Precíziós kutatások a mezőgazdaságban

Debrecen - A növények képesek lennének akár 50 százalékkal jobb terméshozamra is.

Tudományos konferencián mutatták be a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Intézményi Kiválósági programjában végzett, precíziós mezőgazdasághoz kapcsolódó kutatásokat csütörtökön az egyetem agrárkarán.

A kutatások elsődlegesen a mezőgazdaság és a klímavédelem kapcsolódásának ökonómiai és társadalmi aspektusaira terjedtek ki.

– A precíziós mezőgazdaság fejlesztése világviszonylatban is nagyon új. A gyökerei több évtizedre nyúlnak vissza, azonban a tényleges technológiai fejlesztés csak néhány éves. A műtrágyák és a vegyszerek szükséglete lényegesen lecsökkent, ami az automatizálásnak köszönhető. A legfontosabb, hogy csökkenteni tudjuk a környezetszennyezést – mondta Nagy János, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) egyetemi tanára.

Speciális tudást igényel

– A precíziós technikának a legnagyobb kihívása az, hogy a digitális és műszaki technológiával sikeresen ki tudja elégíteni a növények igényeit. Ha ez működik, akkor a növények képesek lennének akár 50 százalékkal jobb terméshozamra is. A precíziós technika továbbá speciális tudást igényel. Szeptemberben indul egy intenzív képzés, ahol heti 8 órában tanulhatják a hallgatók ezt a módszert. Reményeim szerint 2021-ben és 2022-ben Debrecenben olyan agrármérnökök fognak végezni, akik készségszinten tudják a precíziós módszert alkalmazni, valamint úgy gondolom, hogy akkor fog igazán elterjedni a gyakorlatban ez az eljárás, ha már az ő tudásuk nélkülözhetetlen lesz – tette hozzá Nagy János.

GyT

A Debreceni Egyetem közlése szerint a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében öt munkacsoportban az egyetem 45 oktatója, kutatója és 17 PhD-hallgatója vesz részt a precíziós mezőgazdaság fejlesztésében. A kutatómunka alapjául az intézmény Európában egyedülálló, 35 éves múltra visszatekintő látóképi tartamkísérletei szolgálnak. Az eredmények alapján a szakemberek számszerűsítik a különböző fajták alkalmazkodóképességét és az egyes növénytermesztési tényezők kölcsönhatásait.

– Nehéz időszak jellemzi napjainkban a magyar mezőgazdaságot, folyamatosan szembesülünk az egyik legnagyobb problémával, a vízhiánnyal. Évtizedes fejlesztések hiányoznak a vízgazdálkodásban, és az agrárium érdekérvényesítő képessége sem megfelelő. A termeléshatékonyság kihívásaira olyan újítások jelenthetnek megoldást, mint például a precíziós mezőgazdaság – mondta a Debreceni Egyetem professzora, Jávor András.

– Az új műszaki-informatikai lehetőségek hozzájárulnak a természetes és mesterséges rendszerek kapcsolatának, egymásra hatásának megismeréséhez. Életünk valamennyi területét meg tudja változtatni az IoT, de legnagyobb hatása a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén lesz – szögezte le Neményi Miklós.

A Debreceni Egyetemmel 40 éve együttműködő KITE Zrt. képviseletében Szabó Levente vezérigazgató a korszerű vízgazdálkodási és vízhasznosítási rendszereket ismertette a résztvevőkkel, a talaj alapművelésétől egészen az öntözésig mutatta be a fenntartható vízgazdálkodás tényezőit. A cég fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója, Hadászi László a tervezés fázisától egészen a kivitelezésig vezette a precíziós szemléletet, kitért többek között az erózió és a belvíz elleni védekezésre, valamint a 3D-s vízelvezetés technológiájára.

A tanácskozás az előadásokat követően az öt kutatócsoportok beszámolójával folytatódott az egyetem Böszörményi úti campusán. A projektben a MÉK és az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság mellett az Állam- és Jogtudományi, a Bölcsészettudományi, a Gazdaságtudományi, a Természettudományi és Technológiai, valamint az Informatikai Kar szakemberei is részt vesznek.