Mostanra érkezett el Kaba ideje

A legmagasabb szintű biotechnológiával működő gyár azonban nem az egykori cukorgyárgyár területén, hanem a múlt év áprilisában megszűnt Evonik telepén, annak átalakításával, bővítésével jön létre. A leszerelt gyár német tulajdonosa egyébként már korábban is kapcsolatban volt az amerikai élelmiszeripari céggel, amelyik így talált rá a céljainak tökéletesen megfelelő Kabára. A gyár volt és jövőbeni tulajdonosa a napokban írta alá a kiüresedett gyártelep adásvételéről szóló szerződést. Jelenleg a gyár működésének engedélyeztetése folyik. Az amerikai cég tervei szerint 2020 májusában megkezdődik a termelés. Szteviából édesítőszert fog előállítani a kabai gyár, és innen látják majd el az európai élelmiszerpiacot, továbbá Amerikába is szállítani fognak.

A Szegi Emmával, Kaba polgármesterével készített interjúból megtudtuk, hogy amíg a tavaly bezárt gyárban 130 ember dolgozott, addig a sztevia előállító indulólétszáma 250 fő lesz. Ennél azonban jóval több embernek ad munkát a kabai egység, ezen túl az anyacég régiónkban működtet majd egy kutatóközpontot is, továbbá – és a jövőt tekintve ez a legfontosabb – a térség kiváló minőségű földje alkalmas az alapanyag, a sztevia termesztésére, így a gyár integrátorként is tevékenykedik majd.

Kezdjük a kabaiakat, a térséget talán legjobban érdeklő témával. Mi lesz a 2006-ban bezárt cukorgyár telephelyével?

Ebből a szempontból kicsit kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, mert az ipartelep magánkézben van. Viszont a város önkormányzata is törekszik befektetőket találni oda. A cukorgyár bezárásával körülbelül 200 dolgozó veszítette el az állását, de a cukorrépa beszállítói kör ennél jóval nagyobb volt. Nemcsak Kabának, hanem az egész térségnek óriási tragédiát okozott. A cukorgyár területét, az immár leszerelt épületeit kiajánlottuk különböző cégeknek. Sok érdeklődő volt, azt is szoktam mondani, hogy mintegy befektetési turizmust vezettünk az elmúlt egy évtizedben. Kínaitól a dél-koreaiakig nagyon sok érdeklődő megfordult ott. A gazdasági környezet azonban az elmúlt 13 évben sokat változott. Mostanra alakult ki a reményre okot adó gazdasági légkör. A reménybeli befektetők első kérdéseinek egyike az volt, hogy az autópálya hány kilométerre van. Most már harmincra. Azt tudomásul kellett vennünk, hogy ahol nincs jó közlekedési infrastruktúra, oda nem törekednek a befektetők. Érezni már Debrecen dinamikus fejlődését, a nagyváros lassan telítődik, és ez adhat nekünk esélyt a cukorgyár területének újraiparosítására. Most jöhet el Kaba ideje. Nagy reményeket fűzünk az M4-eshez. A sztráda tervei készülnek. A gyorsforgalmi a cukorgyártól délre megy majd el. Az ígéret szerint nálunk lesz egy lehajtó, ez nagyon sokat jelent majd. Az egykori cukorgyár vezetésével egyébként készítettünk két éve üzleti tervet egy új cukorgyár megépítésére. Erre befektetőt keresünk. 65 milliárd körüli beruházással lehetne az új cukorgyárat megépíteni. A világpiaci viszonyok azonban nem kedveznek cukorgyár létesítésének. De rajta vagyunk.

Van viszont üzleti megállapodás egy bostoni központú céggel a nádudvari út mellett fekvő volt Evonik gyártelepre.

Valóban. Tavaly nagy bánatunkra bejelentette a német tulajdonú Evonik, hogy befejezi a gyártást Kabán. 2018 áprilisa óta azon izgultunk, hogy mi fog történni a gyárral. Több verzió is szóba került, sajnos utolsó lehetőségként akár a gyár rekultivációja is. Az önkormányzat is mindenképpen meg szerette volna menteni a gyárat, kerestük a befektetőket, sokat tárgyaltunk. Az azonban nem volt mindegy, hogy milyen megoldást találunk. Az, hogy a gyárból raktár legyen, nem egy nagy megoldás a településnek, a dolgozóknak. Célunk egyértelmű volt: maradjon termelő üzem. Végül a biotechnológián alapuló, élelmiszeradalékot, szteviából édesítőt gyártó amerikai céggel kötött szerződést a korábbi tulajdonos. A Conagen Inc. megvásárolta a kabai gyárat, és ennek átadása most folyik. Az amerikai cég idetelepülésének a legnagyobb hozadéka jelentős foglalkoztatás, illetve a termeléssel összefüggő iparűzési adó befizetése. Abban is bízom, hogy az új gyár további üzemeket vonzhat Kabára. Mondja is a befektető, hogy a kiterjedt üzleti kapcsolataiban ajánlani fogja Kabát új üzem létesítésére. Dolgos, szorgalmas emberek élnek itt, autópálya, repülőtér közel van, kiváló a termőföld.

Mindig is a mezőgazdaság volt a meghatározó Kaba életében. Nyitottak a kertészet felé is.

Való igaz, munkaigényesebb növényeket is termesztünk, bár pár évvel ezelőtt jelentősen csökkent a paprika mennyisége. Inkább visszatérünk az itt hagyományos növények, a búza, a kukorica, a csemegekukorica és a borsó felé. Ez utóbbiak esetében egyébként indokolt is, hiszen a Kabafrost hűtőüzeme komoly felvásárló bázis. Most is jelentős hűtőkapacitás bővítést végez. Szezonban legalább 200, szezonon kívül több mint 100 embert foglalkoztat. Rengeteg növényt fel tud vásárolni. A takarmánykukoricát több cég is felvásárolja, köztük a takarmánykeverő a legnagyobb. Amit el tudnak adni a gazdák, azt termesztenek.

Városban gazdag környezetben van Kaba, de vannak kis települések is a könyékén. Ez mit jelent a közigazgatásban, a közfeladatok ellátásában?

Egy mikrotérségi központ Kaba. Tetétlen, Biharnagybajom, Báránd és Sáp tekintetében mi vagyunk a szociális társulás vezetője. Társulásban látunk el több tevékenységet, mi vagyunk a gesztorönkormányzat. Most éppen egy 250 millió forintos, hat települést érintő, egészségügyi szűrést végző és programokat szervező projekt pályázatában. Kabán van kihelyezett kormányhivatal, ott sok hivatalos ügyet el lehet intézni. Illetékek miatt pedig vagy Püspökladány, vagy Nádudvar a kabaiak célpontja.

Hol dolgoznak mostanság a kabaiak?

Legnagyobb foglalkoztató a hűtőüzem és az Agrifirm Zrt. takarmánykeverő, továbbá sok más vállalkozás is van. Köztük mezőgazdaságiak, amelyek stabilak, erősek. Van Arany Delfin Kft. műanyaggyártó üzem, Hodosi Cukrászüzem, mindkettő komoly létszámot alkalmaz. Nagyon fontos, hogy helyben dolgozó, stabil vállalkozások legyenek. Kellenek a nagy cégek, de rendkívül fontos, hogy legyenek meg a közép- és kisvállalkozások is, mert nagyon sok ember ott talál munkalehetőséget. Ehhez persze olyan gazdasági környezet kell, hogy ezeknek a vállalkozásoknak megérje foglalkoztatni az embereket, hivatalosan bejelenteni őket.

Közmunkások vannak még?

Még vannak, bár erősen lecsökkent létszámban. Térkövet gyártanak, járdákat és belvízelvezető rendszereket építenek, újítanak fel. Van egy növénytermesztési ágazatunk is. Ezek látszanak veszélybe kerülni, mert lassan már nem lesznek meg azok a szakemberek, akikkel ezt végre lehet hajtani. A közfoglalkoztatásnak ez a formája nagyon hasznos volt. A közmunka nélkül egy önkormányzat sem tartana ott, ahol most van. Mindezek mellett van egy hosszú távú foglalkoztatási programunk a közintézményekben. Abban rendkívül megbízható emberek vannak. Legtöbben nők, akik például a család miatt nem tudják vállalni az ingázást Debrecenbe.

Milyen fejlesztési projektekben van az önkormányzat?

Hadd kezdjem a most Kabára települő amerikai élelmiszeripari céggel. Kabán egy szállodát szeretne kialakítani, ahol a partnereit megfelelő környezetben láthatja majd vendégül. Az önkormányzat a fejlesztések terén nagyon mozgalmas éveken van túl. Sikerült tisztességesen lezárni a 3,1 milliárdos szennyvízprojektünket, ami Bárándon és Tetétlenen a teljes hálózat kiépítését, Kabán a hiányzó szakaszok megépítését, és a három települést kiszolgáló új tisztító elkészítését jelentette. Volt egy ivóvíz minőség javító, sokmilliós programunk Derecske gesztorálásával. A területi Operatív Program (TOP) négy projektjében több mint egymilliárd forint értékű beruházást valósítottunk meg. Felújítottuk a központi nagy iskola energetikai rendszerét, korszerűsítettük a művelődési házat, befejeztük a városközpont kialakítását, azt szépen megújítottuk. Ott megépült egy nagy park futópályával, kondiparkkal. De benne volt egy régi raktárépület felújítása is. A fürdőnkben a geotermikus energia hasznosítására egy 50 KW-os gázmotort telepítünk, ezzel a középületek fűtését valósítjuk meg. Összességében Kabán az elmúlt 5 évben 3 milliárd forint értékű fejlesztést hajtottunk végre. Az említetteken kívül felújítottuk a napközit, a konyhát. Erre egy egyedi kormánydöntéssel 140 millió forint támogatást kaptunk. Szépen fejlődhetett a település, és ennek az egyik alapja az, hogy a képviselő-testület, a közintézményeink dolgozói igazi csapatmunkában tevékenykednek. Büszke vagyok, hogy nálunk a testületi munkában nincs helye a pártpolitikának; kizárólag szakmai alapon, a településünk érdekében dolgozunk.

Mennyi most Kaba Lakossága? Milyen irányú a demográfiai változás?

5840-en élünk pillanatnyilag Kabán. Most jó a népességalakulás tendenciája. Egyértelműen megnőtt a születési szám. 2017-ben 53 gyermek született meg, 2018-ban 70, az idén már 32, és még 54 nyilvántartott kismamánk is van. Elégedettek vagyunk ezzel a tendenciával. A település szándéka a fiatalok, a lakosság helyben tartása, és hogy újak jöjjenek. Látszik annak a 15-20 évnek a következménye, amikor a fiatalok, az értelmiségiek jórésze elhagyta Kabát. A jövő generációinak megtartása érdekében például tavaly négy fecskeházat adtunk át, teljesen berendezve, felújítva, két évig lakbért sem kell fizetniük a beköltöző fiataloknak. Próbáljuk ezzel is ösztönözni a letelepedést. Most az ingatlan adás-vételben óriási áttörés történt. Főleg az elmúlt egy évben rengeteg ingatlan gazdára talált. Összkomfortos házak iránt nagy az igény. Látjuk, a fiatalok visszatelepülgetnek. Tendencia, hogy Hajdúszoboszlóról is többen átköltöznek. Ennek oka a kabai alacsonyabb ingatlanár. És a cégeknél is tendencia, hogy kabaiakkal töltsék fel a létszámukat.

Gyógyvizük van, gyógyászati kezeléseket is meg tudnak csinálni. Mi a fürdőjük jövője?

Ma Magyarországon a néhány kiemelt fürdőn kívül nem lehet gazdaságosan működtetni a strandokat. Mi szezonálisan tartunk nyitva, egy kánikulai hétvégén teltházzal üzemelünk. A forgalom az időjárás függvénye. Egy fürdő működtetése egyébként igen drága. Nekünk is veszteséges. De mi azt gondoljuk, hogy mintegy szociális juttatást is adjuk a helybelieknek. A jegyárakban ezt keményen érvényesítjük. Szívesen látogatnak hozzánk a környékről is. A gyógyászati részlegünk pedig azért fontos, hogy a településünk lakosainak helyben elérhetőek legyenek a szakorvos által felírt kezelések.

A kabai nyári színház érdekes, országban egyedi színfoltja a városnak.

2003-ban volt az első előadás, kabaiak szerepelnek, jómagam is minimum tíz darabban voltam benne. A Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület társulata kuriózum és példaértékű országosan is, hiszen rengeteg civil embert tud évről évre bevonni egy-egy darabba. Idén a Meseautót viszik színre, augusztus 19-én lesz az előadás. A szereplők, a nyári színház vezetése, szakmai stábja, élén Porcsin László rendezővel kemény erőfeszítést tesz a siker érdekében. Most már nagyon jó helyzetben vagyunk, mert van egy utánpótlást jelentő fiatal gárda is. A kisszínházuk egész évben működik. Ők maguk készítenek saját darabokat is. Idén is volt két teltházas előadásuk. Fiatalok, elhivatottak, ügyesek, járják az országot, de a nyári színház nekik is más, különleges alkalom.

Milyen a település közrendje, közbiztonsága?

Összességében nagyon jó, bár egy-egy gyermekcsíny akad, illetve van néhány renitens lakos, akik időről időre bűncselekményeket követnek el. Jól működik a polgárőrségünk, és a Balázs Pál vezette rendőrőrsünk kiváló munkát végez. Az őrs vezetőjével jól együtt tudunk dolgozni, kivívta az emberek tekintélyét, ugyanakkor kérik a segítségét is. A rendőröknek kerékpárt vásárolt az önkormányzat, így a kertségeket is tudják felügyelni. Van kamerarendszerünk, ezt fejleszteni szeretnénk.

Testvértelepülések?

Romániában Élesd és Hegyközcsatár, illetve Lengyelországban Dzierzkowice. Rendszeresen látogatjuk egymást, ott vagyunk a település fontos eseményein, az intézmények és a lakosság között is megvan a kapcsolat. Lengyelországból például hamarosan érkezik egy motoroscsapat, nálunk szállnak meg, a környéket járják be. Az iskolánk tanulói rendszeresen ott vannak Élesden a szépolvasási versenyen. A testvérvárosainkkal közös pályázataink is vannak. A 37 helységet magába foglaló Bihar-Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület elnökeként koordinálok a lengyel testvérváros leader csoportjával közösen kiadandó ismertetőt, amelyben a helyi termelőket és termékeiket mutatjuk be. Próbálunk a gazdaság felé is nyitni.

Ősszel polgármester választás is lesz. Indul?

Igen. 2002-ban lettem képviselő, 2006-ban polgármester. Ha ismét megkapom a kabaiak bizalmát, ez lesz a negyedik ciklusom városvezetőként.

Kovács Zsolt