Ismét a fejlődés útján a hajdú-bihari kisváros

Biharkeresztes sajátos helyzetű, fejlődésű település. A megye legkisebb városa, országhatár mellett fekszik.

Tény, hogy az ország egyik legkisebb lélekszámú városa. Biharkeresztes 1970-ig járási székhely volt, 30 évvel ezelőtt, 1989-ben kapta meg a városi címet, de már előtte is mikrotérségi központ volt, és az ma is. Ennek megfelelően épült ki a város infrastruktúrája. Olyan egészségügyi, oktatási és közművelődési intézményhálózata, önkormányzati hivatala, üzlethálózata van, ami nemcsak Biharkeresztest tudja ellátni, hanem a vonzáskörzetébe tartozó településeket is. Úgy számoltuk, hogy körülbelül 10 ezer főt kell tudunk kiszolgálni. Biharkeresztes történelmében két nagy trauma volt. Az egyik Trianon, amelynek következtében a Nagyváradtól történt elszakítással Keresztes egyik napról a másikra elveszítette piacát, közigazgatási, egészségügyi, kulturális központját a település pedig az ország perifériájára került A másik, hogy a település 1970-ben megszűnt járási székhelynek lenni. Idővel Biharkeresztes talpra állt. Számos üzem telepedett meg, köztük a Fa- és Építőipari KTSZ, amelynek európai hírű bútorgyára és hazai élvonalba tartozó, főleg a bányáknak futószalagot gyártó gumis részlege is volt. Az építőipar is fejlődött, hiszen az újonnan alakult munkahelyekre érkezők már Biharkeresztesen telepedtek le. Új utcákat kellett nyitni. Második legtöbb munkahelyet biztosító üzem a fémipari tevékenységet folytató Pestvidéki Gépgyár a fémipari képesítéssel rendelkezők számára teremtett munkahelyet.

„Természetesen itt is, mint minden más alföldi településen több száz embernek biztosított megélhetést a mezőgazdaság. A kilencvenes években azonban egymás után jelentettek csődöt a cégek, az emberek az utcára kerültek, és sokan érezték úgy, hogy kicsúszott a talaj a talpuk alól. Akik tehették, próbálkoztak a családi gazdaságok vagy egyéni vállalkozások indításával.”

Most azonban úgy tűnik, egy prosperáló időszaka jöhet Biharkeresztesnek. Milyen jelek utalnak erre? Mikorra tehető a fordulat éve?

2005–2007 közötti évek tekinthetők a fordulat időszakának. Teljesen kiépült a közműszolgáltatások infrastruktúrája. 2007 és 2013 között hazai és európai uniós támogatással nagyarányú felújítási munkálatok kezdődtek. Infrastrukturálisan és energetikailag korszerűsödtek és akadálymentessé váltak a köznevelési, az egészségügyi és a kulturális intézményeink. Korszerű piacot és buszpályaudvart építettünk. Megtörtént a régi piactér rehabilitációja. Munkahelyek azonban még mindig nem létesültek, amelyek igényként jelentkeztek a lakosság részéről is. A 2014-es ciklusprogramjában a képviselő-testület kiemelt célként tűzte maga elé a munkahelyteremtés feltételeinek kialakítását. Ehhez rendelkezésre állt már a százszázalékosan kiépített infrastruktúránk és a kiváló közrendünk, közbiztonságunk.

Az itt élők és az idetelepülni szándékozó vállalkozások számára fontos a közösségi közlekedés korszerű feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében a belső úthálózatunk hiányzó részét leaszfaltoztuk. Ma már minden biharkeresztesi utca szilárd burkolatú. Különösen fontos, hogy a közszolgáltatásokat helyben tudjuk biztosítani. A városban kormányablak működik, amelyet nemcsak a mikrotérségben élők, hanem a határon túliak is igénybe tudnak venni. Közös önkormányzati hivatalt hoztunk létre Ártánd, Bojt, Nagykereki és Told községgel, velük óvodai, valamint szociális társulás működik. Ehhez a szociális területen Berekböszörmény, Bedő és Körös­szegapáti is csatlakozott. Az ipar fejlesztése érdekében fórumokon egyeztettünk szakpolitikusokkal, a gazdaság résztvevőivel. Majd részben az önkormányzati, részben vásárolt földeken, ideális helyen, a várost elkerülő főút és a település között szintén európai uniós és hazai pályázati források felhasználásával rövid egy év alatt kiépítettük egy 26 hektáros ipari terület komplett infrastruktúráját.

…és megérkeztek a vállalkozások.

Igen, így történt. 2017-ben megkezdte termelését Közép-Európa legmodernebb térkőgyára, a Viastein Kft. Az új ipari területre eddig már betelepült az App Deve­lopment Kft., az Ironcutflex Kft., a FlexProSteel Kft., Innoscitech Kft. és a Szigépszerk Kft. 2018-ban szintén az ipari parkban került sor egy 14 milliárd forintos beruházás alapkőletételére, melynek eredményeként 2020-ban kezdi el termelését az országban egyedülálló épületelemgyár. Folyamatban van egy építőanyagot (Ytong) gyártó üzem telepítése is. Ezenkívül a város belterületén – a korábbi ipari területeken – elősegítettük új vállalkozások letelepedését. Ide helyi vállalkozók települtek. A BIM-PEL Kft. törlőkendőket csomagol, a Volánpack Zrt. fa- és papíralapú csomagolóanyagokat gyárt, a Stella Pékség több bihari települést lát el friss pékáruval. Megkezdte működését a West Wood Global Kft., amely bútorgyárat alapított. Egy amerikai cég, a Shannon Kft. hő- és hangszigetelő anyagokat készít. Folyamatosan fejleszti tevékenységét a Mens Mentis Kft., amely fitneszgépek felújításával és gyártásával foglakozik. Összesen körülbelül 300 új munkahely települt Biharkeresztesre az elmúlt két évben. Mindig is reménykedtünk, egyszer előny lesz az, hogy az országhatár mellett vagyunk. Ha a gazdaság fejlődésének a feltételeit megteremtjük, akkor mi is profitálhatunk a határmentiségből. A munkahelyteremtés szükségessé tette a női munkaerő foglalkoztatását, és ezért TOP pályázat keretében kétcsoportos bölcsődével bővítettük az óvoda épületét.

Sok beruházást felsorolt. Van még munkanélküliség Biharkeresztesen?

A szakemberekből munkaerőhiány van. A gyorsan változó igényekhez csak a megfelelő tervekkel tudunk alkalmazkodni. Elkészült az integrált településfejlesztési stratégiánk, és településfejlesztési koncepciónk, amely hosszú távon határozza meg a városfejlesztés irányait. Ebben benne van a szakmunkás-utánpótlás biztosítása. Fogy a gyereklétszám középiskolai szinten is. Sajnos megszűnt a jól működő gimnáziumunk, viszont a szakgimnázium, a szakközépiskolai képzés megmaradt. Csak a képzési struktúráját kell a helyi igényekhez igazítani.

„Ebben elindultunk már, és reméljük, hogy 2020-tól kezdődhet az új típusú duális képzés több szakmában is.”

A szakképesítéssel nem rendelkezőknek pedig még ott lehet a közmunka. Vagy tévedek?

Még vannak közmunkásaink. Induláskor 340-en voltak, jelenleg 90-en dolgoznak, sokan vállaltak munkát a helyi cégeknél. A közmunka is folyamatosan változik. Kezdetben utak és belvízelvezetők karbantartása, járdaépítés és a mezőgazdaság volt a legfontosabb. A mezőgazdasági terményeink egy részét a közétkeztetést biztosító konyhák hasznosítják, de zöldségféléink a helyi piacon is keresettek. Helyi sajátosság a száraztészta-készítés és a rongyszőnyegszövés. Ezek a projektek ma is jól működnek. Tagjai vagyunk a megyei vásárszövetségnek, ezért termékeinket megismertetni és értékesíteni tudjuk a megye vásáraiban.

Milyen fejlesztésekben vannak jelenleg és melyeket tervezik?

Sürgető feladat a belvízelvezető-hálózat felújítása, korszerűsítése. Várjuk a pályázati lehetőséget. Folyamatos munkát ad az utak karbantartása. Négy év alatt 10 kilométer járdát építettünk, de ezen a területen van még tennivalónk. Közvilágításunk energiatakarékos LED-es izzókkal működik. A napokban fejeződik be a sportcsarnok világításának LED-re történő átállítása. Tervezzük, hogy a piac területén egy fedett csarnokot építünk. Az Európa Ligetet szabadidőparkká fejlesztjük. A sportpályán folyamatosan bővítjük a sportolási lehetőségeket. Egy folyamatban levő barnamezős beruházásban két üzlethelyiséget alakítunk ki a piactéren.

Mennyien élnek Biharkeresztesen, hogyan alakul a népesség?

A lakosságszám jelenleg 4 ezer 386 fő. A születések száma városunkban sem haladja meg a halálozásokét. Ebben az évben 21 újszülöttet várunk. A népességszám növekedésében jelentős szerepet játszik, hogy egyre többen választják otthonuknak Biharkeresztest. A környező településekről, Nagyváradról és a környékéről költöznek át hozzánk. Vonzó Biharkeresztesben, hogy kisváros ugyan, de minden közszolgáltatás helyben biztosított, kiváló a közbiztonság és van közvetlen helyi járatú buszközlekedés Nagyváradra.

„A fiatalok itt tartása nagy kihívás.”

Van 26 önkormányzati lakásunk. Ezek egy részét a testületi döntés szerint a Biharkeresztesen letelepedni akaró fiatalok kapják meg. Bölcsődei, óvodáztatási és beiskolázási támogatást nyújtunk. A városban Közösségi Ház és Biztos Kezdet Gyerekház is működik. A közművelődési intézményeinket és civilszervezeteinket kiemelten támogatjuk annak érdekében, hogy az itt élőknek legyen lehetőség a szabadidő hasznos, kulturált eltöltésére.

Mondta, sok betelepülő van Romániából. Ez miként hat a város életére?

Miután egy más társadalmi és szociális környezetből érkeznek, szükséges, hogy megismerjék a helyi szokásokat, hagyományokat. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, hogy aktív részeseivé váljanak a település közösségi életének. Gazdagítják településünk kulturális életét, új hagyományokat teremtenek. Ebben fontos szerepet vállalnak egyházi közösségeink, civil szervezetein és közoktatási köznevelési intézményeink. Az óvodában is elindítottuk a román nyelvű hagyományőrző csoportot. Eljutottunk oda, hogy a Romániából hozzánk települt lakosság nagy részének gyermekei a mi óvodánkba és iskoláinkba járnak. Az RMDSZ-szel megállapodást kötöttünk, hogy az önkormányzat minden intézményében legyen olyan dolgozó, aki beszéli a román nyelvet, és ezt tábla is jelzi. Városunkban működik a román nemzetiségi önkormányzat, melynek célja a román kultúra ápolása.

Milyen a kapcsolat Nagyváraddal? Hiszen Biharkeresztes akár már az elővárosának is tekinthető.

Jó a kapcsolatunk. Közös fejlesztési pályázatokat nyújtottunk be, például útépítésre és szakképzésre. A biharkeresztesiek szívesen látogatják a nagyváradi vár rendezvényeit, amelyekre a művelődési ház autóbuszos utazást szervez. Civil kezdeményezés eredményeként a színházkedvelők rendszeres látogatói a Szigligeti Színház előadásainak.

Többször is említette, hogy nagyon jó a város közbiztonsága. Hogy sikerült ezt elérni?

Köszönhető ez a rendőrségnek és a kamerahálózatnak. A bejövő utaknál és a preferált helyeken vannak kamerák. Abban a szerencsés helyzetben van Biharkeresztes, hogy a határőrség integrálása után megerősödött a rendőrség szervezete. Tavaly még kisebb lopások sem voltak. Polgárőrségünk napközben és az esti órákban rendszeres járőrszolgálatot lát el.

A mezőgazdasági vidéken vannak, és eddig nem esett szó erről a gazdasági ágról. Van jövője az agráriumnak?

Hogyne lenne. Vannak családi mezőgazdasági vállalkozások, akik komplex tevékenységet folytatnak. Nemcsak termeléssel, hanem termeltetéssel, felvásárlással, tárolással és terményszárítással is foglalkoznak. A vállalkozásokban a hagyományos szántóföldi növényi kultúra termesztése dominál.

„Tendenciaként mutatkozik, hogy erősödnek a családi vállalkozások, ahol a gyermekek viszik tovább a szülők által elindított gazdaságot.”

Hallottuk, utolsó ciklusa polgármesterként. Miért döntött úgy, hogy befejezi?

13 éve vagyok polgármester, 70 éves leszek januárban. Saját elhatározásomból döntöttem, és ez a döntés nem most született meg. A vezetői munka fokozott szellemi és fizikai igénybevétellel jár. Unokáim vannak, a családdal szeretnék több időt tölteni. Úgy érzem, eljött az ideje a visszavonulásnak.

Kovács Zsolt