Itt híd lehet a kultúra

Debrecen - Ha a magyarországi roma kultúra napjáról beszélünk, feltétlenül meg kell említeni az 1971. április 8-a és 12-e között Londonban megtartott I. Roma Világkongresszust, amely után az ENSZ április 8-át, a világkongresszus első napjára emlékezve, roma világnapnak nyilvánította.

Londonban 23 ország roma küldötte állapodott meg abban, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közösen képviselik a cigányságot fejlődésük előmozdítása érdekében. Döntöttek a cigányság nemzeti jelképeiről. Elfogadták a zászlót, a himnuszt és az Opre Roma! – „Fel, cigányok!” jelmondatot. A cigány zászló felül kék, alul zöld, középen a vörös színű kerék.

Sokan közülük odafigyeléssel, tehetséggondozással olyan magaslatokba juthatnának el, mint például Oláh Ibolya, Oláh Gergő, Caramel. Aba-Horváth István

Létszámnehézségekkel

A cigányok számát csak megbecsülni lehet, leginkább azért, mert közülük hovatartozásuk szerint sokan az adott ország népéhez tartozónak vallják magukat, másrészt pedig még mindig vannak köztük vándorlók is. Európában 10-12 millióra teszik a cigányság számát. Legtöbben Törökországban, Romániában, Spanyolországban, Franciaországban és Magyarországon élnek. Hazánkban a 2011-es népszámlálás adatai alapján 315 ezren vallották magukat romának, de számuk meghaladja a félmilliót.

A cigány kultúra

– A cigány kultúra: magyarországi és európai közösség önkifejezése, önmegvalósítása, zene, tánc, képzőművészet, szépirodalom, sport és egyéb területeken. A széles közönség főként a látható külsőségek alapján ismeri a roma kultúrát, melynek szerves része a kulturális öltözet, látható, hallható zene és a roma művészek által alkotott festmények, írott, szerzett művek, költemények – beszél a mai roma kultúráról Aba-Horváth István közösségfejlesztő mentor. Hangsúlyozza, hogy a cigány kultúra egyszerre teremt átmenetet és hidat a többségi társadalom felé, hiszen enélkül napjainkban nemigen van más olyan terület, ahol lehetőséget adnánk egymásnak a másik megismerésére, önmagunk elfogadtatására.

– A kulturális élet főként Budapestre koncentrálódik, míg Dunántúlon, Délnyugat-Magyarországon különösen a zene és a tánc bemutatása és a különböző roma nyelvek ápolása ölt testet. Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon a kulturális élet nagyon gyerekcipőben jár. Szinte hobbiból, elhivatottságból találunk egy-két festőt, írót – folytatja Aba-Horváth István. – A cigány kultúra ápolása megkövetelné azt, hogy ne egyszerre jelentkezzen a fiziológiai szükségletek kielégítése és a kulturális vágy összehangolása. Korgó gyomorral, rendezetlen jövőképpel és a reménytelenséggel lehetetlen az önmegvalósítás kulturális vonatkozásban.

Hajdú-Bihar megyében is vannak nemzetiségiek, akik rendezett egzisztenciával, végzettséggel, stabil megélhetéssel bírnak, így nekik valóban csak hagyományt és kultúrát kell ápolniuk. A felsorolt nemzetiségiekkel szemben a cigány közösség kulturális élete azért is nem tud kiteljesedni, mert a napi életben maradási harcban nem jut idő a kulturális önmegvalósításra. Teljes meggyőződéssel állíthatom, hogy a közösségem akár a telepeken is, gettókban tele vannak kincsekkel, akik megfelelő odafigyeléssel, tehetséggondozással olyan magaslatokba juthatnának el, mint például Oláh Ibolya, Oláh Gergő, Caramel – állította Aba Horváth István.

KZS

Sokan vállalják roma származásukat

Aba-Horváth István elmondta azt is, hogy Papp László háromszoros olimpiai bajnok kapcsán soha, senkiben nem kérdőjeleződik az meg, hogy nemcsak magyarként szerezte meg azokat, hanem büszkén vállalta cigányságát is. Ugyanilyen büszkék Kótai Misire, Pisont Istvánra, Mága Zoltánra, a 100 tagú cigányzenekarra, Péli Tamásra, Choli-Daróczi Józsefre is.

– Büszkeséggel tölt el minket nemzetközi vonalon is azoknak a hírességeknek az önazonosság-vállalása, akik nem szégyellték, hogy ereikben cigány vér is csörgedezik. Ilyenek: Teréz anya, Elvis Presley, Sir Sean Connery, Roger Moore, Zlatan Ibrahimovic, Andrea Pirlo, a Gypsy Kings együttes, és folytathatnánk a sort. A kultúra lehetőséget adna arra, hogy ha minden embernek biztosítva lenne a fiziológiai szükségletek kielégítése, akkor a benne szunnyadó értékek csiszolásával elfogadottabbá tudnánk tenni magunkat. A cigány kultúra képes lehet lebontani az előítélet falait, és egyben ajtót nyithat egy közös munka felé, amely egy keresztényibb, emberségesebb nemzetet, Európát építhet – fogalmazott Aba-Horváth István.