maguk felüdülését szolgálják, hanem nemes célokat is; hozzájárulnak a természet védelméhez és az állatok jólétének növeléséhez – mondta az ügyvezető. Érdekességként említette, hogy mind több külföldi turista keresi fel a Nagyerdei Kultúrparkot, a nagy számban érkező román, szlovák, ukrán, lengyel vendégek mellett érezhetően nő azok száma, akik a debreceni repülőtérről közvetlenül elérhető területekről jönnek, így az izraeli vagy orosz vendégeké.

– Azt kell mondanom, látogatóink nagyon jó kritikusaink, ugyanakkor az elégedettségüket mérve kedvező képet kapunk. A legfontosabb számomra mégis az, hogy a debreceniek szeressék az állatkertjüket és vidámparkjukat. Hála Istennek, szívügyüknek tekintik a sorsát! – összegzett.

Szőke Tímea

Érdekességek a debreceni állatkert lakóiról

Minden egyes állatra odafigyelnek

A Nagyerdei Kultúrpark 2015 óta teljes jogú tagja a Vidámparkok Világszövetségének (IAAPA), 2018 óta pedig a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (MABOSZ) is. 60 fő a teljes dolgozói létszáma, ez nyári szezonban a vidámpark üzemelése miatt megduplázódik. Az igazgató szerint a kultúrpark minden részét érintően remek szakembergárda dolgozik. Nehéz bekerülni, de bennmaradni is.

A takarmányozás tekintetében olyan szigorú tisztasági és minőségi követelményeknek kell megfelelni, ami embereket illetően is megállná a helyét. Az állatok többsége ugyanis rendkívül érzékeny arra, hogy mit eszik. Táplálékukat egyedi szükségleteikhez igazítják, „finomhangolják”; a gondozók folyamatosan figyelik, megeszi-e az állat az ebédjét, ha csoportban vannak, nem marad-e éhes valamelyik. Tulajdonképpen a ragadozók táplálása az egyik legkönnyebb, húson kívül mást nem nagyon esznek, a többieknek viszont mind speciális igényeik vannak.