A Tiszánál az idegenforgalomé a jövő

Hajdú-Bihar egyetlen olyan települése, amelyik tiszai kikötővel, tiszai sétánnyal rendelkezik, és ráadásul tagja a Tisza-tavi idegenforgalmi régiónak.

Mennyire meghatározó a Tisza jelenléte Csege életében?

Tiszacsege életét a folyó mindig meghatározta valamilyen mértékben. Amellett, hogy a Tisza halat adott, az 1600-as évektől átkelőhelyként tartották számon. Ma viszont a turizmus forrása, helye. Utolsó négy-öt évben hihetetlen fejlődésen ment keresztül a település. Maga a Tisza-part is sokkal rendezettebb.

„Nem szabad elhallgatni azt a tényt sem, hogy a kompunk 2017. januári szerencsétlensége, amikor a zajló jég elsodorta a vízi járművet, hihetetlen ismertséget hozott nekünk. Fölfigyeltek Cse­gére. Sokan jöttek a kompot megnézni.”

Szinte a világ minden tájáról érkeztek a felajánlások, hogy támogatják a komp javítását. Ezeket végül nem kellett igénybe vennünk, hiszen a kormány 100 százalékos segítséget adott a komp megjavítására, felújítására.

Az elmúlt két évben tehát mintegy 15-20 százalékos forgalomnövekedést realizáltunk. Ezt támasztják alá a településen lévő kertészkedő emberek (akiktől ezt-azt megvásárolnak a turisták) és vendéglátósok is. Vonzó a városunk rendezettsége is. Vannak természetesen az idegenforgalmat reprezentáló vállalkozások, például magánszálláshelyek, a halászcsárda a kompnál. Csegének van egy kis üdülőtelepe. Nyáron ez benépesül, érezhetően többen vagyunk akkor Tiszacsegén. A jövőt is a turizmus határozhatja meg.

„A Tisza-parton két sétahajó fog állomásozni. Ezeknek a kikötőjét a napokban kezdik el építeni a kompátkelő közelében, az infrastruktúrával ellátott önkormányzati területen. Augusztusban elkészül.”

De a turizmus jelenlétén kívül a belvíz elleni védekezésben is hasznos nekünk a Tisza, pontosabban a vízügyi igazgatóságnak a folyó miatt itt lévő telephelye. Olyan belvízelvezető és szivattyúrendszert építettek ki, amivel nem sok hazai település büszkélkedhet.

Maradjunk még a turizmusnál, de most forduljunk kelet felé. Ott van a Hortobágy. Ebből tudnak profitálni?

Közigazgatási területünkből nagy területek esnek a Hortobágyi Nemzeti Parkba. Érzékelhető, most kezd újraéledni a puszta. Hortobágy szépsége mellé az állatállomány egyedszámának növekedése párosul, és vonzza a látogatókat. Egyre több vállalkozó komoly állatállománnyal rendelkezik. Közülük három tiszacsegei, és ők zömmel helyi munkaerőt alkalmaznak. A mezőgazdaságot nem gátolja a nemzeti park jelenléte. A puszta csegei részén legeltetés folyik, a nemzeti parkhoz csatlakozó területek nagysága pedig változatlan. Sokat javult a nemzeti parkkal az önkormányzatnak, a lakosainknak a kapcsolata. Bármilyen változás van a park működésében, keresik az önkormányzatot, tájékoztatnak bennünket.

A Tiszához egy kilométerre van egy gyógyfürdő. Ez milyen tervekkel szerepel a turizmusban?

A gyógyfürdőnk általános fejlesztése elmaradt akkor, amikor a fürdők fejlesztésére a kormányzat adott pénzt. A nyolc évvel ezelőtti időszakról beszélek. Akkor az önkormányzat csődközeli állapotban volt. A strand látogatói, a csegeiek folyamatosan kérik, hogy legalább egy csúszdát építsünk. Én viszont azt mondom, hogy vagy becsülettel el tudjuk végezni a strandunk komplex felújítását, körülbelül 900 millió forintból, vagy inkább hozzá se kezdjünk. A korszerűsítéshez kormányzati segítség kell, saját forrásból nem megy.

Azt is tudni kell, hogy a fürdők kevés hasznot termelnek, az üzemeltetés nem olcsó. Nekünk most a strand jelenlegi állapotban történő működtetésére, a higiéniai és a közegészségügyi előírások betartására futja csak. Arra azért büszkék vagyunk, hogy az utóbbi négy évben nem volt fertőzés a strandon.

Csődközeli helyzetet említett. Hogy áll most a város költségvetése?

Kezdem ott, hogy 8 évvel ezelőtt a pedagógusoknak fizetést sem tudtunk adni, annyira közel volt az önkormányzat a csődhöz. Ezt az állapotot az akkori városvezetés meggondolatlan költekezése idézte elő. Az anyagi összeomlástól a várost a kormánymegbízott által kiutalt 150 millió forint mentette meg. Majd az önkormányzat a kormánytól egy 604 millió forintos rendkívüli támogatást kapott. Azóta látható, hogy a bizalomra rászolgáltunk, szigorú pénzügyi gazdálkodás mellett működik a települési önkormányzatunk. A kiadásainkat tudjuk kezelni, nincs hitelünk, nincs befizetetlen számlánk.

Ebben a helyzetben milyen beruházásokat tudtak megvalósítani? Milyen terveik vannak?

„Most sokkal jobb a helyzetünk, bátrabban mer gondolkodni az önkormányzat.”

Igaz, jelentősebb összegű helyi adó híján mi csak pályázati támogatású fejlesztésekben gondolkodhatunk. Első körben a nagyon elhasználódott városközpontot tettük rendbe. Az önkormányzati épületeket az utolsó három évben közmunkaprogramban és külső segítséggel felújítottuk. Az iskolaépületeket energetikailag korszerűsítettük, az épület külsejére egy 16 centiméteres hőszigetelő réteget, a tetejére napelemeket tettünk. Rengeteg apró fejlesztésünk is volt. Óvodára építettünk egy napelemrendszert, ez az energia 70 százalékát biztosítja. Utána az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat szigeteltük, újítottuk fel. A központunkba szolgáltatóházat építettünk. A sportkomplexumunkat felújítottuk, azt műfüves pályával, lelátóval, öltözőkkel bővítettük. Az egyik orvosi rendelőt modernizáltuk. A másikra most nyertünk csaknem 30 millió forintot.

Amíg a művelődési házunkat megépítjük, addig a szolgáltatóházban kap helyet a kultúra. Az iskolában 750 millióból sportcsarnok épül. Jelentős beruházásunk még a 440 millió forintból elkészülő tanuszodánk. A jövőben több utat is szeretnénk építeni. Az önkormányzat gyakorlata, hogy megveszi a közintézmények szomszédságában lévő, eladó ingatlanokat. Ezek a későbbi épületbővítések, illetve az újak építésének helyszínei. A sportcsarnok is ilyenen épül, és a polgármesteri hivatal mellett nemrégiben megvásárolt három ingatlanon lesz majd a kultúrház. Ebben már elindultunk. A következő 5 évben elkészül.

Hová járnak a csegeiek dolgozni? Mit dolgoznak?

Négy éve még több mint 600 közmunkás volt, most a 200-at sem éri el a létszámuk. Elmentek máshová dolgozni, főleg az építőiparba. Debrecen és Tiszaújváros közelsége nagyon érződik. Bár ez utóbbi helyre most kevesebben mennek. Új viszont Miskolc. Szorgalmas, dolgos emberek lakják Tiszacsegét. A helyben munkát vállalók a közintézményekben, kereskedelemben, szolgáltatásokban és a mezőgazdaságban dolgoznak. A földtulajdonnal rendelkező fiatalok biztosan Csegén maradnak. Több fiatal a turisztikában is elindult, szálláshelyet adnak ki. Új a zöldség- és gyümölcstermesztés. Ipari jellegű munkahely a Nagév, ahol százan dolgoznak, és a kenyérgyár is sok embernek ad megélhetést. Kisebb vállalkozóknál is sokan helyezkednek el.

„Bízom benne, hogy egyre többen meg fogják érteni, hogy a turizmus irányába kell nyitnunk.”

Debrecennek, a megyeszékhely fejlődésének milyen szerepe lehet Tiszacsege jövőjében?

A BMW debreceni új gyáráról azért nálunk is beszélgetnek már az emberek, készülnek rá, várják. Vállalkozókkal egyeztetve abban is bízunk, elképzelhető, hogy Tiszacsegén is keresnek majd helyet a gyár beszállítói. Ha így lesz, van területünk. Úgy gondolom, másfél éven belül felgyorsul ez a folyamat. Azt viszont látni kell, hogy 400 ember elment a városból, munkaerő nem nagyon van. Ennek ellenére tudjuk, hogy fel fog értékelődni Tiszacsege szerepe. És itt alapvetően a turizmusra gondolunk. Elsősorban nem ipari területet kívánunk kiközvetíteni a debrecenieknek, hanem egy rekreációs központ megvalósítása felé szeretnénk elindulni. A megye egyetlen Tisza-parttal rendelkező települése vagyunk, és akik a debreceni üzemekben dolgoznak, itt érik el leghamarabb a folyót. Készülünk a feladatra. A Tisza miatt komoly lehetőségünk és adottságaink vannak. Vízi turizmus, vízi sport, beleértve a csónakázás, motorcsónakázás, jet ski. A kormányzat halászatot megszüntető intézkedése segített a Tisza hal­állományán. Az idelátogató horgászok egyöntetűen kijelentik: több a hal a Tiszában.

Többször is említette már a közmunkát. Hány fővel indultak, mennyien dolgoznak jelenleg, és milyen jövőt lát ebben?

660 fő volt a legtöbb, az idén 215 főre kaptunk engedélyt, és nem tudjuk feltölteni a létszámkeretet. 200 alatt van a közmunkások száma. Jelzi, elmentek a fiatalok. A közmunkában van változás, egyre precízebben dolgoznak, jobban tartják a munkaidőt. A program tökéletesen betölti a szerepét, visszavezeti az embereket a munka világába. Nálunk is megvan a mezőgazdasági program, állattenyésztéssel és növénytermesztéssel. A várost karbantartó részlegünk is kiválóan dolgozik. Összességében jelentős eszközállománnyal rendelkezünk már. Ezek tárolására raktárakat építettünk. Délután beszedjük a munkaeszközöket, tisztítjuk, amelyekkel baj van, az arra a célra fenntartott brigád megjavítja. Városunknak nagyon jót tett a közmunkaprogram. Nemcsak abban, hogy szép, gondozott, parkosított település Tiszacsege, hanem januárban már a kilencedik erőgépet vásároltuk meg. Hóeltakarításban segítenek, a mezőgazdasági földutakat is a mi földgyalunkkal tudtuk megjavítani. Még nem látjuk a végét a közmunkaprogramnak. Szükség van erre. Ha gazdaságilag erősödik az ország, akkor a közmunkások által végzett tevékenységet az önkormányzatnak kell felvállalni, nyilván más formában, más fizetésért.

Hogyan alakul a lakosságszám?

4 ezer 700 és 4 ezer 800 közötti állandó lakos van. Kisebb változás mindig észlelhető, ez lehet esetenként 30-40 fő is. Ennek oka, hogy megközelítőleg 800 üdülőingatlanunk van, folyamatos a bejelentkezés és a kijelentkezés. Van már három román állampolgárunk, svédek, lengyelek és szlovákok is vettek üdülőt Tiszacsegén.

„Felfigyeltek tehát városunkra. A kiváló minőségű gyógyvíz, a csend, nyugalom, a fürdő tisztasága vonzza őket ide.”

Milyen határon túli kapcsolatai vannak Tiszacsegének?

Az erdélyi Magyargorbóval és a partiumi Szalárddal van testvértelepülési megállapodásunk. Az önkormányzati kapcsolaton kívül családok között is jó kapcsolatok alakultak ki. Eljárunk egymás települési rendezvényeire, és főleg a Borbó melletti Vistáról évente akár többször is eljönnek busszal Tiszacsegére a fürdőbe. Eljönnek, itt töltenek egy éjszakát. Családias találkozások ezek.

A turizmus azért is erősödhet, mert feltételezem, jó a közrendje, közbiztonsága Csegének?

Igen, a statisztikai mutatók alapján a megyében az egyik legjobb eredményt a tiszacsegei rendőrőrs érte el. Az ország tíz legbiztonságosabb települése között vagyunk. Az utolsó öt évben drasztikusan visszaesett a bűn­esetek száma, a felderítési adatok is nagyon jók. Télen nincs tudomásunk falopásról. Szinten kell tartani ezt az állapotot. A polgárőrséget sem szabad kihagyni. Jó kapcsolata van a polgárőrségnek a rendőrséggel. A szolnoki vízi rendészet vezetésével, a Balmazújvárosi Rendőrkapitánysággal is kiváló az együttműködésünk. Térfigyelő kamerarendszert építettünk ki, ezt a következő hónapokban bővítjük. Jelentős visszatartó ereje van a kameráknak.

2011-ben időközi választáson lett polgármester. Indul ősszel a tisztségért?

Indulok, bár a koromból adódóan már nyugdíjba vonulhatnék, de úgy érzem, még tudok tenni Tiszacsegéért. Az elmúlt években megdupláztuk a település vagyonát. Jó az összetétele a testületnek. Ez is hozzásegített bennünket az eredmények eléréséhez. Ehhez természetesen a tiszacsegei emberek is hozzájárultak. Békesség, nyugalom van a városban.

Kovács Zsolt