Anya és lánya állt helyt a méhészetben

Komádi - Mindent megtesznek azért, hogy minél többen megkóstolják a mézet, és megismerjék jótékony hatásait.

A Gólián család több évtizede foglalkozik méhészkedéssel és méztermeléssel, melynek eredményeként a Berettyóújfalu és Vidéke Méhészei Egyesületének rendezvényein 2016 óta minden évben elismerésben részesülnek az „Év méze” versenyeken. A 2018-ban a magyarhomorogi Aratófesztiválon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének különdíját kapták a mézes standjukkal, továbbá szintén tavaly a XXI. Bihari Számadó Napokon harmadik helyezéssel jutalmazták a termékeiket. Gólián Tímeával és Gólián Józsefné Kati nénivel beszélgettünk a méhekről, a méhészkedésről és a méz jótékony hatásairól.

Több egyesületnek is tagjai

Kati néni és férje, Gólián József a ’90-es években kezdtek el méhészkedni, Tímea pedig gyermekként szívesen segített a méhek körüli teendőkben. Évekkel később már közel 100 méhcsaláddal dolgoztak, így bőven volt tennivaló. Sajnos Jóska bácsi már idén 8. éve, hogy nem lehet családja körében, de Kati néni és Timi számára nem volt kérdés a méhészkedés tovább folytatása, így együttes erővel, a Jóska bácsi által gondosan megépített konténerben méhészkednek. Tagjai az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek (OMME), a Berettyóújfalu és Vidéke Méhészei Egyesületének, valamint a 2012-ben alakult Bihari Mézlovagrendnek is. Évről évre egyre sikeresebbek a termékeik, repcemézet, akácmézet, napraforgó- és vegyes virágmézet állítanak elő, de van virágporuk és propoliszuk is.

– A méhésznek egész évben van tennivalója. Télen a műhelyben dolgozgatunk, ilyenkor selejtezzük ki a mézes kereteket, és készítünk újakat. Márciustól beindul az élet a méheknél, a fűzről virágport, később a repcéről nektárt gyűjtenek. Még az akácvirágzás előtt kipörgetjük az eddig elraktározott mézet, amiből nagyon finom, tavaszi vegyes virágméz lesz – kezdi a beszélgetést Kati néni, aki elmondta, hogy az akácméz begyűjtéséhez a méhekkel évről-évre a Nyírségbe és az Északi-középhegységbe vándorolnak, ezt követően a napraforgóra érkeznek haza.

– A méz elvétele a kedvenc munkafolyamatom, mert egyrészt ekkor tárul elénk a kaptár belseje, szorgos méhek lepik el a kereteket, az egyik gondozza a fiasítást, a másik igyekszik a virágporos kis lábaival, néhol még a királynő is feltűnik, mint a család összetartója. Szemet gyönyörködtető látvány. Másrészt a megtermelt méz az egész éves munkánknak a gyümölcse – mesélte Timi, hozzátéve, hogy a mézpörgetés egy több napot igénybevevő folyamat, melyben pörgető sátrat állítanak, a mézes kereteket egyenként veszik el, miközben óvatosan lesöprik a méheket. A fedelező állványra helyezik a keretet, majd fedelező villával eltávolítják a viaszt, és ezután kerülnek a mézes keretek a centrifugális erővel működő pörgetőgépbe. Timi megjegyezte, hogy a méhcsaládok a számukra szükséges mézmennyiség többszörösét gyűjtik, és hogy a méhész csak annyi mézet vesz el, ami nem veszélyezteti a méhek életét, bőségesen hagyni kell számukra élelmet.

A napraforgó pörgetéssel befejeződik a szezonális méztermelés, ekkortól megindul a betelelési szakasz, a méhcsaládok etetése és felkészítése a téli időszakra. – A méhész célja, hogy minél népesebb méhcsaládokat teleljen be, annak érdekében, hogy a következő év tavasza ígéretesen induljon – folytatta Kati néni, akinek véleménye szerint ehhez a szakmához türelem kell, mert a méhek észreveszik, ha feszült az ember. A méhek nem ismerik a gazdájukat, ezért megfelelő öltözetet kell viselni a kaptárak közelében, hiszen nap mint nap előfordulnak méhszúrások.

Mi mindenre jó a méz?

– A különböző mézfajtáknak sok jótékony hatása van az emberi szervezetre. A repcének különleges méze van, amit nagyon sokan nem ismernek, pedig gyomorsavpanaszokra nagyon jó. A kávé savasságát is lehet semlegesíteni repcemézzel ízesítve, de mindennap éhgyomorra egy kiskanál méz fogyasztásával is sokat tehetünk egészségünkért. A napraforgó méz enyhe lázcsillapító hatású. Az akácméz gyulladáscsökkentő, saját tapasztalatból is tudom, hogy a sebeket is szépen gyógyítja. A propolisz gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő és immunerősítő hatással bír, ezért a téli időszakban érdemes fogyasztani, mert el lehet kerülni a megfázásokat. A virágporban minden vitamin, ásványi anyag megtalálható, amire az emberi szervezetnek szüksége van – sorolta Kati néni a termékek jellemzőit. A négyéves tapasztalata alapján úgy véli, hogy manapság egyre több a mézfogyasztó.

Összhangban a természettel

A Berettyóújfalu és Vidéke Méhészek Egyesülete és Bihari Mézlovagrend szervezésében társadalmi munka keretében Kati néni és Timi méhésztársaikkal együtt a gyermekek körében is népszerűsítik a mézfogyasztást kóstoltatás formájában, valamint a méhekről szóló dokumentumfilm levetítésével ismertetik meg a kicsikkel rovarok életét a Berettyóújfaluban és környékén lévő iskolákban és óvodákban.

– A méhészet nekem a természet tiszteletét és szeretetét jelenti. A méhészetben töltött minden egyes perc kikapcsol, feltölt, annak ellenére, hogy ez is egyfajta munka. Édesapám emléke is tovább él méhészetünkben. A mai rohanó világban hajlamosak vagyunk elfeledkezni, milyen csodálatos a bennünket körülölelő természet. Fontosnak tartom, hogy ismerjük a természetet és törvényeit, hogy azzal harmóniában éljünk – osztotta meg velünk a méhészkedés gyönyörűségeit Timi.

- Rozsik Rita -

[related-post post_id="4198790"]

[related-post post_id="4199527"]