Tájékozódjunk, mielőtt bedobjuk a csalit a vízbe

A jogszabály értelmében 2016 óta Magyarországon mindenhol kötelező az állami horgászjegy azoknak, akik horgászni akarnak.

Emiatt Hajdú-Bihar horgásztavain is el kell kérni az állami horgászjegyet. Az ezt is ellenőrző Állami Halőri Szolgálat szakemberei hazánk bármelyik vízterületére bemehetnek, mivel minden víz az állam tulajdona.

Aki magánszemélyként tóval rendelkezik, abból is csak a meder az övé, míg a mederben lévő víz és hal az államé. Ez akkor is így van, ha a tó gazdája vette bele a halakat – hívta fel a figyelmet az 58 horgászegyesületet tömörítő Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnöke.

Cserepes Norbert Ernő a Napló érdeklődésére arról is tájékoztatott, hogy a sokak által kedvelt és gyakorolt horgászásnak 2019. január 1. óta alapvető feltétele, hogy el kell végezni egy horgászkártya-regisztrációt a Magyar Országos Horgász Szövetség programrendszerében, a „Hor­info”-n. A horgászkártya kiváltásához vizsgát kell tenni, ez a 3 és 14 év közötti fiataloknak nem kötelező.

Tízéves kortól a vizsga letehető, 14 éves kortól pedig kötelező. Ez egy kétrészes vizsga, amelyet a Nébih állított össze. A horgásznak a horgászvizsgát életében egyszer kell letennie. A vizsga 32 tesztkérdést, valamint 10, halfelismerő feladatot tartalmaz.

Ahhoz, hogy a pecázás örömeit nyugodtan élvezhessük, horgászvizsgát is tennünk kell, amely 14 éves kortól kötelező.

Ennek az a célja, hogy a horgászok tisztában legyenek az alapvető szabályokkal. Nem elsősorban horgászni kell tudniuk, hanem ismerniük kell például, hogy hány bottal lehet horgászni, miként kell lemérni a hal hosszát – ismertette a Napló érdeklődésére Cserepes Norbert Ernő, a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnöke.

Az egész országban

Ismerni kell továbbá a tilalmi időket és a fogási naplók szakszerű vezetését. Tudni kell bizonyítani, hogy a halat az adott horgász fogta jogszerűen, és nem eltulajdonította. A horgászkártya kiváltása után be kell lépni egy horgász­egyesületbe. Ezzel váltható ki az állami éves horgászjegy, majd a területi jegy, amely révén a meghatározott vízterületen lehet horgászni.

Az állami horgászjegy Magyarország területére szól. Mellette napijegy vagy területi jegy biztosítja, hogy melyik vízen horgászhatunk.

Látókép paradicsomai

Debrecen tradicionális horgászvizei jelenleg sajnos nem horgászhatóak. Az erdős­pusztai tavak ugyanis olyan állapotban vannak, hogy horgászati tevékenységet és halgazdálkodást nem lehet folytatni rajtuk – emlékeztetett Cserepes Norbert Ernő.

A cívisvárostól nyugat felé több lehetőség van. Elsősorban Látóképen, amely Hajdú-Bihar büszkesége. Ott két tó kínálkozik: a 33-as úttól északra a Látóképi-horgásztó a megyei horgászszövetség kezelésében (3 hektár) és a 33-as úttól délre a 60 hektáros Látóképi-víztározó, amely ki tudja elégíteni a tavi horgászok igényeit.

Tovább haladva a Keleti-főcsatornával találkozunk, aztán ezeket összekötő csatornák és öntöző főcsatornák vannak, melyeket többnyire a szövetség kezel. A sort a Nyugati-főcsatorna zárja, s Hajdú-Biharban egyéb, horgászatra hasznosítható tavi vízfelület nincs.

Nem megyei szintű

Tisza-szakasz pedig egyáltalán nem tartozik a hajdú-bihari szövetség kezeléséhez, ugyanis a vizek kiosztása nem megyei szinten történik. Tehát például Tiszacsege esetében Borsod megye az illetékes.

Vass Attila

Húsznál több halfajta

Arról, hogy Hajdú-Biharban és Debrecen környékén milyen halak vannak, és mit lehet horgászni, az ügyvezető elnök elmondta: a megyei szövetség kezelésében lévő vizekben nagyon sokféle, 20-nál több fajta hal van. A horgászok döntő szempontból a tradicionálisan használhatókat részesítik előnyben. Ilyen elsősorban a ponty, erre van igényük a tagoknak, s a szövetség ezt is telepíti. Sokan szeretnek horgászni a békés halnak számító amurra, de folyamatosan telepítik a keszegféléket is. Vannak a ragadozók, így harcsázni, süllőzni is lehet. Ezeket elsősorban étkezési célra fogják, de persze az élmény is számít.