Helyi közélet

2019.03.26. 19:27

Életre szóló, állati barátságok

Debrecen - „Nagyon bújós, úgy tekint rám, mintha az anyukája lennék.”

Debrecen - „Nagyon bújós, úgy tekint rám, mintha az anyukája lennék.”

Mindenkinek a sajátja a legcukibb és a legédesebb, kedvenceink annyira hozzánk nőnek, hogy szinte családtagként tekintünk rájuk. Ahány gazdi, annyiféle szeretet; mindannyian máshogy gondolnak állataikra, de egy biztosan közös bennük: soha nem szeretnének megválni tőlük.

Játékos tacskó

Kerekes Orsolyának immáron több éve hű társa Nutella, a hétéves tacskó. Mindig is szeretett volna egy kis kedvencet, főleg egy kedves, rohanó virslikutyát. Orsi imádja az állatokat, szerinte nemcsak az ember legjobb barátja, hanem igazi társa is egyben. Nutella mindig megvigasztalja, ha rosszkedvében van, de persze csak a maga módján, labdáit guríthatja orrával, hogy felvidítsa a fiatal lányt. – Az udvaron éli mindennapjait, házikójában alszik, de egyébként folyamatosan fel-alá szaladgál a kertben, és azt fürkészi, vajon ki tudna vele labdázni. Nagyon játékos, egy percre nem tud leülni, de a családommal együtt ilyennek szeretjük.

– A járókelők sorra megállnak a házunk előtt, mivel Nutella talált a kerítés alatt egy rést, amin keresztül rendszerint kidobálja a labdáit, mert megszokta, hogy mindig van az utcán valaki, aki visszagörgeti – részletezte Orsolya.

– Nagyon bújós, úgy tekint rám, mintha az anyukája lennék, apukámra pedig felnéz, rá hallgat a legjobban. Mindig tudja, ha rosszat tesz, akkor persze próbálja jóvátenni a kis bűneit, és persze elnézzük. Sokan azt mondják, hogy a macskák és a kutyák nem lesznek barátok, nálunk pontosan az ellenkezője volt, Nutella és a volt cicánk, akit Miminek hívtak, kedvelték egymást. Többször azon kaptuk őket, hogy a kandúrunk a mancsaival masszírozza a tacskónkat, aki persze élvezte, s ha abbahagyta a cirmos, akkor odabökött neki, nagyon viccesek voltak – mondta mosolyogva.

Kukkoló cicus

Többen azt vallják, hogy a macskák gyógyító hatással lehetnek az emberekre, jót tesz a léleknek dorombolásuk, közelségük. Varga Fanninak régen nem tartoztak a cicák a kedvenc állatai közé, mára mégis egy kétéves, brit és perzsa keverék cirmosnak a gazdija, akit Majának hívnak. A huszonnégy éves fiatal lány 150 kilométert utazott a lakótársáért; nemcsak otthonát, hanem hálószobáját is megosztja vele. – Néhány évvel ezelőtt még nem tudtam volna elképzelni az életemet egy macskával, viszont a barátnőm mindig mondogatta, hogy szerinte egy cica való mellém, s ez mára igazolódott. A legnagyobb játékos a világon, nem számít számára a magasság, mindenhova felmászik, „cicabiztossá” kellett tennem a lakást, hogy ha elmegyek otthonról, akkor ne kelljen azon aggódnom, vajon mi történik vele.

– Néhány hónapja még azzal játszott, hogy kipiszkálta a páraelszívónak a csövét, majd a szomszédban figyelgette az eseményeket, igazi kis kukkoló. De nem tudnék már nélküle létezni; napközben néha egyedül van, viszont az estéket együtt töltjük, velem alszik egy ágyban, nagyon sok szeretet tud adni – sorolta Fanni.

– A cicát mint házi kedvencet csak ajánlani tudom, elűzi a rossz szellemeket, megnyugtat a közelsége, valamint segít, ha éppen rossz a kedvünk. Ha valakivel bent él egy macska, akkor biztosan örökre a szívébe zárja. Többen azért nem szeretik a cicákat, mert saját személyiséggel rendelkeznek, azt csinálják, amihez kedvük van, s nem azt, amit mondunk nekik. Maját olyannak szeretem, amilyen, életem egyik legjobb döntése, hogy ő van nekem – hangsúlyozta.

Ragaszkodó típus

Sok ember szájából hallani, hogy a nagyobb testű ebeket többre tartják, mint a mini kutyákat. Viszont manapság számtalan yorkshire terrier fajtájú négylábút lehet látni, akik igazán büszkén vonulnak gazdájuk mellett. Erzsike kertes házban él, de soha nem volt gondolatában, hogy házi kedvenccel gyarapítsa kis családját, a sors azonban közbeszólt.

A hatvanöt éves hölgy lánya ajándékba kapott egy yorkshire terrier kutyát, ám az nagyon magányosan élte mindennapjait a fiatal nő lakásában, hiszen gazdája estig dolgozott, így nem tudott róla megfelelően gondoskodni. Ezért úgy döntöttek, hogy Pamacs kiköltözik Erzsikéhez, hogy az udvar őre, valamint az asszony társa is legyen egyben. – Nagyon megszerettem Pamikát; olyan számomra, mint egy gyermek, akit pátyolgatnom kell. Rengeteg pluszt tud nyújtani; olyan sok szeretet van a kis lelkében, amit az az ember, akinek nincs kutyája, el sem tud képzelni. Benti kutyus; már megszokta, hogy akkor ebédel és vacsorázik, amikor a család. Látom a szemében, hogy ragaszkodik hozzám, bízom benne, hogy még nagyon sok boldog évet élhetünk át együtt – mondta a kilencéves terrier gazdája.

- Nagy Emese -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában