Az álom mára valósággá vált

Debrecen - Györfi Anita számára az állatok jelentik a legnagyobb boldogságot, éppen ezért mindent megtesz, hogy maga mellett tudja a kedvenceit. A fiatal lány szinte a tyúkokkal kel, hogy a háztáji négylábúaknak időben adjon élelmet, valamint rendbe rakja a helyüket. Tisztában van vele, hogy számtalan dologról kell lemondania, ami másnak megadatik, de egyáltalán nem bánja, mert az állatokban megtalálta az igaz és hű társait.

Számomra a lovaglás nem egy hobbi, hanem egy igaz szerelem, amely tiszta és őszinte.”

Felgyorsult világunkban az énidő egyet jelent az ajándékkal, hiszen az önmagunkra fordított idő nemcsak feltölt, örömet is okoz számunkra. Györfi Anitának mégsem az ad lelki és testi feltöltődést, ha kozmetikusa rendbe teszi a körmeit, átmasszírozza az arcát, hanem ha nyeregbe ülhet, és a gondolatait maga mögött hagyva vágtázhat előre. A huszo­nnyolc éves fiatal nő már gyermekkorában a lovak szerelmesei közé tartozott, amióta csak az eszét tudja szeretett volna magának egy saját táltost. – Nagyapám kovács volt, megannyi patkót készíttettek vele, minden egyes nap volt az udvarán ló, így nem volt nehéz, hogy elcsábuljak és örök hűséget fogadjak a négylábúaknak. Állatszerető család vagyunk, jelenleg is több kutya, macska és nyúl megfordul otthonunkban, és persze a hátasokról se feledkezzünk meg – kezdte mosollyal az arcán lapunk tájékoztatását Anita, aki az állatokban találta meg az igaz és önzetlen szeretetet.

Félrideg tartás

A fiatal lány tudja, hogy rengeteg idő és pénz az állattartás, de egyszerűen nem tudna élni kedvencei nélkül. Számtalan lemondással is számolnia kellett, azonban ez nem vette el a kedvét soha, mindent megtenne a négylábúakért. – Reggel 7 órakor csörög az óra, először a két kinti kutyának adok élelmet, majd a három cicának, utána pedig a házban lakó ebeknek. Azonban itt még nincs vége a mindennapos rituálénak, a két ló következik, akik első körben abrakot, majd szénát és friss vizet kapnak. De ez számomra egyáltalán nem megterhelő, imádok velük foglalkozni. Háznál élnek a pacik is, félrideg tartásban, van egy nagy karámjuk, ahol önállóan tudnak mozogni. Egy nyitott beállóval is rendelkezik az elkülönített helyük, ami be van nekik szalmázva, hogy kényelemben lehessenek, oda bármikor elvonulhatnak. Soha nincsenek bezárva, hiszen a szabadság számukra is fontos. Mindig őket helyezem előtérbe, délután ismét az etetésé és a trágyázásé a főszerep – tette hozzá.

Igaz szerelem

A lovakban Anita igazi társra talált, elmondása szerint ők azok, akikre mindig számíthat, ott vannak mellette, amikor a legnagyobb szűksége van rá. A jövőben szeretne majd egy olyan munkahelyet, ahol állatokkal foglalkozhat, de persze ez nem feltétel, egyszerűen tudja, hogy odaadással tudna róluk gondoskodni. – Teljesen mindegy, hogy hányszor bukunk el, mennyit csalódunk, milyen tragédia történik az életünkben, ők mindig ott lesznek mellettünk. Teljesen különbözik az életem a hétköznapi emberétől, nem azt kell megfontolnom, hogy vegyek-e új cipőt, azon kell elgondolkodnom, miként szerezzem meg azt a pénzt, amiből élelmet tudok vásárolni a szeretett állataimnak.

Számomra a lovaglás nem egy hobbi, hanem egy igaz szerelem, amely tiszta és őszinte. Legszívesebben csak behunynám a szemem, amikor vágtázok, hiszen tudom, benne megbízhatok, s csak oda visz el, ahova szívesen mennék. Ha kettesben vagyunk megszűnik a világ, eggyé válunk, s olyankor nem számít semmi más, csak ő és én.

- Nagy Emese -